1. Általános módszertani bevezetés

Az előadás tartalma Az információs/tudástársadalom jellemzői és hatása a társadalmi gazdasági életre Az információs/tudástársadalom kihívásai a vállalatok számára Az általános rendszerelmélet fogalmai A gazdasági szervezet rendszerszemléletű megközelítése

A gazdasági-társadalmi változások Freeman és Loura szerint: A gazdasági-társadalmi hullámok létrejöttének okait technikai innovációval magyarázzák, amelyek revolúciós változásokat idéznek elő a gazdaságban, a társadalom szerkezetében és dinamikájában, az intézményrendszerben, a politikában, a jogrendben, a kultúrában. Technikai innováció Fellendülés Hanyatlás Időszaka Vízenergia hasznosítása 1780-1815 1815-1848 Gőzgép az iparban és közlekedésben 1848-1873 1873-1895 Elektromosság az iparban, a közlekedésben és a lakásokban 1895-1918 1918-1940 Robbanómotor az iparban, a közlekedésben és a háborúban 1941-1973 1973- A számítógépek elterjedése a gazdaságban és társadalomban ???

A technológiák életciklusa (1) Lappangás Bizonyítás Berobbanás Növekedés Lassulás Érettség Hanyatlás Lappangás, bizonyítás Berobbanás, növekedés Lassulás, érettség Hanyatlás

Az infokommunikációs hullám Lappangás Hosszú időre nyúlik vissza Pascal (1642) , Babbage (1820-1860) … Neumann János 1940-es évek. Bizonyítás A gyártási technológia stabilizálása után a gépek kapacitása növekedett. 1946 ENIAC Berobbanás A piacot a nagygépek uralták, majd a PC-k megjelenésével kezdődött a nagymértékű változás (1980). Növekedés Az információtechnológia fénykora a ’90-es évekre tehető. 2000-re az asztali számítógépek száma meghaladta az 1 mrd darabot.

A jövő forgatókönyvei… „A” forgatókönyv szerint: Benne vagyunk az információtechnológiai hullám lassulási és érettségi szakaszában. Az iparág konszolidálódik, munkaerőigény csak speciális területeken mutatkozik. „B” forgatókönyv szerint: A fejlődés kétségtelenül lassul, de információtechnológiai hullám még a növekedési fázisban van. A növekedési görbék már nem lesznek exponenciálisak, de még hosszú ideig meredeken emelkednek. Megjelennek új hullámok (nanotechnológia, genetika) de ezek az informatika speciális területeinek tekinthetők, amelyek a növekedési szakaszt hosszabbítják meg. A technikai innováció tartalékai még nem merültek ki.

Információs társadalom modellek Közgazdasági modell Közgazdasági modell lényege, hogy benne az információt árunak tekintik. Technológiai modell A társadalmi változást a technológiák mozgatták és mozgatják. Yonei Masuda japán író a technológiai fejlődést a társadalmi változás alapvető mozgatórugójának tekinti, és az információs társadalmat az információs technológia által átalakított gazdasággal azonosítja. Szociológiai modell Az információtechnológia új eszközei végső soron meg fognak határozni mindent. A munka bizonyos típusai el fognak tűnni, mások marginalizálódnak. Ezzel egy időben egy új, az információs forradalomtól elzárt alsó osztály jön létre. Digitális szakadék – digital gap Történeti modell A nyersanyagok kitermelésén és feldolgozásán alapuló gazdaság helyett a szolgáltatást és a tudás átadását középpontba állító gazdaság irányába történik az elmozdulás, ami jelentős társadalmi mozgásokat is magával hoz.

Az információs társadalom Az információs társadalom olyan korszak jelképes neve, amelyben a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére, és értékesítésére épül. Fontos jellemzője: az információ-alapú gazdaság és információs társadalom általános jellemzője, hogy világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit. Kialakulásának feltétele: információs társadalom és gazdaság csak akkor jön létre, ha a társadalom többsége rendelkezik az új információ- és kommunikációtechnológiai eszközökkel, valamint ezen eszközök felhasználásához szükséges tudással és készséggel.

Az információs társadalom gazdasági és társadalmi hatásai Jellemző, hogy az kialakult új gazdaság alapvetően az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközrendszerével fejleszthető, ami új üzleti megoldásokat eredményez . (pl.: e-business, vállalatközi kapcsolatok (B2B), fogyasztókkal kiépített kapcsolatok (B2C), e-commerce, az üzleti, a civil és a közszféra együttműködése (PPP), és ezek visszahatásai a szervezetre) e-közigazgatás (e-government) (olyan közszolgáltatások, amelyeket az államigazgatási és önkormányzati szervek kínálnak az állampolgárok számára) e-ügyintézés (e-democracy) (az állampolgárok részvétele a közéletben) Életen át tartó tanulás (lifelong learning, amellyel újabb és újabb szakértelem szerezhető meg, illetve az ismeretek gyors változása miatt a meglévők korszerűsíthetők) A digitális kultúra

A folyamat következményei… Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása során egy új hálózatokra alapozott gazdaság- és társadalomszerkezet jön létre, amelynek működését alapvetően a tudásáramlás, a tudáselosztás, a tudásfeldolgozás és a tudásalkalmazás határozza meg. Kialakul a tudástársadalom, ami olyan új társadalmi rendszer, amelyben az innovatív tanulás az információt tudássá, a tudást cselekvéssé alakítja át, vagy legalább is ennek lehetőségét teremti meg.

A tudástársadalom jellemzői Az információ és a tudás stratégiai tényezővé válik. A tudásalapú gazdaságban a gazdasági növekedés és a termelékenység legfontosabb mozgatóereje a tudás, ez megnyilvánul a technológiában, és a szellemi tőkében egyaránt. Az információ a negyedik erőforrás. A tudás hatalom! Az információhoz való jutás versenyelőnyt jelent. Az információ sokba kerül. A tudásalapú gazdaság termelési folyamatai az információ és a tudás szabad létrehozásán, elosztásán, hozzáférésén és felhasználásán alapulnak. A tudás alapú gazdaságot „új gazdaság” (New Economics) névvel is illetik.

Mai korszerű vállalati számítógépes hálózat Felhasználó Internet Szerver Alkalmazási szerver Adatbázis (DB) szerver Adatbázis (DB) szerver Adat-tárház HR Pénzügy Számvitel…. Web szerver Mail szerver

„Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés?” Don Tapscott & Anthony D. Williams: WIKINÓMIA HVG könyvek, 2006

A wikinómia alapelvei A név eredete: a Wikipédia mintájára a wiki és az angol economics szavakból  Wikinomics, magyarul Wikinómia. Alapelvei: nyitottság, az egyenrangúak együttműködése, a megosztás (a tudás, az erőforrások és a képességek újfajta megosztása), a globális cselekvés.

Általános rendszerelmélet alapjai

A rendszer alapfogalmai A rendszer - egy bizonyos határon belül - valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. A rendszer azon részeit amelyek önmagukban is működőképes rendszerek, alrendszereknek nevezzük. Ha a vizsgált rendszer egy nagyobb rendszer része, a nagyobb rendszert befogadó rendszernek nevezzük. A rendszer legkisebb egységeit, amelyek a feladat szempontjából tovább már nem bonthatók, elemeknek nevezzük.

A rendszer logikai modellje Környezet Kimenet Bemenet Rendszer inputok (erőforrások, energia, nyersanyag, munkaerő stb.) outputok (végtermék, szolgáltatás stb.) Környezet

A rendszer határa és környezete az a közeg, amely a rendszert más rendszertől elválasztja. Környezet: a rendszer határain kívül eső világnak azt a részét, ami a vizsgált rendszerre hatással van. Interfész: azt a felületet vagy közeget, ami az egyik rendszer outputját egy másik rendszer inputjához továbbítja. Interfész mindig két rendszer határán helyezkedik el.

Visszacsatolás 1. Nyílt hurkú, vagy visszacsatolás nélküli input Feldolgozási folyamat output 2. Zárt hurkú vagy visszacsatolással rendelkező output input Feldolgozási folyamat Vezérlő Érzékelő Visszacsatoló hurok

A rendszerek osztályozási szempontjai A külvilággal való kapcsolat alapján, Működésük determináltsága alapján, Szervezettségi fokuk és bonyolultságuk szerint, Létrejöttük módja alapján, Szerkezetük jellege szerint.

1. Rendszerek kapcsolata a külvilággal Izolált rendszer / Zárt rendszer Olyan rendszerek, amelyek nem tartanak kapcsolatot a környezettel. Laboratóriumi környezetben állíthatók elő. Teljesen nyitott rendszer Minden környezeti hatást felvesz. Viszonylag zárt rendszer Bizonyos környezeti hatásokkal szemben nyitottak, míg más hatásokkal szemben zártak. A nyitott és zárt rendszerek kezelésével szorosan összefügg az entrópia fogalma. (Entrópia=a rendszer belső rendezetlenségének a mértéke)

2. Rendszerek működésének determináltsága Determinált Ugyanazon környezeti behatásra mindig ugyanazt a választ adja. Valószínűségi (sztochasztikus) Ha a előbbi feltétel nem áll fenn, akkor sztochasztikus.

3. Rendszerek szervezettségi foka szerint Rendezett rendszerek A szervezettség legalacsonyabb fokán állnak, belső szabályozás nélküli rendszerek. Szervezett rendszerek A rendszer elemei a működés során változó kapcsolatba kerülhetnek egymással, bizonyos önállóságot vehetnek fel. egyszerű szervezett rendszerek (egyetlen szabályozási körből állnak) bonyolult szervezett rendszerek önszabályzó önszervező hierarchikus kooperatív

4. A rendszerek létrejöttének módja szerint Természetes Az ember tudatos tevékenysége által létrehozott rendszerek, valamilyen cél elérése érdekében. Mesterséges Materiális vagy más néven fizikai rendszerek Fizikailag léteznek, mindig felfoghatók az anyagi világ objektíve körülhatároló részeként. Absztrakt Az absztrakt rendszereknek nincs anyagi tartalmuk, csupán az anyagi világ visszatükrözései. (pl. logikai és matematikai rendszere, a materiális rendszereket tükröző modellek)

5. Rendszerek csoportosítása szerkezetük szerint Szervetlen természetben kialakult rendszerek Élő szervezetek és közösségeik Emberekből és eszközeikből álló rendszerek

A gazdasági rendszer általános jellemzői A gazdasági szervezetek alapvetően vagy árukat állítanak elő, vagy szolgáltatásokat nyújtanak. A gazdasági szervezetek négy lényeges erőforrásból állnak (4M): az emberekből (Men), a gépekből és munkaeszközökből (Machines), a pénzből (Money), és a vezetésből (Management).

A gazdasági rendszer általános jellemzői A gazdasági rendszer személyek és eszközök szervezett csoportja, tehát rendszerként kezelhető. (pl. a magyar nemzetgazdaság, egy vállalat, vállalkozás, bank, iskola...) A gazdasági rendszer célirányos tevékenységet folytat, amely meghatározza, hogy a társadalmi munkamegosztásban milyen helyet foglal el. A céljaik meghatározásánál, a működésük során figyelemmel kell lenniük a környezetükre is. A gazdasági rendszer képes célok kitűzésére, megvalósítására.

Gazdasági szervezetek rendszerszemléletű megközelítése (1) A gazdasági rendszer célszerűen működő rendszer, tevékenységét célorientáltan végzi, képes a célok megfogalmazására és a célok elérését tudatos vezérléssel biztosítja. Bonyolult szervezett rendszerek, mert elemeit, elemkapcsolatait nem tudjuk pontosan meghatározni. Hierarchikus rendszerek, mert az irányítást végző szervek, azaz a döntési pontok több szinten helyezkednek el az adott rendszerben, és az elhelyezkedéstől függően alá-, fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. Önszabályozó rendszerek, mert az irányításhoz szükséges jeleket, az információt saját tevékenységük megfigyelése alapján állítják elő. A gazdaság állandó kölcsönhatással van a környezettel, onnan hatások érik, valamint maga is hat a környezetre. Ha a gazdasági rendszer képes a tulajdonságai megváltoztatásával dinamikusan alkalmazkodni a környezetéhez, akkor önszervező rendszer.

Gazdasági szervezetek rendszerszemléletű megközelítése (2) Hatékony működésüket szervezni, irányítani kell. Az irányítás és szervezés beavatkozást jelent a rendszer állapotába, folyamataiba. (A két fogalom nem egymás szinonimái!) Határozatlan az elemek működése, kapcsolata és állapota között sztochasztikus összefüggés van. A működésük eredménye, állapotuk valamint kimeneteleik csak valószínűsíthetők. A gazdasági rendszerek öntanulók, működésük korábbi tapasztalatait felhasználva képesek belső folyamataik tökéletesítésére.

Szervezés Egyszeri beavatkozás Szervezés esetén a rendszer struktúráját változtatjuk meg. Új elemekkel bővítjük vagy csökkentjük, új kapcsolatokat hozunk létre, hogy rendszert létrehozzunk, kívánt módon fenntartsunk, kívánt módon megváltoztassunk, vagy megszüntessünk.

Irányítás Folyamatos beavatkozást jelent. Irányításon azon céltudatos szellemi tevékenységet értjük, amikor a rendszer folyamataiba beavatkozunk azért, hogy a folyamatokat elindítsuk, kívánt módon fenntartsuk, kívánt módon megváltoztassuk, vagy megszüntessük. Irányítási tevékenység az alábbi műveletekből áll: érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás.

A szervezés és irányítás formái Szabályozás Utólagos tevékenység, akkor kezdődik amikor a rendszer a kívánt állapotból már kilépett. Szabályozásnál a folyamat kimeneteiről szerzünk értesülést, és a beavatkozás a bemeneteire hat. Ily módon zárt hatáslánc negatív visszacsatolás. Vezérlés A nem kívánt zavaró hatások kompenzálására szolgál. Egyidejűleg lép fel a zavaró hatással. Nincs zárt hatáslánc. Sokkal jobb a hatásfoka, mint a szabályozásnak. Izoláció Ha kizárjuk annak a lehetőségét (vagy minimalizáljuk) hogy a zavaró hatások bekövetkezzenek izolációról beszélünk.

Egy hierarchikus rendszerben a vállalatirányítás, szabályozás folyamata Felső szintű vezetés vállalati politika vállalati politika ellenőrzése Középszintű vezetés stratégia Operatív irányítás stratégia ellenőrzése taktika Végrehajtás ellenőrzés Funkciók Tevékenységek Végrehajtás

A rendszer szemléletű megközelítés előnyei Segít abban, hogy a feladatot komplex egészként elemezzük és ne vesszünk el a részletekben. Bonyolult rendszereknél részekre bontás (elemekre bontás) áttekinthetőséget biztosít (problémák egyszerűsödnek). Az absztrakt megközelítés lehetőséget ad az általánosításokra. A rendszerek hasonló tulajdonságai – hasonló „kezelésmód”. Összetett problémák esetén közérthető leírásmód – könnyű kommunikáció A rendszerszemléletű megközelítés hangsúlyozza: a részek együttműködésének jelentőségét, a rendszer és környezetének kapcsolatát, a visszacsatolás jelentőségét.

A gazdasági rendszer általános modellje Irányítási folyamatok (irányítási alrendszer) Információs folyamatok (információs alrendszer) Reálfolyamatok (fizikai alrendszer) Kimenetek Bemenetek

Köszönöm a figyelmet!