„Minden ember boldog akar lenni…” A DEPRESSZIÓ „Minden ember boldog akar lenni…”

A depresszióhoz való viszonyt bizonyos kettőség jellemzi A depresszióhoz való viszonyt bizonyos kettőség jellemzi. Egyfelől a mai napig erősen tartja magát az a nézet, hogy a depressziós ember voltaképpen gyengeségében képtelen "összeszedni magát". Egy törött kéz, a magas láz, vagy - ne adj isten - egy súlyosabb betegség "hangosan" segítségért kiált és meggyőzőbbnek tűnhet, mint a kétségbeesett ember csöndje. Korunk egyik „népi” betegségéről, a depresszióról lesz szó a következőkben.

TARTALOM: -a depresszió fogalma -a köznyelven hallható hiteles és téves információk -az orbáncfű, mint antidepresszáns -rossz hangulat vagy depresszió -kiváltó okok -mit tehetünk ha mi is…

Az orvosi, pszichiátriai nosológia nagyon precízen meghatározza, hogy mi a depresszió és hogy mik a tünetei. Tünetei: levert hangulat, érdeklődés csökkenése, súlyváltozás, alvászavar, nyugtalanság vagy gátoltság, fáradság, érdektelenség, csökkent döntési készség, halál gondolatával való foglalkozás. Fogalma: Olyan bipoláris affektív zavar, depresszív epizód ami tartós hangulatingadozásokkal jár együtt.

A köznyelv sokkal általánosabban használja a depresszió kifejezést A köznyelv sokkal általánosabban használja a depresszió kifejezést. Bele érti a szomorúságot, a bánatot, a bút, a rosszkedvet, rossz hangulatot, az elkeseredést, a csalódást, a veszteségérzést, a gyászt. Így kissé leegyszerűsítő módon a hangulataink változásait könnyen betegségként éli meg. Még többen vannak, akik ha nem is tudják érzéseiket a fentebb említett kategóriákba besorolni, hanem egyszerűen “rosszul érzik magokat a bőrükben”. Ilyenkor eszükbe nem jut lelki betegségre gondolni. Gyengeségnek, szégyenleni való helyzetnek, állapotnak élik meg érzésüket.

Népi orvoslásban hosszú nemzedék óta ismerik az orbáncfű gyógyító hatását. Vizsgálták placebóval, valamint két közismert antidepresszánssal. Eredményképpen jobb hatása volt, mint a placebónak és az antidepresszánssal megegyező hatással bírt.

Különbözőek vagyunk, az életünk során ránk nehezedő terheket különböző módon éljük meg. Máshogy ítélünk meg sikereket, kudarcokat, elválásokat és változásokat. Azonban korra, nemre való tekintet nélkül mindannyian voltunk már életünk során szomorúak, lehangoltak, elkeseredettek. A rossz hangulatú napok és a depresszió, mint hangulatbetegség közötti különbség nem a (rossz) hangulat minőségében, hanem intenzitásában és időtartamában mutatkozik. A depressziós emberre a teljes és befolyásolhatatlan kétségbeesés, sírógörcsök, letargia.

KIVÁLTÓ OKAI: Depressziót sokféle ok válthat ki. Az ún. exogén depresszió külső események (haláleset, állás elvesztése, környezet megváltozása) következtében alakulhat ki, míg az endogén depressziót biokémiai vagy genetikai tényezők okozzák. A kettő között azonban sokszor elmosódik a határvonal. Mániás depressziónak nevezik a betegségnek azt a fajtáját, amikor a depressziós szakaszokat mániás szakaszok követik, melyekre a túlzott felhangoltság jellemző. (Ennél a fajtánál a biológiai tényezők jelentősebb szerepet kapnak.) A depresszióra való fogékonyságot ezen felül fokozhatja még néhány tényező, melyek a korai fejlődési szakaszra, a gyerekkorba nyúlnak vissza és szoros összefüggésben vannak az egyén önértékelésével, önképével.

Ahogy sok minden okozhatja a depresszió kialakulását, sok fajta eszköz áll rendelkezésünkre, hogy legyőzzük magunkban a hajlamot és felvértezzük magunkat a kikerülhetetlen külső tényezők ellen. Ha megpróbálunk kiegyensúlyozott életet élni, melynek fontos "kelléke" a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, társas kapcsolatok kialakítása, a másokkal való törődés, ha van időnk végiggondolni napjainkat, ha olyan tevékenységet végzünk, melyben örömünket leljük, akkor tapasztalhatjuk, hogy van erőnk és képességünk életünk kézben tartására. Mindez persze iszonyúan nehéz, de végül is nincs más dolgunk!

Multimédia Slide-show 2003.május Készítette:Gál vanda II.évfolyam Szociálpedagógia