KOMPETENCIA-KONFERENCIA DEBRECEN 2006. NOVEMBER 23. Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI

„Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége, a szokások, készségek, képességek, ismeretek komplex rendszere

Megváltozott társadalmi-gazdasági környezet A 21. század globális ökológiai, gazdasági és társadalmi problémái

Megváltozott társadalmi-gazdasági környezet A rendszerváltás ellentmondásai A hagyományos közösségek felbomlása A hagyományos szerepek lazulása Az iskola szerepének és helyének megváltozása A tudásról alkotott felfogás gyökeres megváltozása

A társadalmi környezet változásai Az információrobbanás, a gyorsuló idő A demokratizálódás A globalizáció Az információhordozók sokasodása következtében az iskola többé nem a tudás elsőrendű hordozója, a tudásnak számos más, esetenként jobb, megbízható forrása vált elérhetővé. Olyan tények és jelenségek hatnak rájuk, amelyek feldolgozása időt és segítséget igényel. Új kihívást jelent a gyerekek megváltozása. Az ingergazdag, robbanásszerűen változó társadalmi és gazdasági környezet hatására nehezebben köthető le a figyelmük, változott és bővült érdeklődési körük. A rendszerváltás után a demokráciába való átmenet szükségessé teszi az iskolában folyó mindennapi tevékenység megváltoztatását. A demokratikus rendszerben az boldogul jobban, aki bízik magában, véleményt alkot a körülötte lévő világról és önálló döntéseket képes hozni, kreatív és önálló. Ez frontális órák keretében nem megvalósíthatók. A világ globalizálódása, az Európai Unióba lépés hatást gyakorol az országok közötti mobilizációra, az esélyegyenlőség biztosítására, az integrációra.

Az iskolai tudás hagyományos képe A tudásról alkotott kép megváltozott a hagyományos felfogásmód: a tudás olyan ismerethalmaz, amelyből az „egységes világkép” alakul Ezt támogatja: ismeretcentrikus tanárképzés, ismeretcentrikus tananyagok, tankönyvek, ismeretközpontú követelmények, vizsgakérdések, ismeretközpontú TV-Quiz műsorok („Kérdezz-felelek” típusú vetélkedők, tanulmányi versenyek, felvételi vizsgák, érettségi helyzetek) Az iskola hagyományos világát ismeretközvetítés, az ismeretek „elmagyarázása”, bemutatása és számonkérése határozza meg.

Az iskolában szerzett tudás mai képe A PISA 2000 és 2003 vizsgálatok tanulsága: a hazai diákok tudása „ nem eléggé életszerű”, nem eléggé hasznos és nem alkalmazható az „életben” a tudás személyes konstrukció, amelyet a tanuló önmaga épít a tudás típusai: szakértelem és hozzáértés, műveltség és a kompetenciák világa a tudással szemben támasztott mai követelmények: alkalmazhatóság, életszerűség, társadalmi és személyes sikeresség, munkaerő piaci versenyképesség. a tudás képessé tesz a konstruktív, felelős, reflektív állampolgári életvitelre a tudás megszerzése folyamatos, az élethosszig tartó tanulás során történik - az iskola szerepét újra kell definiálnunk.

Az új igényekhez alkalmazkodó személyiség fejlődésének támogatása A 21. század nemzedéke Az új igényekhez alkalmazkodó személyiség fejlődésének támogatása Ha fel akarjuk vázolni, hogy mire fektessünk nagyobb hangsúlyt az oktatásban, melyek azok a tudások és személyiségjegyek, amelyek várhatóan szükségesek 21. század nemzedéke számára, fontos a bizonytalansági tényezők számbavétele. Nem tudjuk megmondani pontosan, milyen ismeretek kellenek, milyen munkakörök lesznek, igy alapvető célunk…az új igényekhez alkalmazkodó személyiség fejlődésének támogatása.

Kiemelt középtávú célok a közoktatás fejlesztésében Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése Az oktatás minőségének fejlesztése A pedagógus szakma fejlődésének támogatása Az IKT alkalmazások fejlesztése Az oktatás tárgyi feltételei javítása A közoktatás irányításának javítása

A szociális kompetencia fejlesztésének alapelvei Elvárt viselkedés helyett tanítandó attitűd Az egész iskolai környezet változása szükséges Új pedagógus szerep Az önbizalom fejlesztése alapvető fontosságú Nem tantárgyspecifikus A kooperatív tanulás előtérbe kerül

A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők Az egyén személyiségéből fakadó tényezők A család által képviselt tényezők Az iskolai környezetből fakadó tényezők köre (az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága, kultúrája)

Gyermekek szociális kompetenciája Felhívni magára a felnőttek figyelmét Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése Vezetés, követés, utánzás képessége Teljesítmény feletti büszkeség Interakciók száma, milyensége

IQ EQ A gyerekek: magányosabbak rendetlenebbek haragvóbbak idegesebbek depresszívebbek haragvóbbak agresszívebbek aggályoskodóbbak

Iskolaérettség Önbizalom Kíváncsiság Céltudatosság Önkontroll Kommunikációs érzék Együttműködés Társas kapcsolódás képessége

A programcsomag típusa Alapfok Középfok A típusú Én és a világ Polgár a demokráciában B típusú Én és a másik Felnőtt szerepek C típusú Az Én dimenziói Toleranciára nevelés

A programcsomagok kiemelt fejlesztési területei A programcsomag típusa Alapfok A típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat Fókuszban a képesség és készség formálás és a kognitív dimenzió fejlesztése Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartás az emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudat B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok Fókuszban a képesség és készség formálás, és a társas dimenzió fejlesztése Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartás hitelesség empátia kooperativitás autonómia és elfogadás C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója Az ÉN dimenziója (Önismeret, kreativitás) pozitív énkép önállóság belső harmóniára való képesség önértékelés alkotókedv A programcsomag helye az iskolai életben sok kérdést vet fel. Ki tanítsa? Milyen speciális felkészültséget igényel? Milyen tantárgyakat érint? Milyen mértékben változtatja meg az eddigi helyi tantervet? Milyen tantermet és eszközöket igényel? A program elemeit, a modulokat(foglalkozásterveket) elvileg bárki megvalósíthatja. Ehhez jelentős segítséget nyújt az akkreditált továbbképzés elvégzése. Nélkülözhetetlen a program dokumentumainak ismerete és elengedhetetlen, hogy ezek alapvető céljaival a pedagógus azonosulni tudjon. A programcsomag a NAT műveltségi területeinek- a negyedik, majd a hatodik, és a nyolcadik évfolyam végén érvényes követelményeihez igazodik.

A programcsomag típusa Alapfok A típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolata Fókuszban a képesség és készség formálás és a kognitív dimenzió fejlesztése Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartás az emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudat „A”-tipusú programcsomag célja a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése, más szóval: elősegíteni a felnőtté válást, a természeti és társadalmi környezetben való eligazodást, a biztonságos és felelősségteljes viselkedést, a harmónikus életvezetéshez szükséges képességek alakulását.

A programcsomag típusa Alapfok B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok Fókuszban a képesség és készség formálás, és a társas dimenzió fejlesztése Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartás hitelesség empátia kooperativitás autonómia és elfogadás „B” programcsomag elsődleges célja a szociális kompetencia fejlesztése iskolai keretek között az iskola hagyományos céljaival összhangban. A programcsomag évfolyamonként 30 tanórányi időre ad programot – idén az első, a második és az ötödik évfolyam számára, (jövőre készül el a harmadik és hatodik, két év múlva a negyedik évfolyam programcsomagja). Az eszköztár, ami ezt a komplex fejlesztést segíti, a kooperatív tanulás módszertana. A jól szervezett csoportmunka állandó, közvetlen tevékenységet jelent, amely a tanulók elemi igénye, különösen 6-8 éves korban.A programcsomagok moduljai ennek megvalósításához nyújtanak modelleket. Ezekben a modulokban a legegyszerűbb, szabályozott együttműködéstől az egyre kevésbé szabályozott, komplex együttműködési formákig minden megtalálható, a tapasztalatok szerint alkalmazásuk egyszerre felszabadító és önfegyelmet erősítő.

A programcsomag típusa Alapfok C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója Az ÉN dimenziója (Önismeret, kreativitás) pozitív énkép önállóság belső harmóniára való képesség önértékelés alkotókedv „C”-típusú program tanórán kívüli, szakkörökben, szabadidős tevékenységek részeként napköziben, iskolaotthonban alkalmazható, de magyar-nyelv és irodalom, ember és társadalom, valamint a művészeti tantárgyak tanóráin is jól hasznosíthatók. A programcsomag segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan eligazodni a személyiségük adta lehetőségek és korlátok között. Annak a módnak, ahogy a gyerek kimutatja az érzéseit, az iskoláskor alatt csiszolódnia kell. Ez egy folyamat, a változás, az érzelmi fejlődés folyamata, amely a szocializáció része. Az érzések sokszor nem fejezhetők ki szavakkal, ezért szükséges, hogy egy-egy témakört több szempontból és különböző tevékenységi formákkal járjunk körül, közelítsünk meg. Ha a gyerekek nem tanulják meg átadni az érzéseiket, elveszíthetik motivációjukat, belső ösztönző erejüket. Szükségük van nyitottságra, hogy elmondhassák örömeiket és aggodalmaikat. De egyúttal meg kell tanulniuk az önfegyelmet is, hogy mások érzéseivel és viselkedésével szemben türelmesek és megértőek is legyenek.

Kompetencia fejlesztési módszerek Életkori és egyéni sajátosságok szerint, Differenciálóan fejlesztő feladatok, Egyéni és csoportos feladatok, Drámapedagógia, művészeti nevelés, pedagógiai projektek, környezeti nevelés, erdei iskola, témahét, iskolai ünnepségek, vetélkedők és más aktív tanulási helyzetek. Képet keresni cd-ről!

Akadályok és kitörési pontok Az iskola hagyományos tudásképe miatt a hagyományos tanításra redukálódik: frontális órák, személytelen ismeretközlés és követelés, Szakmai ártalmak: kiégés, kimerülés, túlterheltség, módszertani szegényesség Szervezeti és vezetési problémák: indítékok és bátorítás hiánya, értékelés elmaradása, Az intézmény nem fejlődésre, hanem túlélésre rendezkedik be.

Akadályok és kitörési pontok Önfejlesztő iskola, bátorító és innovációkat támogató vezetés Motivált, értékelt és támogatott módszertani fejlődés A nevelői kompetenciák erősítésére irányuló érdekeltségi rendszer A nevelés minőségére, annak értékelésére létrejött fórumok Partnerek (fenntartó, szülők, társintézmények) bevonása Kompetenciafejlesztési munkacsoportok létrehozása Helyi önképzések, vitafórumok Hatékony helyi tudásmenedzsment, a tanuló iskola megvalósulása A változással, fejlődéssel kapcsolatos nyitottság és készség

Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon Együttműködés Szabálytartás Önfegyelem Önismeret Stressz tűrés Versengés Tolerancia

SNI GYERMEKEK, TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA EU-elvárásainak megfelelő oktatáspolitika Cél sikeres integráció Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében a társadalmi kirekesztés csökkentése kiemelt feladata lett az utóbbi évek oktatáspolitikájának. Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve,valamilyen módon kirekesztve. Így napjainkban a pedagógiai munka egyik legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása lett.

Az integrált oktatás feltételei Az alkalmazott módszerek gazdagsága Az alkalmazott eszközök sokszínűsége A szakemberek speciális végzettségei Az integráció általános megközelítése azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. A magyar közoktatásban az integrációnak számtalan formája – lokális, szociális, funkcionális integráció – van jelen. Legmagasabb szintje a funkcionális, ezen belül is a teljes integráció, amikor a sajátos nevelési igényű gyermekek a teljes időt a többségi iskolákban töltik. Ahhoz, hogy az integrált nevelés sikeres és eredményes legyen, az integrációnak minőségében más szinten, az inklúzió (befogadás) szintjén kell megvalósulnia. Ehhez szemléletváltásra van szükség.

A befogadó iskola programja kellően rugalmasak a különböző képességű gyermekek számára egyaránt hozzáférhetők ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készült kompetencia alapú oktatási programcsomag. A befogadó iskoláknak olyan tanítási programokkal kell dolgozniuk, amelyek kellően rugalmasak, és a különböző képességű gyermekek számára egyaránt hozzáférhetők. Ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készült kompetencia alapú oktatási programcsomag.

Az SNI gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztése Idegen nyelvi kompetencia Matematikai kompetencia Óvodai kompetencia A KT-ben értelmezett fogyatékosságtípusok– szinte teljes jelentéstartományát felölelik Szövegértés- szövegalkotási kompetencia Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Életpálya-építési kompetencia

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjához a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése során?

Az együttnevelés-oktatás sikerességének érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni: a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus–diák és a pedagógus–szülő viszonyára (a kommunikáció és kooperáció jelentőségére, az önértékelés képességének, illetve korszerű, árnyalt értékelési formák kialakítására) Széthúzni!

– a nagyobb szabadság megteremtésére, lehetőséget nyújtva a diákoknak szabadabb beosztásra, a feladatok közötti választásra (a differenciált módszerválasztásra és tananyagkezelésre, a tanulásszervezési formákra, a tér- és időszervezés rugalmasságára);

– a tananyag problémaközpontú, aktuális és érdekes, motiváló megfogalmazására és feldolgozásának érdekessé tételére (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére)

– a szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítására.

FONTOS! A pedagógusok hozzáállása a legfontosabb tényező a befogadó szemlélet erősödéséhez, az integráció sikerességéhez

Készítette: Csajági Józsefné Köszönöm a figyelmet! Készítette: Csajági Józsefné Felhasznált források: suliNova Kht, szoc-komp. programcsoportjának anyagai