Készítette: Szalay Zoltán Ókori Róma Készítette: Szalay Zoltán
Csaták
menet közben harcoltak, vagy a táborból vonultak ki a harcot a könnyűfegyverzetesek kezdték középen eleinte dárdákkal majd karddal harcoltak a lovasok a szárnyon foglaltak helyet vagy nyílt sorokban küzdöttek, gyakran leszálltak lovaikról. a lovasságnak nem volt kiemelkedő szerepe.
a megerősített városokat hirtelen támadással vagy ostromzárral vették be a várost lövésnyi távolságon kívül árokkal és sánccal vették körül és kiéheztették ostromgépek: ostromlétrák, faltörők, falbontók, tolható tornyok, lövőgépek
A teknősbéka A faltörő hatalmas gerenda, melyet egyik végén vasból készült kosfejjel erősítettek meg. A gerendát láncokkal keresztgerendákra függesztették, s kötelekkel a várfalnak lódították. Állványát, hogy a benne lévő katonákat meg- védjék, tető alá vonták.
Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki. A falfúró A falfúró olyan volt, mint a faltörő, de ennek nem kosfej, hanem hegyes vas volt a végén. A ballista Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki. A lövőgépek a testek feszítő erejének kihasználásával lőttek. Az állványon helyezték el a lövedék vályúját, majd a feszítőket. A kötelek állati szőrből, inakból, belekből voltak. Ilyen gépezet volt a Catapulta, melyekből nyilakat lőttek ki.
Alliai csata Kr.e.387 korai Róma<->gallok 40000 Római, de a gallok többen voltak Római vezér: Quintus Sulpicius Gall hadvezér: Brennus gall támadásjobbról balrajobb szárnyon fiatalabb katonák voltak jobbról Rómába menekültek, baloldaliak a Tiberishez szorultak Romát hamar feladták, és csak a fellegvárat védték
Sentinumi csata 3. samnis háború döntő csatája Kr.e.295 róma legyőzte a szamnitákat és a gallokat 38000 római római hadvezérek: Publius Decius Mus, Fabius Maximus Rullianus gallok visszavonultak
Asculunumi csata Kr.e.279 Róma<-> tarentumi, oszk, szamnisz, és épeiroszi hadsereg római vezér: Publius Decius Mus róma vesztett, de az ellenfélnek hatalmas veszteségei voltak
I. Pun háború Kr.e.264-ben kezdődött Szicília birtoklásáért a rómaiak elfoglalták Messenát, majd szövetséget kötöttek Siracusával Róma elfoglalta Karthágó szicíliai részét a római flotta fényes győzelmeket aratott, majd partra szálltak, de Afrikában megverték őket Róma nyertbékeszerződés Karthágóban belviszályok
II. Pun háború Karthágó vissza akarta állítani az 1. háború előtti helyzetet Hannibál jelentős sikereket ért el, főleg Hispániában Hannibál eljutott Rómáig, ám a várost nem ostromolta az új Római hadsereg Scipio vezetésével sikereket ért el Hispániában és Itáliában a felmentősereget leverték a rómaiak és partra szálltak Karthágónál Hannibált visszarendelték Róma nyertbékeszerződés
III. Pun háború Karthágó fejlődött Róma féltékeny lett a rómaiak okot kerestek a háborúra 2 évig ostromolták Karthágót, majd ifjabb Scipio kiéheztette a várost Karthágót lerombolták, egy részét provinciává tették másik részét Numíbia kapta meg
Hadvezérek
Servius Tullius: sereg 17-46 éves. polgárokból, két Servius Tullius: sereg 17-46 éves polgárokból, két légió(mindkettőben 4200 gyalogos és 1800 lovas) Camillus: zsold bevezetése Marius: a sereget 10 cohors-ba osztotta, melyek egyenként 500-600 katonát számláltak
Caesar: minden légió mellé 1000 lovas, egy légióban 5000-6000 katona Sulla: a volt katonákat gyarmatokon telepíttette le, és pénzt vagy földet adott nekik
Katonák
A hadserek kezdetben 3 ezred gyalogos és 3 század lovas az ezredeknek külön-külön más vezérük volt a lovasságnak egy közös vezére volt a polgárokból álló sere- get a király vezette.
A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta. A lovasság a két oldalon állt. Az idők során a sereget kisebb, könnyebben irányítható csapatokra osztották. Caesar a sereg létszámát jelentősen növelte
a köztársaság idején a consul, kivételes esetben a dictator vezette a sereget a provinciában a helytartó volt a vezér a császárság alatt a fővezéri tiszt a császárt illette meg, aki legatusaival kormányozta a csapatokat
a sorozást kezdetben a Capitoliumon, később a Mars mezőn, mióta pedig a polgárjogot a szövetségesek is megkapták, egész Itáliában országszerte tartották a zsoldos sereg felállítása után a sorozás helyébe a toborzás lépett, melyet a vezér nevében toborzók végeztek.
felmentést kaptak, akik 46 felmentést kaptak, akik 46. életévüket már betöltötték, akik a törvényes időt már leszolgálták, akiket magasabb tisztségre vagy papi szolgálatba emeltek, illetve a testi fogyatékosok akik a sorozáson nem jelentek meg, megbüntették, illetve eladták rabszolgának.
a katonáknak, amire csak szükségük volt, magukkal kellett vinniük fegyvereiken kívül még mintegy 20 kg súlyú poggyászt cipeltek magukkal a poggyász az élelmiszeren kívül a legszügségesebb holmikból állt: főzőedények, kosarak, kötelek, szekercék, láncok mindezeket egy csomóban rúdra vagy lándzsájukra kötözve, bal vállukon vitték.
A menet a napi ment körülbelül 7 óra volt, ezalatt 18-22 km-t tettek meg elöl mentek a felderítők ,akik az ellenségről híreket szereztek, a tábor helyét kinézték utánuk következett a lovasságból és könnyű gyalogságból álló előhad, majd a derékhad a derékhad, amennyiben nem tartottak ellenséges támadástól, hadoszloponként haladt előre, majd egy könnyű csapatból álló hátvéd osztag jött
A fegyverzet gyapjúing+köpeny lábbeli: szíjak+sarulábujjak szabadon nehéz fegyverzet:sisak, lábvért, páncél, pajzs, kard, hajító fegyverek sisak: ércből, tetején lófarok vagy tollforgó csak a csata előtt vették fel, a forgót csak a csata előtt tűzték ki