A hódító Róma.

Az előadások a következő témára: "A hódító Róma."— Előadás másolata:

1 A hódító Róma

2 Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer
A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Földbirtok Katonáskodás A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

3 A hódítások kezdete A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján

4 A hódítás szakaszai Róma és a környező települések-népek
Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/ Gallok – Észak-Itália Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/ Punok – Földközi-tenger a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia) b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika) c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)

5 Események i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat, Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták i.e : Latium és Campania elfoglalása i.e : Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarrenumi-háború A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel

6

7 Itália meghódítása

8

9

10 A római hadsereg Szakítanak a falanx harcmodorral
Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre

11 Pun háborúk Itália meghódítása után a Földközi-tenger nyugati térségének urai a punok érzik fenyegetve magukat A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt

12 i.e Az első pun háború Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek A béke pontjai: Szicília római provincia lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra Karthagó meggyengült, a zsoldosok elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát

13

14 A győzelem kulcsa: a csapóhíd

15 i.e. 218-201 A második pun háború
Hannibal, a fiatal, tehetséges hadvezér felmérte a rómaiak erejét: nagy területet uraltak, ezért Hispaniát megszállta Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal

16

17

18 Hannibal ante portas. Hannibal a kapunk előtt
Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt! – Rómáig vonul, de megostromolni nem meri Rómát, s ezzel elárulja gyengeségét Új római vezér: Cornelius Scipio felismeri ezt, s Hispaniaban győzi le Hannibal utánpótlását Ezután Karthagót támadja meg közvetlenül i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket

19 i.e. 149-146 A harmadik pun háború és következményei
Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót Ceterum censeo, Carthaginem delendam esse – mondta Cato (Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani) Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le i.e 146: görögséget provinciává teszik (Achaia)

20 Pun háborúk

21 A birodalom terjeszkedése

22 Legfontosabb provinciák - gyarmatok
Szicília (i.e. 241) Korzika, Szardínia (i.e. 231) Hispánia (i.e. 197) Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146) Macedónia (i.e. 146) - makedónok Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta) Asia (i.e. 129) Gallia (i.e. 120 , i.e. 81) Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64) Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)

23 A Római Birodalom tartományai

24 Provinciák a köztársaság korában i.e. 30-ig
Kr. e. 241 Sicilia, propraetori Kr. e. 231 Corsica és Sardinia, propraetori Kr. e. 197 Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori provinciák Kr. e. 146 Macedonia-Achaea, propraetori provincia Kr. e. 146 Africa proconsularis, proconsuli Kr. e. 129 Asia, proconsuli Kr. e. 120 Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis), propraetori Kr. e. 81 Gallia Cisalpina, propraetori Kr. e. 74 Bithynia, propraetori Kr. e. 74 Cyrenaica és Creta, propraetori Kr. e. 64 Cilicia és Cyprus, propraetori Kr. e. 64 Syria, propraetori Kr. e. 33 Illyricum, propraetori Kr. e. 30 Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)

25 Győzelmek - csaták i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért
A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában i.e szamniszi háborúk - Campaniáért i.e tarrentumi háború – Dél-Itáliáért (Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért i.e. 216 Cannae i.e. 202 Zama i.e. 168 Püdna

26 Róma Trajanus alatt (i.sz.117)

27 A Római Birodalom

28 A hódítások és a római társadalom