Görög nyelv
Melyik görög nyelv? Görögországban és a tartományokban különböző dialektusokat beszéltek. A görögöknél a nyelvjárás egy-egy műfajhoz is kötődött – függetlenül a szerző anyanyelvi dialektusától A klasszikus korban élő görögök prózában is úgy beszéltek, mintha énekelnének. Ugyan hangfelvétel nem maradt fenn, jól visszakövetkeztethető, hogyan hangozhatott ez a nyelv. Amikor már nem így beszéltek, akkor elkezdték az írásban jelölni a dallamokat, ez a hagyomány a mai napig fennáll, egy ógörög szöveg tele van „titkos” mellékjelekkel. Ezek közül mutatunk be néhányat. Epika – epikus dialektus Kardal – dór Bukolikus költészet – némileg más dór patina A görög irodalom – költészet, filozófia, dráma, retorika, történelem – hat dialektusban jelenik meg.
Epikus görög Ión Aiól Dór Attikai Koiné Homérosz Hésziodosz Hérodotosz Szapphó Alkaiosz Spártai nyelvjárás Athéni nyelvjárás Platón, Arisztotelész, dráma Nagy Sándor birodalma Római Birodalom
Hangsúly Emberi beszéd: mássalhangzók és magánhangzók folytonos váltakozása hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása Nyomatékhangsúly (a hangerő növekedése) – pl. magyar, orosz, angol Dallamhangsúly (a hangmagasság emelkedése) – pl. ógörög Az ógörögben a legtöbb szóban egy meghatározott szótagot – pontosabban magánhangzót – magasabb hangon ejtettek. Youtube – Hésziodosz Istenek születése című művének első húsz sora úgy, ahogy azt egy i. e. 4. századi énekmondó előadhatta.
Epikus görög A legrégibb ismert irodalmi görög nyelv (Homérosz: Íliász, Odüsszeia, Hésziódosz: Theogónia, Munkák és napok) Tisztán irodalmi nyelv, soha senki nem beszélte anyanyelvként A későbbi korok költészete is ebből merít Szókincs Frazeológia Szintakszis Több dialektus szókincsét és részben nyelvtanát ötvözi: Ión (gyakran nevezik óiónnak, hogy megkülönböztessék a hérodotoszi újióntól Aiól Atticizmusok
Attikai Jelentősége Athénban beszélik – Athén politikailag erős Jelentős szerzők használják: Thuküdidész, Demoszthenész, Xenophon, Platón, Arisztotelész, illetve a drámaírók (Arisztophanész, Aiszkhülosz, Euripidész, Szophocthor, and much of his work survives.
Koiné Alapja az attikai, némi ión „Birodalmi nyelv” nem anyanyelvi beszélők tanult nyelv leegyszerűsített nyelvtan Másrészt jövevény szavak Az Újszövetség nyelve A Septuaginta (Ószövetség) fordítása is koiné 70 alexandriai zsidó isteni sugallatra egymástól függetlenül egyszerre és egyformán fordította le Az Ószövetség ismerete is befolyásolja a fordítókat
Aiól Leszboszi költők – Szappho és Alkaiosz Leszboszi köznyelv hatása
Dór Kevés dór szöveg maradt ránk Az irodalmi dór két fajtája: Karének – az epikus göröghöz hasonlóan ez is irodalmi műnyelv, melyet csak költészetre használnak (pl. Pindarosz). Drámaírók a kar énekében használták. Theokritosz által létrehozott műnyelv – bukolikus költemények.
Ión Új Ión – Hérodotosz nyelve A ión és az attikai köze állnak egymáshoz – ezért szokták őket attikai-iónnak nevezni. Hérodotosz mellet használták még: Hippokratész A pre-szókratikusok Arkhilokhosz és Anakreón.
Betű Név Kiejtés Α α ἄλφα (alfa) Ξ ξ ξῖ (kszí) Β β (ϐ) βῆτα (béta) Ο ο ὄ μικρόν (omikron) Γ γ γάμμα (gamma) Π π (ϖ) πῖ (pí) Δ δ δέλτα (delta) Ρ ρ (ϱ) ῥῶ (ró) Ε ε (ϵ) ἒ ψιλόν (epszilon) Σ σ σῖγμα (szigma) Ζ ζ ζῆτα (dzéta) ς (szóvég) Η η ἦτα (éta) Τ τ ταῦ (tau) Θ θ (ϑ) θῆτα (théta) Υ υ ὒ ψιλόν (üpszilon) Ι ι ἰῶτα (ióta) Φ φ (ϕ) φῖ (fí) Κ κ (ϰ) κάππα (kappa) Χ χ χῖ (khí) Λ λ λάμβδα (lambda) Ψ ψ ψῖ (pszí) Μ μ μῦ (mű) Ω ω ὦ μέγα (ómega) Ν ν νῦ (nű)
Ismerős szavak? (1) a bölcsesség barátja: φιλοσόφος közöny (tkp. gennyes gyulladás): φλέγμα költő (tkp. alkotó): ποιητής zihálás, nehéz levegővétel: άσθμα szenvedés, szenvedély: πάθος természet: φύσις betű (tkp. karcolás, vonás): γράμμα sugárzó fajdalom (tkp. áramlás): ρεύμα én: έγώ
Ismerős szavak? (2) rejtvény: αίνιγμα képzet: φάντασμα (jellem)vonás: χαρακτήρ kábulat: κώμα az istenek itala: νέκταρ szemlélődés, elmélet: θεορία csúcs (tkp. létra): κλίμαξ ajánlólevél, útlevél (tkp. kettéhajtott papirusz): δίπλωμα fellegvár: άκρόπολις
Homérosz Odüsszeia 1-5. sor „ Ἄνδρα μοι ἔννεπε, Μοῦσα, πολύτροπον, ὃς μάλα πολλὰ πλάγχθη, ἐπεὶ Τροίης ἱερὸν πτολίεθρον ἔπερσε· πολλῶν δ’ ἀνθρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόον ἔγνω, πολλὰ δ’ ὅ γ’ ἐν πόντῳ πάθεν ἄλγεα ὃν κατὰ θυμόν, ἀρνύμενος ἥν τε ψυχὴν καὶ νόστον ἑταίρων.” Andra moi ennepe, Mousa, polytropon, hos mala polla, planchtē, epei Troiēs hieron ptoliethron eperse; pollōn d' anthrōpōn iden astea kai noon egnō, polla d' ho g' en ponto pathen algea hon kata thymon, arnymenos hēn te psychēn kai noston etairōn.
Az ógörög nyelv Különböző elméletek az ógörög nyelv eredetéről: A nyelv a proto-görög beszélőkkel érkezett a félszigetre 2500 és 1700 között. A betelepülés történt korábban, a proto-görög kialakulása előtt, így a görög hangok jellemzői később alakultak ki. A mykénéi civilizáció összeomlása után i.e. 12-11. század) görög törzsek vándorlása – dialektusok
Dialektusok Homéroszi (epikus) nyelv – egy soha senki által nem beszélt költői műnyelv (ión, aiol és attikai elemek) i.e. 7-6. század – új irodalmi dialektusok dór aiol Ión műfaji nyelvek (az epikus nyelv is ilyen) történetírás – ión tragédia kardalai – dór próza – attikai dráma – attikai koiné („lingua franca”) filozófia – attikai
Lineáris A írás Az első írott szövegek (Kréta, mínoszi kultúra) - i.e. 2000-1200 85 jel – valószínűleg szótagírás Phaisztosz korong
Lineáris B írás A lineáris A-ból fejlődött ki Az első fennmaradt görög írás (1953-ban fedezték fel) Archaikus mükénéi dialektus Szótagírás A mükénéi civilizáció után kb. 500 év, amikor nincs írás, vagy nem maradt fenn.
a föníciaiktól vették át a betűírást (csak a mássalhangzókat jelölte) a görög nyelv sajátosságaihoz igazították – a felesleges jelekből magánhangzókat alakítottak