A középkori irodalom

A vallásos művelődés a feudális uralkodó osztály érdekeit szolgálta, társadalmi bázisa mégis kiszélesedett Vallás a középkor tömegkultúrája

A vallás mint tömegkultúra Laicizmus (demokratikusabb vallásosság igénye) Misztika Skolasztika Eretnekség (=egyházellenesség)

Skolasztika Racionális megközelítés (ratio ’ész’) Tudás, a hitigazságok értelmi belátása és megértése A 12. század közepétől az arisztotelészi filozófia felújítása  

Pierre Abelard (1079-1142) „sic et non” (pro és contra) módszer – egy tétel megismerése után, felsorakoztatta annak ellenérveit is, és a kettőt egyaránt bírálva vonta le konklúzióit. Nem a hitből, hanem a módszeres kételkedésből indult ki: „Kétkedésünkből kérdések fakadnak, kérdéseinkből észrevehetjük az igazságot.” A dialektika legfontosabb szabályának tekinti a terminusok, azaz a szavak jelentésének a megállapítását. Heloïse

Aquinoi Szent Tamás (1225-1274) Summa Theologica A tudás és hit megkülönböztetése, a kettő nem egyeztethető össze kettős igazság elve (veritas duplex) A tudás egyedül az értelem képessége, a hit viszont az értelemé és az akaraté. Miután azonban a tudás és a hit is Istentől ered, ezért a kettő igazságai nem mondhatnak ellent egymásnak. A filozófia a teológia szolgálólánya

Tudományos gondolkodás Nem jelentős Deduktív gondolkodás, a válaszért a Bibliához vagy a klasszikus tekintélyekhez fordulnak: a világmindenség kérdéseire Ptolemaiosz geocentrikus elméletében, orvosi kérdésekben Galen munkáiban keresték a választ Más középkori gondolkodók az asztrológiához fordultak, csillagok és bolygók mozgásából következtettek a jövőre vagy az alkímia segítségével igyekeztek megtalálni azt a formulát, melynek segítségével az ólomból aranyat lehet előállítani.

A középkori műveltség forrásai, jellemzői Források keresztény – és az ezt megalapozó zsidó – hagyomány antikvitás az Európába beáramló népek saját kultúrája e három tényező közül a legerősebb a keresztény hagyomány – a középkori műveltség fő letéteményese az egyház, az irodalom elsősorban vallásos célokat szolgál Jellemzők A középkori művészet jól jellemezhető négy eltérő alakkal, a szent, a gróf, a lovag és a szajha alakjával.

A középkori irodalom műfajai himnusz legenda prédikáció Szent (Chanson de geste) hősi költészet Gróf trubadúr költészet Lovag vágáns költészet Szajha

Az érett középkor irodalma Egyházi irodalom Világi irodalom Legenda (dramatizált is) Vallomás Példázat Prédikáció Epika Lovageposz Lovagregény Geszta Intelem (királytükör) Himnusz Planctus (siralomének) Haláltánc (epikus formában is) Líra Lovagi líra: Trubabúrköltészet Minnesäng Vágánsköltészet Misztérium Mirákulum moralitás Dráma Vásári komédia

A szent Egyházi irodalom

Az első évszázadokból nem maradtak fenn jelentős világi alkotások Nagy mennyiségben maradtak: Szentek legendái Vallásos himnuszok

Legenda

Legenda latin ’olvasandó’ szentek életrajza Vallási tárgyú kisepikai műfaj, keresztény szentek életét mondja el Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténet, később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált A bencés rendben a szerzetesek étkezési időben olvasták fel őket Legendáriumok – gyűjtemények (13. század Legenda Aurea)

A műfaj kialakulása Szoros kapcsolatban állt az adott kor keresztény embereszményével Ókeresztény kor: vértanúk a követendő mintaképek (az első „legendák” vizsgálati jegyzőkönyvek a keresztényüldözések korából – acták). Keresztényüldözések után: hitvalló (magatartásával és cselekedeteivel tesz tanúságot) Nem mindennapi ember rendkívüli események Később: szentség híre (fama sanctitatis) a történeti magot körülfonja a szájhagyomány, majd valaki írásos formában rögzíti.

Műfaji tradíciók Három feladatnak tesz eleget: bizonyítékul szolgál a szent csodáira, megörökíti életük eseményeit, nevelő célzatú olvasmány. A legendák négy részből álltak: a tárgyalt személy nevének etimológiája élettörténet (vita) szenvedéstörténet (passio) csodajegyzék (miracula).

Szent György lovag

Szent György legendája A legendát a keresztesek hozták magukkal A legkorábbi elbeszélésekben már katonának ábrázolják Attribútumai: Sugárzó, deli lovag Páncél Lándzsa Ló

Motívumok Mesei: sárkány, lovag, királylány Mitikus: párhuzam Perszeusz és Androméda történetével Keresztény:

Assisi Szent Ferenc

Szent Klára

Himnusz

A vallásos líra alapvető műfajai az imádságok, a zsoltárénekek, a meditatív költemények, zsolozsmák és a himnuszok szorosan kötődik az egyházi szertartásokhoz (liturgia) misztikus költészet énekelt vers, a szövegek dallamukkal együtt élnek a hagyományban az énekelt vallásos szövegeknek egy idő után dallamukat is lejegyezték (hangjegyírás!), illetve az egyházi zenében (gregorián) őrződtek meg a dallamok

Neumák nem hangmagasságot, csak irányt jelölnek. punctum (’pont’), lefelé irányuló mozgást, azaz egy mélyebb hangot jelöl virga (’pálcika’), felfelé mozgást illetve magasan maradást jelent pes (’láb’) vagy podatus, mély-magas mozgást jelöl clivis (’hajlott’), magas-mély mozgás scandicus illetve climacus , három hangból álló felfelé vagy lefelé történő mozgás torculus illetve porrectus , három hangot jelöl, magas-mély-magas és megfordítva pes subbipunctis (láb és két alatta levő pont), összetett neuma

Neumák

Szolmizáció kialakulása

Gregorián énekek I. Gergely pápa gyűjtette össze őket, róla nevezték el ezt a zenei irányzatot. Az egyházi líra megújítói a ferences szerzetesek voltak. A Ferenc-rend ideológiája közel állt az egyszerű emberekhez. erőteljes népi hatás ugyanakkor olyan motívumok, melyek az elvont misztikus tartalmakat közvetlenebbé, átélhetővé teszik.

Himnusz Jellegzetes szövegcsoport: ókori latin kultúra + keresztény teológiai hagyomány Szerzői névtelenség – a szerzőnek nem tulajdonítottak jelentőséget A beszélő egy közösség tagjaként, annak nevében szólal meg A 12-13. század fordulójától a bibliai témák mellett a szentek tisztelete is megjelenik A vallásos himnusz nemcsak tartalmában, témájában más, mint az ókori himnuszok, ódák: időmértékes forma helyett rímes-hangsúlyos versek.

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz 148. zsoltár újraírása Az olasz nyelvű költészet első jelentős alkotása A beszélő a világ minden teremtménye nevében szólal meg – a mindenség mint összehangzó kórus dicsérje az Urat Miszticizmus – az anyagi világtól való elvonatkoztatás Naphimnusz természetszemlélete újszerű A középkori földműves egysége a természettel

Nyelvi megformáltság, stílus Képek: Metaforák Fény Víz Családiasság (familiarizmus) Archaikus, biblikus beszédmód Kötetlen szótagszám Rím (nem következetes) már van

A vers jellemző gondolatalakzatai gondolatritmus halmozás, fokozás ellentét

A vers jellemző gondolatalakzatai gondolatritmus „Dicsérjen téged…” „Uram, dicsérjen téged…” halmozás, fokozás „hozzád száll a / dicséret, magasztalás, tisztelet és hála” „ékes, szépséges Ő, tündökletes” ellentét „a derűs ég s a vihar” tőle világos a nappal – vele gyújtasz fényt napszállat után” „jaj annak – Boldogok, kik”

Himnuszköltészet fajtái Mária-himnuszok Szűz Mária szenvedésének megjelenítései: leíró jelleggel ábrázolják a kereszt alatt álló Máriát, majd a vers következő egységében, az imitációs részben a megszólaló szinte azonosul Mária érzéseivel, fájdalmával és gyászával Személyesség rejtve marad „Örömódák” A személyesség megmarad Témáik a természet szépsége, a földi élet békés örömei, a biztos hit (pl. Szent Ferenc: Naphimnusz, Pierre Abélard: Szombat esti himnusz ). Látomásosság A mennyország, az utolsó ítélet látomásai (pl. Tommasso da Celano: Dies irae).

A Szent zsolozsma fajtái A zsolozsma az egyház imádsága, melyben a napszakokra szétosztott zsoltárokkal és a zsoltárokat kiegészítő más imádságokkal dicsőíti a teremtő és megváltó Istent. Lényege szerint közös, énekes, drámai szerkezetű és rögzített imádság. A közös imádság kiváltságos ideje: a hajnal, az alkonyat és az éjszakai virrasztás. Ehhez járulnak még azok a rövid imádságok, melyek a munkanap és az alvás idejének megszentelésére szolgálnak, s szakaszokra bontják napunkat.

Imaórák az éjszakai Vigília (más néven: Matutinum), a hajnali Laudes, a munkakezdő Prima, a 9 órai Tertia, a déli Sexta, a kora délutáni Nona, az alkonyati Vesperás, az elalvás előtti Completorium

Fogalmak zsolozsma: a szerzetesek állandó szövegű és dallamú, folyamatosan ismételgetett ( recitatív ) imádságai gregorián: latin szövegű, egyszólamú ősi katolikus egyházi ének himnusz: „ének” (gör.) szóból; lírai műfaj, általában istenséghez könyörgő, magasztos tárgyú és hangnemű ének planctus: (lat.); középkori irodalmi műfaj; siralomének, Mária-siralom

Mária a képzőművészetben

M.S. mester - Vizitáció

Mária attribútumai (1) A kép a két áldott állapotban lévő szent nő - Mária és Erzsébet - találkozását örökíti meg. Mária megtudja, hogy a nála jóval idősebb Erzsébet szintén gyermeket vár – felkerekedik, és meglátogatja távoli rokonát. Erzsébet, aki Szent Jánost hordja méhében, idősebb létére is alázattal emeli meg és vonja arcához a Jézussal viselős Mária felé nyújtott kezét, másik kezével megsimogatja Mária domborodó hasát. Szűz Mária arcán a boldogság, Erzsébet vonásai - fürkésző szeme és összeszorított ajka - gondterheltségről árulkodnak.

Mária attribútumai (2) Ez az ambivalencia máshol is megjelenik: Mária mögött zord sziklák sugallják a fiának majdani sorsát beteljesítő véres passiótörténetet, Erzsébet válla fölött egy várkastély koronázta kies tóra látunk a kék hegyek tövében. Testükhöz képest aránytalanul nagy virágok a földön – a szenvedéstörténetre utalnak

Írisz egyrészt az írisz kék színe itt a szűzies anyaság szimbóluma másrészt alakja miatt gyakran helyettesíti az ábrázolásokon a szívébe hatoló tőröket, így Mária fájdalmára is utal

Szellőrózsa tövis nélküli, testi- lelki tisztaságot szimbolizál

Szamóca háromrészes levele a Szentháromságot, öt fehér szirma Krisztus öt sebét piros bogyói Krisztus verejtékének vércseppjeit jelképezik, melyeket a Getsemáni kertben hullatott

Mária-siralom A Mária-magatartásminták közül az egyik legnépszerűbb ábrázolási téma a fiát sirató Mária alakja. A szépirodalomban két igen jelentős reprezentánsa van: a Stabat mater és az Ómagyar Mária-siralom.

Jacopone da Todi (1230-1306) Olasz nemesi család Bologna – jogi doktorátus Felesége halála után szétosztotta vagyonát, tíz évig vándorolt a világban, majd belépett a ferences rendbe 1298-1303 pápai börtön – szembeszegült VIII. Bonifáccal

Ómagyar Mária-siralom az egyik legkorábbi nyelvemlékünk, az első fennmaradt magyar nyelvű vers 13. század, latin nyelvű Leuveni Kódex egy latin vers átköltése 1922-ben fedezték fel http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/leuveni_k odex_%E2%80%93_omagyar_mariasiralo m

Leuveni kódex

Leuveni Kódex 1922-ben került elő a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolta egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. 1982-ben került a magyar állam tulajdonába a vers a Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján található szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott

Ómagyar Mária-siralom szövegemlék - összefüggő az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt. az Ómagyar Mária-siralom

Ómagyar Mária-siralom Forma: Rímek, rímképlet: páros rímek (a a b b), félrímek (x a x a), bokorrímek (a a a). Alliterációk Műfaj: planctus (siralom)

Ómagyar Mária-siralom

A nyugati himnuszköltészet a középkorban szempont IV-VI. század VII-X. század XI-XIV. század Kiemelkedő területek Téma Forma Nyelv Hatások Funkció Képviselői Szt. Ambrus (kb. 340-397) Damiáni Szt. Péter (1006-1072) Celanói Tamás Assisi Szt. Ferenc Jacopone da Todi

Gróf

A világi jellegű irodalom kezdetei Az antik és keresztény műveltséghez társulnak a barbár nyugati népek ősi hagyományai Ezt a hagyományt hősi költészetnek szokás nevezni, mert hősei, művelői és közönsége is „hősök”, barbár harcosok. Erkölcsi eszményük: bátorság, erő, leleményesség, vendégszeretet Tetteik indítéka: dicsőség, harci kedv, bosszú Életük szabadabb, mint bármely más történelmi kor emberéé: Nincs vallási tiltás Egyszerű társadalmi szerkezet Kevés kötelesség Nincs anyagi gond, bár az aranyat nagyon szeretik Minden korban nosztalgiát ébreszt

Hősmonda A kor igazi kifejezésmódja Magva: Valami nagy történelmi esemény Kiemelkedő történelmi személy A monda még nem irodalom, csak nyersanyag későbbi irodalmi művek számára Szóbeli terjedés – sok száz évvel későbbi leírás

Vitézi énekek – Chanson de Geste Trouvére – énekes Franciaország – itt épül ki először a hűbéri társadalom Dalnokok (jongleurs) énekelték várakban, vásárokon, búcsújáróhelyeken Nagy többségük Nagy Károly csatáit idézi fel Beowulf Edda Roland-ének Nibelung-ének Igor-ének Arthur (Arthus) mondakör

A lovag első nagy irodalmi mítosza a 11. század közepe felé jelenik meg. Ez a Nagy Károly és közvetlen utódainak történeteit megformáló chanson de geste, a krónikás ének vagy geszta-ének. Legnagyobb teljesítménye - valószínűleg időben is a legelső - a Roland-ének. Itt már teljes egységben van a keresztény harcos gondolata a hűbéri elvvel, a becsület arisztokratikus eszméje a szolgálattal. Roland Isten felé nyújtja kesztyűjét halálakor, visszaadva neki hűbérét, a lelkét, amit - mint a magyar barokk eposzban hatszáz évvel később Zrínyiét - Gábor arkangyal visz a mennyekbe. Roland és csapata helytállását a költő víziója a kereszténység és pogányság világméretű összecsapásává kerekíti ki.

A Roland-ének a miles christianus eszméjének első nagy irodalmi megfogalmazása. Az egyház azonban a maga részéről szintén igyekezett a barbár harci kedvet megfékezni, és nagymértékben hozzájárult a lovagság renddé formálódásához. Eszmevilágában nagy súlyt helyez a harcosok, dolgozók, imádkozók hármasságára, később pedig (és nemcsak egyházi körökben) megjelenik a lovag-pap (klerikus) kettősség   és párhuzamosság gondolata: mindkettő feladata, hogy a rendet fenntartsa a világban. A klerikus szeretetével teszi ezt, a lovag pedig az általa keltett félelemmel. Valóban, az érett középkor kultúrájának alapja a lovagi-udvari, illetőleg egyházi, klerikus kettősség. Jelen van az egyház a lovagi ideológia kiformálásában is:  egyrészt a szegények, az elesettek védelme, másrészt harc a pogányok ellen és a Szentföld visszafoglalásáért. Így formálódnak a nagy papi lovagrendek is. A folyamat végén megint a lovagi ideál spiritualizálódása áll majd. Az Artúr király körüli történetek legnagyobb irodalmi megformálásában, a 13. század eleji Lancelot-Grál ciklusban a "földi lovagság" - megannyi ragyogó kalandja után - nem képes megállni a "mennyei lovagság" nagy próbáját, amelyet a Szent Grál keresése nyújt számukra (csak egy kiválasztott, bűntelen és főleg szűz lovag és két hasonló erényekkel ékes társa képes erre). Ezért jelenti a Grál- kaland az artúri lovagi birodalom hanyatlásának kezdetét.

A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom. Olyan hősköltészet, amely mindenki, az egész társadalom előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra viszont arisztokratikus, csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához még hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend találkozik a hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó főnemesi udvarokkal, s ebben a találkozásban artikulálja magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai: a hűbérúr és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat. Ez először Dél-Franciaországban történt meg a 11. század végén. A találkozás eredménye a fin' amors, a nemes, udvari szerelem eszméje. Hordozója legelőször a trubadúrok költészete. A kor dél-franciaországi kultúrája gazdag, mondén és minden szempontból toleráns. Nem véletlen, hogy itt virágzott a kathar eretnekség vagy inkább a kereszténységgel rivális dualista vallás is, amit annyian akartak - minden alap nélkül - kapcsolatba hozni a trubadúrokkal és eszményeikkel. Az itteni udvari társadalom nyitottságára jellemző, hogy az ideáljaikat kifejező költők - akik a társadalom minden rétegéből származtak - mind megkapják a kvázi nemesi "en" (mint az angol sir vagy a spanyol don) előnevet életrajzíróiktól. A trubadúrok költészete kezdettől fogva teljes fegyverzetben jelenik meg mint retorikailag tudatos, mesterségükre büszke költők alkotása, magas fokú formaművészettel, bonyolult strófaszerkezetekkel és rímeléssel, s ami nagyon ritka a középkor irodalmában: dialektusok felett álló irodalmi köznyelven. Költészetük nagymértékben elméleti, fő témája az "udvari szerelem".

Nagy Károly és a mórok

Parszifál

A fin'amors eszméjének hordozói és egyben az ideális lovag képzetének megalkotói azok a (verses) regények, amelyek a 12. század második felétől keletkeztek Franciaországban (első nagy költőjük Chrétien de Troyes). Ezek nem a Karolingok hőseiről szólnak, hanem a legendás brit királyról, Artúrról és a lovagjainak helyet adó kerekasztalról.

Csodálatos kalandok és mesés fegyvertények népesítik be ezeket a  regényeket, melyeknek vége mindig a hős apoteózisa a végrehajtott nagy feladat, a beteljesedett lovagi út után. A kaland, a feltett cél megkeresése, a qu?te minden pillanatban a teljes személyiség készenlétét igényli, morális és fizikai értelemben egyaránt. Végül is ez a lovagi életpálya metafizikai tartalma.

Lovag

Lovagi költészet A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek összessége. A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban nem a lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit magasztalja, hanem az érzelmek, mindenekelőtt a szerelem áll középpontjában. A középkor jellegzetes líráját Dél- Franciaországban (Provence) a trubadúrok és követőik, a német Minnesängerek teremtették meg.

Lovagi költészet Keletkezése: 11. század vége Udvari költészetként alakult ki költői gyakorlatát szigorú udvari etikett szabályozta Zárt társadalmi réteg számára készült

Trubadúr Középkori provanszál irodalom Jongleur – fizetésért éneklő dalos Trubadur – kedvtelésből verselő Elnevezés – okcitán (régen: provanszál) trobar ’találni’ szóból a trubadúr „kitalálta” a költeményeket.

Trubadúrok Legtöbben az alsóbb nemességhez tartoztak, hercegek és nagyurak jóvoltából éldegéltek, akik maguk is művelték a költészetet.

A királyi párt szórakoztató trubadúr

A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors Udvarló német lovag, Manesse Kódex, 14. sz. Nőkultusz a lovag-költő az elérhetetlennek tetsző idealizált nő iránti érzelmeit ecseteli, oltalmat, védelmet és örök hűséget fogad a hölgynek. A hölgy általában a hűbérúr felesége, de mindenképpen férjes asszony.

A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors Hűbéri viszony A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség formuláiban képzelte el. A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja, ennek jeléül esetleg egy csókot vagy gyűrűt ad, különféle feladatokat róhat a lovagra. A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, a róla festett kép konvencionális: fehér bőr, szőke haj, csupa érték, finomság A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a Hölgy a lovagnak nem tartozik semmivel, de ha akarja, megjutalmazhatja.

A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors Erkölcsi érték a szerelem minden jónak a forrása, mely megnemesíti a lelket. „Nemes szívben lakozik mindig a szerelem” - ahogy Guido Guinizelli egyik híres canzonéja kezdődik.

A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors Távolság a trubadúr-szerelem lényege nem a reménytelenség, hanem a távolság (térbeli, társadalmi, erkölcsi). A Hölgy nem elérhetetlen, de nehezen érhető el.

A trubadúr kultúra hatása Az „udvari szerelem” a trubadúrok találmánya (fikciós, irodalmi jellegűek), melynek hatása máig kihat egész kultúránkra. Hatásuk lassan beszövi a valóságot: civilizáló, mérséklő, magas erkölcsiségű felfogás beépül a mindennapokba is. Jó János francia király, amikor túszul adott fiai megszöknek az angol fogságból, minden politikai ésszerűség ellenére maga tér oda vissza. A nemzetközi jog, hadijog stb. fontos forrása a lovagi erénykódex. Az elesettek és gyengék védelme éppúgy lovagi találmány, mint a nők tisztelete. (Ha egy nőt előre engedünk az ajtóban vagy felsegítjük a kabátját, ma is a trubadúrok hatásának tekinthető)

Versfajták Canso: 5-6 stanza és egy envoy (záró strófa, pártfogónak dedikálva a verset vagy összefoglalva a főbb gondolatokat) Dansa/ballada: táncdal refrénnel Pastorella: a lovag szerelmi epekedésének története Débat: két költő vetélkedése Alba: reggeli dal, a szerelmeseket figyelmezteti az éjjeli őr, hogy közeledik a hajnal, meglepheti őket a féltékeny férj

Udvari szerelem

Udvari szerelem

Udvari szerelem

Udvari szerelem

Udvari szerelem

Minnesängerek - Dalnokversenyek

Minnesängerek Gottfried von Strassburg Wolfram von Eschenbach

Walter von der Vogelweide (1170-1230) Származásáról keveset tudunk: valószínűleg osztrák nem nemes Vándorköltőként járja a világot, több jelentős udvarban is megfordult Élete végén kis hűbérbirtokot kapott II. Frigyestől

Költészete A klasszikus hölgyszolgálat-eszmével való azonosulás Új férfi-nő kapcsolat koncepciója: kölcsönösségen alapuló természetes kapcsolat. Mädchenlied

Témái Természet rendszerint a szerelmi találka helyszíne (Hársfaágak csendes árnyán) más versekben a természet csodálója (Lássátok csak, mily csodás a május) Az öregedő költő melankóliája jelenik meg az Ó jaj, hogy eltűnt minden című elégiájában Spruch-költészet: a didaktikus irodalom körébe tartozó Spruchot politikai tartalommal töltötte meg.

Under der Linden (A hársfaágak csendes árnyán) Under der linden an der heide, dâ unser zweier bette was, dâ mugt ir vinden schône beide gebrochen bluomen unde gras. vor dem walde in einem tal, tandaradei, schône sanc diu nahtegal. (1. vszk., részlet)

Hársfaágak csendes árnyán Pásztoróra női szereplője meséli el a szerelmi együttlétet Egyszerre titkolva és kimondva Boldog és büszke Viaskodik szemérmességével Keretes szerkezet: titkot tudó kismadár A természetet finom vonásokkal ábrázolja

14. századi német kézirat A neves Minnesänger, Konrad von Alstetten, egy virágzó fa alatt hever egy szerelmes hölgy karjaiban Kezére egy sólyom szállt

OWÊ WAR SINT VERSWUNDEN (Ó JAJ, HOGY ELTŰNT MINDEN…) Owê war sint verswunden alliu mîniu jâr! ist mir mîn leben getroumet, oder ist ez wâr? daz ich ie wânde, daz iht wære, was daz iht? dar nâch hân ich geslâfen und enweiz es niht.

Szajha

Világi líra Értelmiség felduzzadása: Városok fejlődése Polgárság erősödése Kereskedelem kibontakozása Pénz szerepe nő Hét szabad művészet: hangsúly a szónoklattanon, retorikán – költészettan, versírás gyakoroltatása A világi líra sokrétű: a komoly, filozófiai, meditatív művek gúnyversek, tréfás epigrammák szerelmes költemények az ókori költészetre visszavezethető életöröm-versek Az ókori szerzőkhöz való kötődés a vágánsirodalomban a legerőteljesebb.

Vágánsok külön rendet alkotnak a korabeli társadalmon belül (kívül?) ide tartoznak: kolostori iskolák országról országra vándorló diákjai foglalkozás nélküli klerikusok szökött szerzetesek más kétes elemek bolondos, könnyelmű, vidám, gondtalan népség, a mának élnek, a holnappal nem törődnek nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalom rendjébe – bizonytalan egzisztenciájukat maguk választották önként cserélve a kolostori kényelmet és biztonságot a vándorélet korlátlan függetlenségére és szabadságára

Vágánsok Hallatlan magatartás ez a tekintélytisztelő középkorban (egyházi fegyelem, hűbéri kötelékek) Szabad és független szellemű lázadók. A lázadás motívuma költészetüket is meghatározza. Szabadosak, szabadszájúak, nem ismernek el semmiféle tekintélyt: tisztelik, követik az ókori szerzőket (főképp Ovidiust), kigúnyolják az egyházat, a papokat, az ostoba nemeseket, De van öniróniájuk, realitásérzékük A keresztény aszkézis hetyke elutasítása – életöröm, a pillanat boldogsága

Carmina Burana 13. századi latin és alnémet nyelvű versgyűjtemény-kódex, 1803-ban fedezték fel a bajorországi Benediktbeuren kolostorában kétszáznál több dal latin nyelven szerzői vágánsok (vándordiákok), korabeli neves költők világi témákat szólaltat meg Carl Orff a gyűjtemény 24 versére oratóriumot írt (1935–36).

Fortuna kereke Erdő

Carmina Burana – A vágánslíra sokszínűsége műfaji és formai változatosság (késő antik + középkori vallásos költészet + népi versek) Műfaj: dal epigramma táncvers (középkori francia ballada ) himnusz (pl. vallásos himnuszok átiratai Forma: rím ismétlés alakzatok (anafora, refrén) akrosztichon

A Carmina Burana verseinek tematikus csoportosítása 55 dal az erkölcsről (ironikus), 131 szerelmes vers, 40 dal az ivásról és a játékokról két hosszabb színpadi darab

Kockajáték

Félre könyvek, doktrinák Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

Félre könyvek, doktrinák Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? fiatalság – öregség, doktrina – élettapasztalat, az egyház hivatalos tételei – epikureus életöröm-hirdetés Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

Félre könyvek, doktrinák Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! dáridó – komolyság édes – doh Éden – börtön tavasznak lába kél – tél küszöbünkön áll Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

Félre könyvek, doktrinák Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? A diákszoba sötétjéből kezd csábítani a gondolat: „félre könyvek” – félreteszi a könyvet – felszólítás: „mozogjunk hát a piacra, az utcára izibe” – tánc már a szabadban Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

Félre könyvek, doktrinák Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével? Az éden átfogalmazása – hangsúlyosan evilági, a pillanatnyi örömöket előnyben részesítő szemlélet

Ó, Fortuna Ki volt Fortuna? Mi indokolja Fortuna és Luna összekapcsolását? Keressenek olyan kifejezéseket, melyek a gyötrődő, kiszolgáltatott személyiségre utalnak! Értelmezzék a verszárlatot!

Szekvencia

Szekvencia egy rövid zenei részlet többször ismétlődik a hangsor egymás utáni fokain

Dante 1265-1321

Itália a 12-14. században Városállamok Két nagy párt, a guelfek és a ghibellinek küzdelmei is megosztották Guelfek (a pápa támogatói) Fehérek – mérsékeltek Feketék – túlzók Ghibellinek (a német-római császár hatalmától remélik Itália egységének megteremtését)

arisztokraták, földbirtokosok, nemesemberek Pavia város címere ghibellin kereszttel jómódú városi kereskedő- és kézművesrétegek Milánó város címere guelf kereszttel

Itália a 12-14. században

Dante Eredeti neve: Durante Alighieri Előkelő firenzei család fia Családja hagyományosan guelf Valószínűleg elvégezte a triviumot és a quadriviumot is Sokoldalú: rajzolt, zenét szerzett saját verseire, érdekelte a szobrászat, festészet

Dante Firenzéje

Beatrice Élete első, igazi szerelme Beatrice, Folco Portinari lánya 1274 tavaszünnepén látja meg először A lányt hamarosan férjhez adják egy bankárhoz 1290-ben (24 éves korában) meghal Emlékét Dante La vita nuova c. műve őrzi 42 fejezet (próza + vers) Önéletrajzi jellegű Végén előre jelzi az Isteni színjáték megírását Beatrice halála után megnősül, négy gyermeke születik

Dante találkozása Beatricével

Dante és Beatrice

Külföldi egyetemekre megy, eljut Párizsba is. A kor legjobb tudósaitól tanulhat: filozófiáról (még az arab filozófiáról is), az ókori nagy történetírókról, a teológiai vitákról Hazatérve kiadja a La vita nuovát, s egyre jobban beleveti megát a közéletbe. A tekintélyes városállam, Firenze priorja (köztársasági elnöke) lesz.

Száműzetés Pártja egy részével egyre jobban tolódik a világi császárság igénylése felé – államcsíny – pártja hatalmát megdöntik, Dante mindhalálig tartó száműzetésben él Csatlakozik a ghibellinekhez, az egész ghibellin- mozgalom szellemi vezéralakja, a világi állam politikai elméletének megalapozója lesz. Az egyház és az állam elválasztásának első megfogalmazása is tőle származik. Leginkább Padovában, Veronában és főleg a ghibellinizmus főhelyén, Ravennában él.

Közben váltogatja szerelmeit, szeretőit – visszavágyódik felesége és gyermekei mellé, de soha többé nem látja őket. Beatricét soha nem felejti, a szerelem jelképévé vált.

Az Isteni színjáték írója

Isteni színjáték (1307-1320) Eredeti címe: Commedia Középkori poétika: minden mű, mely viszontagsággal kezdődik, de szerencsés véget ér, és kevert hangnemű. A „divina” (isteni) jelzőt az utókor ragasztotta hozzá.

Az Isteni színjáték nyelve – Dolce - stil nuovo Guido Cavalcanti ösztönzésére „édes új stílus” (emelkedett köznyelv, a fenségesnek és a vulgárisnak a keveréke) az egyház, a hivatal, a jogalkotás, a tudomány ókortól örökölt latin nyelve helyett a falusi nép, a városi polgárok és a szerelmi vallomások nyelve, a nemzeti nyelv – olasz (toszkán nyelvjárás)

Az Isteni színjáték Műfaja poétikai szempontból: epikus keretbe foglalt lírai filozófiai alkotás a sok párbeszéd, a kiélezett szituációk drámai jelleget adnak. eszmei szempontból: enciklopédikus alkotás magában foglalja a kor lexikális tudásanyagát, természettudományos ismereteit: csillagászat, antik filozófia ismerete, a kor teológiai összegzése

Az Isteni színjáték szerkezete A skolasztikus gondolkodásnak megfelelően zárt, hierarchikus szerkezet, erős számmisztikai hatással. 14235 sor = 4722 +4755 + 4758 100 ének: 1 bevezető ének 33 ének Pokol (9 kör) 33 ének Purgatórium (tisztítóhely) (9 gyűrű) 33 ének Paradicsom (9 ég)

A három birodalom a Föld középpontján áthaladó függőleges világtengely körül helyezkedik el. A tengely az északi féltekén (szárazföld) Jeruzsálemnél lép be a föld alá, közben a Pokol egyre szűkülő tölcsérei veszik körül.

A pokol feneke egybeesik a Föld középpontjával. A túlsó, déli (tengerek) félgömbön a világtengely keresztülhalad a Purgatórium hegyének csonka kúpján (fennsíkján helyezkedik el az Édenkert), majd elhagyva a földet, a Paradicsom koncentrikus koncentrikus köreinek középpontján át az ég legfelső csúcsán eljut ahhoz a trónushoz, ahol Isten él.

Dante és Vergilius Homérosz, Ovidius, Lucan és Horatius társaságában

Pokol (Inferno)

Purgatórium (Purgatorio)

Előpurgatórium (megtérésben hanyagok) Előpurgatórium (hanyag királyok) Kevélyek Irigyek Haragosok Restek Fösvények és pazarlók Torkosok A szerelem bűnösei Földi paradicsom

Paradicsom (Paradiso)

Hold (fogadalmukhoz halálukig hívek) Merkur (serények) Venus (szerelem megfékezői) Nap (bölcsek) Mars (szent harcosok) Jupiter (bölcs kormányzók) Saturnus (elmélkedők) Az állócsillagok ege Az „első mozgó” Az empyreum

Az Isteni színjáték verselése tercina: szűkebb értelemben rímképlet: a b a b c b c d c tágabb értelemben strófaszerkezet: 3 sorból álló, 10–11 szótagos jambikus lejtésű sorok, adott rímképlettel.

Számmisztika Ó, ti, kik éltek józan értelemben,     lessétek, mily tan látható keresztül,     elfátyolozva különös rimemben! (Pokol IX. 61-63.) Utal arra, hogy a műben rejtett értelem van Máshol azt írja, hogy minden írást négyféle jelentés szerint lehet megérteni és kell magyarázni

Nem szó szerinti értelem Négyféle jelentés Szó szerinti értelem Filozófiai/teológiai Politikai Társadalmi Nem szó szerinti értelem Ezoterizmus

Ezoterizmus – megfelelések doktrinája Hold = grammatika Merkúr = dialektika Venus = retorika Nap = aritmetika/megvilágosodott Értelem Mars = zene Jupiter = geometria Saturnus = asztronómia SEPTEM ARTES LIBERALES Nap = aritmetika központi helyen (7-ből 4.)

1 – unus es deus (= egy az Isten) 2 – két testamentum 3 – Szentháromság, három napkeleti bölcs, Jézus három évig tanított, harmadnapra támadt föl 4 – négy evangélium, négy eleme a világnak, az Éden négy folyója, Isten nevének betűi (JHVH), az Apokalipszis négy lovasa 5 – Mózes öt könyve; öt érzék – érzéki – bűn 6 – a teremtés hat napja 7 – a nyugalom hetedik napja; hét főbűn, ördög; a Szentlélek hét ajándéka 8 – feltámadás 9 – Jézus a nap kilencedik órájában halt meg 10 – tökéletes szám (1+2+3+4=10), tízparancsolat

12 – apostolok, Izrael 12 törzse 14 – stáció 11 – tökéletlenség 12 – apostolok, Izrael 12 törzse 14 – stáció 33 – Jézus életkora halálakor 40 – negyven évet vándorolnak a zsidók a pusztában, negyven napot töltött Mózes a Sinai hegyen 666 – az Antikrisztus száma Dante különösen három számpárnak tulajdonít szimbolikus jelentőséget: 3 és 9 7 és 22 515 és 666

Számok szimbolizmusa Danténál 9 – „…ez a szám ő (Beatrice) maga… A kilencnek a hármas szám a gyökere, mert minden más szám nélkül, önmagából kilencet ad, hiszen világosan látjuk, hogy háromszor három: kilenc. Már most, ha a hármas önmagában alkotója a kilencnek, s a csodáknak alkotója önmagában három, azaz: Atya, Fiú, Szentlélek, melyek együttesen három is, egy is; akkor ezt a hölgyet a kilences azért kísérte, hogy megértesse, miszerint ő maga is egy kilences volt, azaz olyan csoda, mely csodának gyökere a csodálatos Háromság.” (Az új élet)

9 – a tökéletesség, Beatrice jelképe 3 x 33 ének (mindhárom a csillag szóval végződik) Terzina (aba bcb) 3 világ 3 kalauz (Vergilius, Beatrice, Szent Bernát) 3 vadállat

Egy érdekesség Olasz ábécé A B C D E F G H I J L M N O P 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Q R S T U V Z 16 17 18 19 20 21 22

Egy érdekesség Olasz ábécé A B C D E F G H I J L M N O P 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Q R S T U V Z 16 17 18 19 20 21 22 +

Egy érdekesség Dante nevének betűinek összege: 118 14 235 = 7117 + 1 + 7117 7118 Dante Alighieri A Szentlélek hét ajándéka élőként járhatja végig a túlvilágot

7 és 22 7 – szent szám 7 bolygó – 7 tudomány 22/7 = 3,14… (π) K=22 Jelképezi a kört, amelyet a legtökéletesebb formának tartanak (mindhárom világ körkörös beosztású) d = 7

11 szótagból áll egy sor, 33-ból egy terzina 11 és többszörösei 11 szótagból áll egy sor, 33-ból egy terzina 22 a héber ábécé betűinek száma 33 Krisztus földi élete éveinek száma 66 Allah nevének teljes számértéke (A=1, L=30, L=30, H=5) 99 Istenre vonatkozó főbb jelzők száma az iszlám hagyományban

515 és 666 Dante a pápát a 666-tal jelöli, míg a császárt az 515-tel. („Vicarius filii Dei” száma: 666, a Dux ’Vezér’ száma: 515 – D=500, u=v=5, x=10). 666 az Apokalipszis fenevadjának száma 515 – Beatrice jóslata (Purg. XXXIII) Mert elmondom, mit lelkem szeme jól lát,     hogy oly időt hoz már közeli csillag,     (csillag számára nincs se gát, se korlát), hogy egy kit Ötszáztizenötnek írnak,     Istentől küldve, megölni a Szajhát     és cinkos óriását, tettre virrad.

Próféciák közötti sortávolság: 666: Ciacco – Vergilius; Brunetto Latini – Farinata 515: Farinata – Ciacco; III. Miklós – Brunetto

A versbéli beszélő lírai utazása A Komédia témája A versbéli beszélő lírai utazása Azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktől. A középkorban gyakori misztikus látomások sorába tartozik Aquinói Szent Tamás hatása érzékelhető rajta: vallásos hit és az emberi ész összhangba hozása

Epikus váz – Pokol 1300 nagycsütörtökének éjjelén, az emberi élet útjának felén (35 éves) Dante eltéved az erdőben (az élet erdejében) Nem találja a mélységből a magasságba vezető utat, mert elfordult a tökéletességtől, elfeledkezett Beatricéről. Útját 3 allegorikus állat állja: párduc (kéjvágy, testi örömök utáni sóvárgás), oroszlán (gőg, erőszak), nőstényfarkas (kapzsiság). ALLEGÓRIA

Allegória (1) Az elvont fogalmakat helyettesítő konkrét képeket nevezzük allegóriának. Erdő: az életet, a bűnös életet jelképezi Eltévedés: erkölcsi irányvesztés Völgy: az erkölcsi süllyedés legmélyebb pontja (mélység) Hegy: az erény (magasság), az üdvözülés lehetősége Napfény: az isteni jelenlét, útmutatás, isteni gondviselés

Allegorikus állatfigura Allegória (2) A három állat jelképezi Dante korának erkölcseit és az emberben magában meglévő hajlamokat. A három akadályozó állat a hegyre (azaz az üdvösség felé) vezető úton: Allegorikus állatfigura Személyes szinten Társadalmi szinten Párduc kéjvágy Firenze Oroszlán hatalomvágy, erőszak Francia királyság Nőstényfarkas kapzsiság pápaság

Vergilius Beatrice Vergiliust küldi Dante segítségére, ő vezeti al- és túlvilági útján a Purgatórium 30. énekéig. Miért Vergilius? A középkor Vergilius-kultusza (lásd IV. ecloga) Vergilius mint író eszménykép, a tökéletes műalkotás szerzőjeként tartják számon A műfaj (eposz) azonossága Az alászállás motívuma, az alvilágjárás (lásd Aeneis 6. ének)

Időpont 1300. Nagycsütörtök mindenhol 3 napot tölt Dante

Pokol Dante számára az a hely, ahol a Földön megbomlott erkölcsi világrend helyreáll. A szenvedések alapja az, hogy a bűnösök be vannak zárva személyiségük börtönébe, és képtelenek megszabadulni a bűntől. (Paradicsom: megszabadulnak az emberek személyiségük korlátaitól és feloldódnak az abszolút jóban és szeretetben, Istenben.) A Pokol beosztása megfelel a keresztény etikának, de az egymásutániság Dante leleménye, saját felfogását, megcsalattatását, fájdalmát tükrözi.

A pokol kapujának felirata Isten hatalmát, az Igazság, Szeretet, Okosság örök érvényességét, törvényét hirdeti A földi világ ellenpárja, annak kiegyenlítése Helyreállítja a földön megbomlott erkölcsi világrendet Az ének 3 részből áll: Belépés a pokol kapuján (1-21) Közönyösek (22-69) Acheron és az átkelés (70-136) 136 gematrikus összege 10 Memoriter!

Paolo és Francesca története 2. kör Francesca da Rimini férjének öccsével csalta meg férjét. A férj tetten érve a bűnt, jogos felháborodásában megölte mindkettejüket. Túlvilági büntetésük, hogy a végtelenségig forgószél ragadja őket, de holtukban is együtt, egymás mellett szenvedik a száguldó, de mégis elviselhető szenvedést. Dante megérti és még bűnhődésükben is pártolja a szerelmeseket.

Találkozás Odüsszeusszal Isteni színjáték Odüsszeia VIII. kör 8. bugyor – rossz, hamis tanácsadók XI. 121-137. Újra útra kél Herkules oszlopai (Gibraltár) = világ vége Odüsszeusz túlmegy rajta, a föld másik féltekéjére jut A hegy, amelyet megpillant, nyilván a Purgatórium hegye - ezért pusztul el Odüsszeusz, mert ide élő embernek tilos menni „lelkem szenvedélye: látni a világot” Teiresziász: halál öregkorában, szerettei közt

Herkules oszlopai

Dante minden bizonnyal egy másik hagyományt dolgozott fel. Melyik befejezés illik inkább Odüsszeusz jelleméhez? Mit érez Dante Odüsszeusz iránt? Milyen tulajdonságát értékeli legtöbbre? Miért?

A Pokol legmélye A legörökebb, legkínosabb szenvedés azokat sújtja, akik a legnagyobb bűnöket követték el: Júdás, Krisztus árulója Brutus és Cassius, akik Julius Caesart megölve meg akarták akadályozni a császárság megalakulását. Ez a világi császárság harcos párthívének, a ghibellin politikusnak a hitvallása volt.

Purgatórium Derűs világ ez, hasonlít a bűnökkel és megbocsátásokkal teljes földi világra. Magas hegység, ahol egyre magasabbra lehet jutni, s minél magasabbra jutott valaki, annál közelebb van az örök üdvösséghez – innen lehet átlépni a paradicsomba. Vergilius ide nem léphet be, átadja a vezető szerepet Beatricének, ő vezeti tovább a költőt a fényességek, boldogságok, a megváltottság örökkévalóságán át.

Az Isteni színjáték mint két korszak határán álló mű Mint minden nagy mű, egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. A középkor nagy összefoglalója: A felépítését a keresztény erkölcstan szabja meg Világképét a középkor filozófiája, a skolasztika. Reneszánsz vonások: Az antikvitás tisztelete Az anyanyelvűség (toszkán nyelvjárás) Erős érzelmi viszony tárgyához Bizonyos kiragadható citátumok: “Nem születtünk tengni, mint az állat Hanem tudni és haladni előre.” (Odüsszeusz utolsó utazása)

Arany János: Dante Állottam vizének mélységei felett, Sima volt a fölszín, de sötét, mint árnyék; Alig mozzantá meg a rózsalevelet, Mint rengéskor a föld, csak alig hullámlék. Acéltiszta tükre visszaverte híven A külső világot - engem is: az embert; De örvényeibe nem hatott le a szem, Melyeket csupán ő - talán ő sem - ismert.

Csodálatos szellem! egy a mérhetetlen Éggel, amely benne tükrödzik alattam! Egy csak a fönségben és a terjedetben És mivel mindenik oly megfoghatatlan. Az ember... a költő (mily bitang ez a név!) Hitvány koszorúját, reszketvén, elejti És, mintha lábait szentegyházba tenné, Imádva borul le, mert az Istent sejti. -

E mélység fölött az értelem mér-ónja, Mint könnyű pehelyszál, fönnakad, föllebben: De a lélek érzi, hogy az örvény vonja, S a gondolat elvész csodás sejtelemben. Nem-ismert világnak érezi nyomását, Rettegő örömnek elragadja kéje, A leviathánnak hallja hánykodását... Az Ur lelke terült a víznek föléje.

Lehet-é e szellem az istenség része Lehet-é e szellem az istenség része? Hiszen az istenség egy és oszthatatlan; Avagy lehet-é, hogy halandó szem nézze A szellemvilágot, teljes öntudatban? Évezred hanyatlik, évezred kel újra, Míg egy földi álom e világba téved, Hogy a hitlen ember imádni tanulja A köd oszlopában rejlő Istenséget.

François Villon 1431-1463

Villon Élete Életéről keveset tudunk Anyja korán megözvegyült Guillaume de Villon kanonokra bízta fia nevelését – innen a Villon név kegyeletből veszi fel (de Montcorbier?)

Villon képe a későbbi századokból A Sorbonne-ra jár 1449-ben végez 1452-ben magasabb fokozatot kap 1463-ban eltűnik szem elől, nincs róla több hírünk

Középkori iskola

Háttér Százéves háború (1337-1453) Anglia és Franciaország között Utána is rendezetlen viszonyok. Az egyetemi ifjúság egy része otthonos volt a kocsmákban és a bordélyházakban. Többen a közveszélyes rablóbandákkal is kapcsolatban álltak. Villon is belekeveredett lopásba – Kagylósok (les Coquillards)

Párizs, 1493 (Nürnbergi Krónika)

Védekezés közben megsebesítette egyik diáktársát (részeg pap), aki két nap múlva meghalt. Bujdosnia kellett, kegyelmet kapott, visszatért Párizsba 1455-ben részt vett a teológiai fakultás kifosztásába Felelősségre vonás elől vidékre menekült, ekkor írta A Kis Testamentum c. művét.

A Kis Testamentum (1456) 40 nyolcsoros szakasz, minden sor 8 szótagú (oktava) Litániaszerű szöveg A vers beszélője fiktív adományokat testál ismerőseire. Párizsból távozva 6 évig csavarog Súlyosan megviselik ezek az évek, betegen záratja börtönbe Orléans püspöke, nem tudni, miért A Nagy Testamentum elején őt átkozza XI. Lajos trónralépése – általános kegyelem

Villon visszatérhet Párizsba Ekkor írja meg a Nagy Testamentumot (1461) Újabb verekedés a törvény kezére jut, s mert visszaeső, halálra ítélik 1463. kegyelem tíz évre száműzik. Ettől kezdve nem tudunk róla

Kézirat a Nagy Testamentumból 173 nyolcsoros szakasz (8 szótagú sorok) + betétek 15 ballada 1 panasz 1 rondó 1 tanítás 1 dal 1 sírfelirat Itt is a testáló adományait sorolja fel

Fő szervezőerő: ellentét Kicsapongás vallási áhítat Öröm fájdalom Villon bűnösnek érzi magát, és hisz a megváltásban Középkori: mély vallásosság, halálfélelem, pokoltól való rettegés, őszinte bűnbánat, isteni könyörületben való reménykedés

Huizinga A középkor fő jellemzője a halállal való foglalkozás A középkori haláltudatnak három fő motívuma van: Hova lettek a hajdani szépek és nagyok? – Ballada tűnt idők asszonyairól Az enyészetnek indult test félelmetes látványa – A szép fegyverkovácsné panasza Haláltánc (danse macabre) – Panasz a mindent lebíró halálról

Ballada provanszál: balade = ’tánc, táncdal’) Forma, nem műfaj! Egyszerű 3 nyolc-, ill. tízsoros versszak 4-6 soros ajánlás Refrén Rímelés: ababbcbc+bcbc; ababbccdcd Verselése: jambikus Kettős 6 strófa Nincs ajánlás

Haláltánc (danse macabre) Sokalakos képek, freskók, ahol körtáncot járnak az élők és holtak.  A csontvázként ábrázolt halál hegedű-, fuvola-, dobszó kíséretében, vigadva, tánclépésben, vigyorogva viszi magával áldozatait rangra, korra, gazdagságra való tekintet nélkül. 

Bernt Notke: Haláltánc

Haláltánc

Ellentétek Ballada a blois-i költő-versenyre Charles d’Orléans vendégül látta Villont, és költői versenyre hívta ki

jó tanítás balladája a rossz életűeknek A Nagy Testamentum betétje Tanító költemény: ’amíg pórul nem jársz, minden pénzed elvered borra és leányra’ Milyen látszólagos és valódi ellentétek találhatók a felsorolásban? Milyen életformákra, foglalkozásokra találunk utalást a versben? Melyik versszakból következtethetünk arra, hogy Villon a tanítást önmagához is intézi?

Hogyan kapcsolódnak a szövegek a csavargó alakjához? Ki, mi a versek beszélője? Keresse ki mindegyik versszakból a kulcsszavakat! Melyik életforma, jellegzetes középkori társadalmi réteg, csoport nem szerepel a felsoroltak között? Vagy mégis szerepel? De hol? Ha a társadalom teljességét, minden rétegét bemutatja a mű, akkor milyen véleményt, képet sugall a társadalomról? (Milyen a mű értékszerkezete?) Ennek tudatában milyennek tűnik a csavargás életformája?

CXLVI Cimborák, a kéj, a tivornya Testet gyújt és lelket aszal. De rút lesz, de fekete, ronda Az ember, mikor belehal! Kerüljétek, gyilkos e baj; Irtsátok hát az erejét, Tudván – Krisztusom! – hogy hamar Fejetekre kondúl a vég. (Szabó Lőrinc fordítása)

Apró képek balladája (1) Milyen költői szövegépítő fogásra épül a szöveg? A magyar fordításban mely sorokban hangzana jobban a „tudom” helyett az „ismerem”? Miért nem ez a szó szerepel? Csoportosítsa a verssorokat abból a szempontból, hogy szóképek vagy állítások vannak bennük! Jelölje ezeket a szövegben! A képeket is csoportosítsa! Bizonyos képek (illetve sorok) jobban összetartoznak. Hány jelentéskört talált?

Apró képek balladája (2) Miféle leltárt sorol itt a beszélő? A valóságnak milyen részeire, területeire vonatkozik a beszélő tudása? Feltűnően sok apró képben jelennek meg ruhaneműk. Miért? Próbáld értelmezni e sorokat! „Tudom, hogy minden egy dolog” „…Róma mit alkotott” „…hogy a cseh mért eretnek” Mi a szerepe, mit tesz hozzá a három versszak jelentéséhez az ajánlás? Hogyan függ össze a csavargó toposzával a vers problematikája?

XVI Ha halálom akármilyen Kis közjónak javára volna, Meghalnék, meg én, Istenem: Mi szükség ilyen elbukottra? De az én sorsom élve-halva Ifjat és vént, senkit se sért: Hegyek se előre, se hátra Nem mozdulnak egy koldusért. (Szabó Lőrinc fordítása)

Mely sorok igazolják, hogy a XVI-os oktáva beszélője egy csavargó Mely sorok igazolják, hogy a XVI-os oktáva beszélője egy csavargó? A csavargó milyen szinonimáit találta meg? Milyen a hangulata ennek a szövegnek? Milyen közös tartalmakat talált a balladában és az oktávában?

Vastag Margó balladája Hol élnek, és mi a „foglalkozásuk” a ballada szereplőinek? Életformájuk és egyes élethelyzeteik nem illendőek . Szerb Antal írja: „jól nevelt korok ízlését megbotránkoztatják”. Keressen erre példákat a szövegből! Mi a szerepük a tolvajnyelvből vett, illetve az illetlen kifejezéseknek? Hogyan jellemzi a beszélő önmagát, társát és viszonyukat? A „Csókjáért kardot, pajzsot viselek” sor mit jelent a mű elején, amikor még csak 4 sort ismerünk a versből, és hogyan módosul a jelentése később?

Záróballada Groteszk hangvételű A beszélő elkülöníti magát a szegény Villontól: E/3, megjelenített alakként, múlt időben, mint fiktív halottat ábrázolja

Sírfelirat Könyörületre hív 3 versszak – az emberekhez, a túlélőkhöz szól Az akasztott emberek szörnyű látványának pontos leírásával indít Részvétre szólít Ajánlás – Jézushoz: nem evilági kegyelemért esedezik T/1 – társaiért is könyörög

Akasztottak balladája

Négysoros versezet a szegény Villon bitófájára Je suis François, dont il me poise  (Ferenc és francia)  Né de Paris emprès Pontoise (választékos nyelvű város) Et de la corde d’une toise Saura mon col que mon cul poise Francia voltam – megbántam nagyon –     Párizs szült, ott, hol Pontoise vagyon. Egy jó öles kötéllel nyakamon, Immáron seggem súlyát latolom.