A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

I. A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS 277. § A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott - helyen és - időben, a megállapított - mennyiség, - minőség és - választék szerint kell teljesíteni.

A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS (ld. későbbi táblázat) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, (figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését), és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. törvényi kellékek szerződési kellékek

A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS TÖRVÉNYI ÉS SZERZŐDÉSI KELLÉKEI SZOLGÁLTATÁSNAK TÖRVÉNYI KELLÉKEK SZERZŐDÉSI KELLÉKEK ALKALMASNAK KELL LENNIE azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett RENDELKEZNIE KELL azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal

A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS JELZÉS, TÁJÉKOZTATÁS, MINŐSÉG-TANÚSÍTÁS A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és - a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog - minőségének tanúsítására is köteles.

II. A TELJESÍTÉS HELYE 278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha a) jogszabály eltérően rendelkezik, b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. (2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. (KÁRVESZÉLY A JOGOSULTON) Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. (KÁRVESZÉLY AZ ÁTVÉTELIG A KÖTELEZETTEN) (3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye.(KÁRVESZÉLY A KÖTELEZETTEN) (4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. (KÁRVESZÉLY A KÖTELEZETTEN) Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. 279. § (1) Ha valamelyik szerződő fél lakóhelyét, illetőleg székhelyét a teljesítést megelőzően megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebből eredő költségtöbbletet. (2) A TELJESÍTÉSSEL A KÁRVESZÉLY - ha a törvény kivételt nem tesz - A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉLRE SZÁLL ÁT.

III. A TELJESÍTÉS IDEJE HA A TELJESÍTÉS IDEJE NINCS MEGHATÁROZVA, a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja.

A TELJESÍTÉSSEL ELÖLJÁRÓ RÉSZÉRE NYÚJTOTT BIZTOSÍTÉKOK Akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart; b) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van; c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn. A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el. A szolgáltatás megtagadására jogosult félnek a jogaira és kötelezettségeire, egyebekben a felelős őrzés szabályai irányadók.

HATÁRIDŐSZÁMÍTÁS; TELJESÍTÉS HATÁRIDŐ ELŐTT A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni.

IV. A TELJESÍTÉS MÓDJA MEGVIZSGÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG A jogosult a legrövidebb időn belül köteles a teljesítés szerződésszerűségéről meggyőződni (nem kell vizsgálni, amire jótállás van, aminek a minőségét tanúsítják) KÖLTSÉGVISELÉS: átadás - kötelezett átvétel - jogosult NYUGTAADÁS, ELISMERVÉNY VISSZAADÁSA A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását. A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza. Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhető körülmény kétségessé nem teszi.

OSZTHATÓ SZOLGÁLTATÁS Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.

TELJESÍTÉS 3. SZEMÉLY RÉSZÉRŐL A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék. A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezettől megtérítést követelhet.

TELJESÍTÉS BÍRÓSÁGI LETÉTBE HELYEZÉSSEL FELTÉTELEI 1. Mikor van helye? ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, 2. Melyik bíróságnál? a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes bíróságnál 3. Mit lehet letétbe helyezni? pénzt, továbbá értékpapírt vagy más okiratot. 4. Költségviselés A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli. 5. A letét kiadása A kötelezett kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha - az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy - arra biztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.

FAJLAGOS SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE MINŐSÉG Ha a felek a szerződés tárgyának minőségét nem határozták meg, a forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni.

TÖBB TARTOZÁS EGY KÖTELEZETTEL SZEMBEN Ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt - a kötelezett rendelkezése szerint, - ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést a) a régebben lejárt, b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani. Az egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti.

TARTOZÁS UGYANANNAK KÜLÖNBÖZŐ HELYEKRE Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot (fajlagos szolgáltatást) ugyanannak a személynek különböző helyekre köteles küldeni, DE az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást indokolnak.

ZÁRTFAJÚ SZOLGÁLTATÁS LEHETETLENÜLÉSE Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte (zártfajú) dolog szolgáltatására kötelezi magát, DE azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti.

PÉNZTARTOZÁS TELJESÍTÉSE 1. TELJESÍTÉSÉNEK HELYE - ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. 2. TELJESÍTÉS HATÁRNAP (HATÁRIDŐ) ELŐTT) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; A teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. 3. Ha a kötelezett KAMATTAL ÉS KÖLTSÉGGEL IS TARTOZIK, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.

V. A BESZÁMÍTÁS 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal (beszámítási kifogás) tartozásába beszámíthatja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. 297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. (2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. (3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered (Vht. 74.§). (4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.