A munkaerő-gazdálkodás és hatékonyságának vizsgálata avagy a létszámgazdálkodás

Főbb témaköreink: Bevezetés A vállalkozás munkaerőigényének elemzése A munkaerő-gazdálkodás szükségessége, feladatai A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége Bérezés, bérgazdálkodás A II. indexkör alkalmazása az átlagbérek és a termelékenység elemzésében

1. Bevezetés

1. BEVEZETÉS 1.1. A vállalkozások fő erőforrásai 1.2. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának céljai 1.3. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának eszközei

1.1. A vállalkozások fő erőforrásai munkaerő, v. humán erőforrás, árupiaci források (árukészlet), tárgyi eszközök, pénzügyi források, információ.

1.2. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának céljai: a munkaerőpiac szereplői közötti piaci egyensúly létrejöttének támogatása, elősegítése, magas foglalkoztatási színvonal biztosítása, optimális bérszínvonal kialakulásának elősegítése.

1.3. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás állami szabályozásának eszközei: jogi szabályozás: Mtk érdekegyeztetés, a munkaerő-felhasználás költségeinek befolyásolása.

2. A vállalkozás munkae-rőigényének elemzése

2. A vállalkozás munkaerőigényének elemzése 2.1. A munkafeladatok elemzése 2.2. A hosszú távú munkaerőigény felmé- rése 2.3. A rövid távú munkaerőigény kielégí- tése

2.1. A munkafeladatok elemzése A fő kérdés, hogy a feladatok miként csoportosíthatók munkakörökké?

A feladatelemzés lépesei: A munkaerőt igénylő feladatok behatá- rolása: pl.: áruforgalmi feladatok, marketing, pénzügy, stb. Az egyes feladatok munkaidő szükség- letének meghatározása A feladatok munkakörökké (job) kon- vertálása

2.2. A hosszú távú munkaerőigény felmérése növekedés sebessége és előrelátható- sága, területi diverzifikáció esetén, kereskedelmi profil szélesítése.

2.3. A rövid távú munkaerőigény kielégítése ciklikus ingadozások, szezonális ingadozások, munkaerőigény tervezése, munkaerőigény kielégítése.

3. A munka-erőgazdálkodás szükségessége és feladatai

3. A munkaerő-gazdálkodás szükségessége, feladatai 3.1. A munkaerő-gazdálkodás fontossága és feladatai. 3.2. A munkaerő-szükséglet meghatározása, az ellátottság vizsgálata 3.3. A munkaerő összetételének vizsgálata 3.4. A létszám változásai, a fluktuáció

3.1.1. A munkaerő-gazdálkodás fontossága A vállalati munkaerő-gazdálkodás a feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítását és foglalkoztatását jelenti.

3.1.2. A munkaerő-gazdálkodás feladatai egyrészt megfelelő számú és felkészült, a szakmáját szerető kereskedőt kell foglal-koztatni, másrészt ésszerűen kell gazdálkodni a lét-számmal, illetve a bérekkel.

3.2. A munkaerő-szükséglet megha-tározása, az ellátottság vizsgálata a forgalom nagysága, nyitvatartási idő és az értékes.-i mód, a forgalmazott áruk munkaigényessége, a munkaszervezés, a technikai felszereltség, a dolgozók szakképzettsége, felkészült-sége.

3.3. A munkaerő összetételének vizsgálata Munkaviszony szerint: állományi- és állományon kívüli létszám (dolgozói) Végzett munka jellege: fizikai és nem fizikai foglalkozásúak A munkaidő hossza: teljes munkaidőben dolgozók és részmunkaidősök

3.3. A munkaerő összetételének vizsgálata A foglalkoztatás jellege: tulajdonos, alkalmazott, segítő családtag, bedolgozó A szakképzettség: szakképzett és nem szakképzett Nem és kor: ki lehet találni!

3.4. A létszám változásai, a fluktuáció A fluktuáció indító okai: szükséges fluktuáció, természetes fluktuáció, indokolható fluktuáció, szükségtelen fluktuáció.

3.4. A létszám változásai, a fluktuáció A létszám változásainál az alábbi mutatókat elemezzük: A fluktuáció nagysága, a váltások száma. A munkaerő-hullámzás intenzitása. Munkaerő-mérleg.

4. A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége

4. A munkaerő teljesítménye, a munka termelékenysége 4.1. A kereskedelmi munka jellege. 4.2. A termelékenység vizsgálati szem- pontjai, mutatói. 4.3. A termelékenység befolyásoló ténye- zői, elemzése

4.1. A kereskedelmi munka jellege I. jellemző az emberekkel való foglalkozás, a kereskedelmi munka általában változa- tos, mozgalmas, a kereskedelmi munka egyenetlen,

4.1. A kereskedelmi munka jellege II. a kereskedelmi munkafolyamat heterogén, a kereskedelmi munka kevésbé gépesít-hető, a kereskedelemben dolgozókat számos kedvezőtlen hatás éri.

4.2.1. A termelékenység vizsgálati szempontjai, mutatói. A munka alapvető mutatószáma a termelékenység, amely azt fejezi ki, hogy adott idő alatt egy dolgozó átlagosan mekkora munkamennyiséget fejt ki. A kereskedelmi munka termelékenysége azt jelenti, hogy egy eladó adott időszak alatt átlagosan mekkora forgalmat bonyolít le., vagy egy ledolgozott órára átlagosan mekkora forgalom jut

4.2.2. A termelékenység mutatói

4.2.2. A termelékenység mutatói

4.2.2. A termelékenység mutatói

4.3. A termelékenység befolyásoló tényezői, elemzése A termelékenység elemzésénél alkalmaz-ható megközelítések

4.3.1. A termelékenység befolyásoló tényezői az áruforgalom nagysága, az áruforgalom összetétele, az üzletek technikai felszereltsége, az értékesítési mód, a munkaszervezés színvonala, a dolgozók érdekeltsége.

4.3.2. A termelékenység elemzésénél alkalmazható megközelítések a termelékenység időbeli alakulásának vizsgálata, összehasonlító vizsgálatok, a termelékenységi mutatók és más, a vál-lalat gazdálkodását jelző mutatók közötti kapcsolat, a bolti termelékenység elemzése.

5. Bérezés, bérgazdálkodás

5. Bérezés, bérgazdálkodás 5.1. Az alkalmazottak anyagi érdekeltsége 5.2. A bérbesorolással és a bérezéssel kapcsolatos követelmények 5.3. A kereskedelemben használt ösztönzési rendszerek fő jellemzői 5.4. A bérgazdálkodás, és a bérköltségek elemzése

5.1. Az alkalmazottak anyagi érdekeltsége Megjelenése: munkabérekben, keresetekben és a jövedelmekben.

5.1.1. Munkabérek Mindazok a személyi kifizetések, amelyeket a vállalkozás a bérköltségei terhére fizet ki a munkavállalóinak

5.1.1. Munkabérek A bérek megállapításakor figyelembe kell venni: szakképzettséget, gyakorlatot, fizikai igénybevételt, munkakörülményeket, vezetéssel járó munkatöbbletet, felelősséget, anyagi felelősséget.

5.1.1. Munkabérek A munkabérek összetevői: (ismerős) alapbér, jutalék, prémium, jutalom, pótlék, kiegészítő fizetések, egyéb bér.

5.1.2. Kereset és jövedelem Kereset: munkabér + étkezési hozzájárulás munkaruha munkába-járás, üdülés, stb. Jövedelem: kereset + társadalmi juttatás

5.2. A bérbesorolással és a bérezéssel kapcsolatos követelmények igazságosság, bérezés mértéke (abszolút és relatív), ará-nyosság, a bérkifizetések időpontja, vevői érdekeltség, egyszerűség és biztonság.

5.3. A kereskedelemben használt ösztönzési rendszerek fő jellemzői EZ MÁR ELŐFORDULT EGYSZER!

5.4. A bérgazdálkodás, és a bérköltségek elemzése A bértömeg vizsgálata: a létszámnövekedés bérkihatása, a forgalomnövekedés bérkihatása, a forgalmi szerkezet megváltozásának bérkihatása. Az átlagbérek vizsgálata A bérfelhasználás gazdaságossága

6. A II. indexkör alkalmazása az átlagbérek és a termelékenység elemzésében.

6.1. Az átlagbérek vizsgálata

6.1. Az átlagbérek vizsgálata

6.1. Az átlagbérek vizsgálata

6.1. Az átlagbérek vizsgálata

6.2. A termelékenység indexei

6.2. A termelékenység indexei

6.2. A termelékenység indexei