1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makroökonómia gyakorlat
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
3.tétel GDP,GNI.
Makroökonómia.
A nemzetgazdasági Teljesítmény mérése
Makroökonómia.
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A gazdasági fejlettség mutatói
Makroökonómia Takács Dávid
Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
Energiatervezési fogalmak
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
1 Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 1. előadás 1 A kurzus programja előadás: kedd 14-16, TIK nagyelőadó előadók:Czagány László, docens –
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Gazdaság teljesítménye
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Gazdaságstatisztika Jogász képzés. Néhány fontos makrogazdasági index GDP volumenindexe Ipari termelői index Mezőgazdasági felvásárlási és termelői árindexek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Készítette: Ékes Ildikó és Cserháti Ilona
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Makroökonómia 1. ea..
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Makroökonómia I. ea. Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele, nominál és reál kategóriák.
Energiatervezés | © 2014 ENERGIATERVEZÉSI FOGALMAK Idősor elemzések Statisztikai jellemzők.
A teljes keynesiánus modell
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Makroökonómia előadásvázlatok
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai II. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Az árindexek helye, szerepe a Nemzeti számlákban
Cseres-Gergely Zsombor
A nemzeti kibocsátás mérése
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
A piacgazdaságok működésének elmélete
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI
Az árindexek helye, szerepe a Nemzeti számlákban
= CI P= CI+C+I S I Társadalom egésze Teljes kibocsátás (termelés)
Előadás másolata:

1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.

Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: N. G. Mankiw: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Nagy Rózsa-Fazekas Tamás: Közgazdaságtan 2. feladatgyüjtemény

Közgazdaságtan A közgazdaságtan társadalomtudomány, az emberek gazdasági kapcsolatait vizsgálja. Általános érvényű megállapításokat, szabályokat próbál megfogalmazni az emberek gazdasági viselkedésére és azok kölcsönhatására  a társadalmat próbálja természettudományos módszertannal vizsgálni, de nem nagyon kísérletezhet  ehelyett gondolati kísérleteket, modelleket használ

A makroökonómia tudománya A gazdaság egészét tanulmányozza Az élet minden területén jelen van Kérdései központi szerepet játszanak a gazdaságpolitikában A nemzetközi kapcsolatokban is meghatározó szerep jut a makrokérdéseknek

Gazdasági modellek változói Változók: a gazdasági modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modellt Lehetnek: exogén / endogén stock / flow Exogén változók Makromodell Endogén változók

Egy egyszerű modell… Qd = D(Pp ,Y) Qd a fogyasztók pizza iránti kereslete Pp a pizza ára Y a jövedelem D( ) a keresleti függvény Qs = S(Pp , Pc) Qs pizzériák kínálata Pc a sajt ára S( ) a kínálati függvény Feltevés: a pizzaár úgy alakul, hogy Qs = Qd

Gazdasági modellek változói Változók: a gazdasági modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modellt Lehetnek: exogén / endogén Exogén Változók: Y Pc Makromodell: A pizza piaca Endogén Változók: Pp Q

Az exogén változók módosulnak… A sajt ára változik Az aggregált jövedelem változik

Az árak szerepe a makromodellekben Alapkérdés: Az árak rugalmasak-e vagy merevek? Piaci modell alapfeltevése a piac megtisztulása: adott ár mellett a szereplők mindegyike annyit adott el, ill. vásárolt, amennyit akart. Valóság: Rövid távon: az árak sokszor ragadósak, merevek Hosszabb távon: az árak alkalmazkodnak, változnak

A makroökonómia mutatói Céljuk a mérés és az összehasonlíthatóság Egységes rendszerben történik felhasználásuk A gazdasági teljesítmények és a keletkezett jövedelmek megismerhetőek Vizsgálandó kérdések: A gazdaság teljesítményének számbavétele Fogyasztói árindex Munkanélküliségi ráta

1. A gazdaság teljesítményének mérése: a GDP Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product): adott ország, egy év alatt megtermelt (és eladott), összes végső felhasználásra szánt termékének és szolgáltatásának értéke Megegyezik a gazdasági szereplők összes jövedelmével, Megegyezik a termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadással

A GDP számítása. Nominális és reál GDP, GDP-deflátor Nominális GDP: a termékeket és szolgáltatásokat az aktuális áron számítja. A gazdaság kibocsátásának pénzértékét mutatja Reál GDP: a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron számítja. A kibocsátás nagyságát méri, a bázisév árain GDP-deflátor: Nominális GDP / Reál GDP A kibocsátás egy tipikus egységének árváltozását mutatja, a bázisévhez viszonyítva

Egyszerű példa a GDP számításához 1. 0. időszak (bázisév) nominális és reál GDP-je:

Egyszerű példa a GDP számításához 1. 1. időszak(aktuális év) nominális GDP-je: 1. időszak reál GDP-je:

Egyszerű példa GDP számításhoz 2. GDP deflátor:

SNA rendszer Az ENSZ Nemzeti Számlarendszere Célja az egységes mérés és összehasonlítás Termelés és jövedelmek mérése Hazai és nemzeti mutatók Bruttó és nettó mutatók

SNA mutatók rendszere GDP NDP GNI NNI GNDI NNDI Megnevezés Bruttó Nettó Teljesítmény mutatók GDP NDP Jövedelem-mutatók(elsődleges) GNI NNI Jövedelem-mutatók(másodlagos, újraelosztás után) GNDI NNDI

SNA MUTATÓK KÖZTI KAPCSOLATOK GDP = Összes kibocsátás – termelőfogyasztás NDP = GDP - amortizáció GNI = GDP + hazai gazdálkodók külföldről származó munka- és tőkejövedelme – külföldiek hazai munka- és tőkejövedelme NNI = GNI – amortizáció GNDI = GNI + jövedelemtranszfer (beáramló) az adott országba – jövedelemtranszfer (kiáramló) külföldre NNDI = GNDI – amortizáció

A jövedelem egyéb mérőszámai: Nemzeti jövedelem= NNI – közvetett adók Alkalmazottak juttatásai Tulajdonosi jövedelmek Bérleti díjak Vállalati profit Nettó kamatjövedelem Személyes jövedelem = nemzeti jövedelem - vállalati profit - társadalombiztosítási hozzájárulás - nettó kamatjövedelem + osztalékok + kormányzati transzferek magánszemélyeknek + magánszemélyek kamatjövedelme Rendelkezésre álló jövedelem = személyes jövedelem – személyi jövedelemadó és egyéb befizetésék