Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI

Az előadások a következő témára: "Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI"— Előadás másolata:

1 Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI
2018 október 18 KSH, Marton Ádám emlékkonferencia Cserearány-változások és hatásuk a bruttó hazai reáljövedelemre: Magyarország és az EU új tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI

2 Három fő témakör Miért lehet érdekes makrogazdasági szempontból a kk. cserearányok (ToT) alakulása? Kétféle szempont: Áru és szolgáltatásforgalmi egyenleg A ToT reáljövedelmi hatása A cserearány-változás hatása a bruttó hazai reáljövedelemre (RGDI-ra) értelmezés alternatív számszerűsítési módszerek Magyarország tapasztalatai nemzetközi összehasonlításban ( ) külkereskedelmi cserearányok alakulása és a cserearány-változások hatása az RGDI-ra

3 A „terms of trade”: ToT = 100*Px/Pm
Ha Px>Pm  jöv. transzfer befelé; ellenkező esetben kifelé Ez a jöv. transzfer „implicit” (miért?) Általában az áruforgalomban nézzük (termékcsoportok között, azokon belül), de makro-szinten az áru+ szolgáltatás-forgalmi cserearány- mutató érdekes

4 Makroszinten miért érdekes?
Az folyó áras NX szempontjából triviális A makroszintű jövedelem szempontjából nem triviális A GDP a belföldi termelés által generált jövedelemnek a mutatója GDP = Munkavállalói jöv. + vegyes jövedelm + működési eredmény + nettó termelési adók GDP = összes hazai végső kiadás mínusz import plusz export A változatlan áron mért nettó export alakulása [d(X/Px - M/Pm)] arról ad képet: a megtermelt hazai reáljövedelem változásához mennyiben járult hozzá a külgazdasági tranzakciók „reálegyenlegének” változása Arról azonban sem a GDP volumenváltozása, sem a változatlan áron mért NX növekedési hozzájárulása nem szolgál információval, hogy: a nemzetközi árarányok (a cserearányok) változása folytán a belföldön megtermelt reáljövedelem egységéből több vagy kevesebb import vásárolható-e meg (Vagyis: a megtermelt reáljövedelem vásárlóereje nőtt vagy csökkent-e a külföldi árukkal és szolgáltatásokkal szemben, s ha igen, milyen mértékben)

5 Hogyan mérjük a ToT hatását
Hogyan mérjük a ToT hatását? A folyó áron mért nettó export (NX = X-M) változásának felbontásából indulunk ki T: cserearány -hatás

6 A cserarány-hatással korrigált GDP: RGDI
RGDI: real gross domestic income; bruttó hazai reáljövedelem (más elnevezés: GDP adjusted for the effects of ToT) Kiszámítása: RGDIt = GDPt/Pgdp +T (T: trading gain/loss) T = (X  M)/Pxm  [(X/Px) –(M/Pm)] T >0, ha Px>Pm; T=0 ha Px=Pm; T<0, ha Px<Pm Vol. index: RGDI’=RGDIt/GDPt-1 Részletek: ESA: bc64-40e5-bd40-d17df0c69334 : Measures of real income for the total economy (pp )

7 Az RGDI’ alternatív számszerűsítése a BF deflátorával
RGDI’ = (nGDPt/nGDPt-1)/PBF(t) Mi a mögöttes intuíció? GDP = BF + X – M  GDP-ben benne van az X (és Px), nincs benne az M (és Pm) BF = GDP – X + M  a BF-ben benne van az M, nincs benne az X Ha Px > Pm  Pgdp > PBF (és megfordítva) Ha a GDP nom. növekedését a PBF -el deflájuk, implicit módon korrigálunk a Px/Pm -aránnyal Ha pl. Px > Pm, a PBF -el deflált GDP (=RGDI) növekedése > mint GDP reálnövekedése (és megfordítva) Ugyanaz jön-e ki, mit a T -vel való korrekcióval? – Nem pontosan, de az irány azonos

8 A belf-i felhasználás deflátorával (bal old. ), ill
A belf-i felhasználás deflátorával (bal old.), ill. a „T”-vel számított RGDI (jobb old)

9 Éves növekedési ütemek (T alapján)

10 A ToT index és a T/GDP hatása az RGDI növekedésére (növekvő nyitottság -> növekvő hatás)

11 Nemzetközi összehasonlítások
ToT RGDI - GDP

12 KK deflátorok euróban (Px_gs ill
KK deflátorok euróban (Px_gs ill. Pm_gs) és ToT_gs (évi átlagos változás: és két részperiódus)

13 Px_g, Pm_g, ToT_g

14 Px_s, Pm_s, ToT_s

15 ToT_g/ToT_s

16 Nyitottság, ToT és az RGDI és GDP közötti növekedési ütemkülönbség

17 Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ
Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ? ( ) t=log[(1-gdi’)/(1+gdp´)]/log(1+gdp’)

18 Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ? (1995-2017)

19 Összegzés Magyarországon a 1995 és 2017 közötti időszak egészét tekintve nincs trendje a cserearány-alakulásnak, bár jelentősek voltak a kilengések -> Az RGDI növ. hosszabb távon kb. megegyezik a GDP reálnöv. -el (nincs hosszú távú „pech”) A balti országokban és Romániában felfelé, és pl. Szlovákiában lefelé mutat a ToT trendje EE, LT, RO: RGDI’>GDP’; SK: RGDI’<GDP’ HU: az árukereskedelemben hosszabb távon romlottak, a szolg. kereskedelemben javultak a cserearányok A cserarány-változások reáljövedelmi hatása a gazdaság nyitottságával együtt nő

20 A GDP és a belföldi felhasználás deflátora (bal tengely), a kettő aránya és a nemzetgazdasági külkereskedelem cserearány-mutatójának alakulása (jobb tengely),

21 Marton Ádám hozzájárulása a hazai cserarány-alakulás elemzéséhez (1970-es évek)
A nemzetközi és a hazai külkereskedelmi áralakulás rendkívül alapos elemzése az árú-külkereskedelem árindexei alapján Szembeszállt az akkor (és a ma újra) dívó „sérelmi közgazdaságtannal” nem igaz, hogy a „nyugat” mindig „bánt minket” (akkor: kvótákkal és egyebekkel) kimutatta, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása nem a nyugat gonoszságához, hanem ahhoz volt köthető, hogy a hazai kivitel minősége – lényegében minden árucsoportban – egyre jobban lemaradt a nyugati piaci követelményektől ez akkoriban igen bátor szakmai kiállást jelentett; ma újra kezdjük megérteni ennek jelentőségét

22 Konvergencia a GDP és az RGDI alapján