A termelési tényezők piaca

Termelési folyamat mikro-szereplői TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK Bér Bérleti díj Kamat VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ Pénz Pénz

A termelési tényezők csoportosítása Természeti erőforrások, ezek tulajdonosainak jövedelme a járadék. Munka, az ezért kapott jövedelem a munkabér. Tőke, jövedelme a kamat vagy bérleti díj. Vállalkozói készség: sajátos jövedelme a gazdasági profit. Eredetük, keletkezésük szerint Elsődleges tényezők Tőketényezők Termelt tőkejavak (reáltőke, humántőke) Kölcsöntőke (pénz és értékpapír- tőke)

Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései

A termelési tényezők kereslete A vállalat kapcsolata a termékpiaccal és a tényezőpiaccal Termelési tényezők piaca S – kínálat P – ár reálinput VÁLLALAT Termelés Költség Bevétel Profit Q, C, R, Π, MP, MC, MR, MΠ reáloutput TERMÉKPIAC Fogyasztók X termék DD kereslet Px piaci ár kínálat Sx S, P piaci kereslet inputkereslet dd DD, Px Származékos kereslet: a vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. Szk129,

Optimális munkafelhasználás Hogyan alkalmazkodik a vállalat egyszerre a termékének piacához és a munkapiachoz? Továbbra is érvénye , hogy Π max és MC = MR! A vállalat határbevételét az eladott termék piaci ára, a költségeit a vásárolt tényező piaci ára határozza meg (munka esetén munkabér, pl. napi-, havi-, órabér). Egy tényező felhasználása akkor optimális, ha határtermékének piaci értéke egyenlő a tényezők határköltségével. A határtermék piaci értéke = az adott inputtényező határtermékének és a termék piaci egységárának szorzata. A tényező határköltsége = az adott input tényező mennyiségének változása és az input egységének szorzata. szk129

Munkapiac

Munkapiac A munka a társadalom legfontosabb erőforrása, a jövedelmek legnagyobb hányadának birtokosa, a munka végzője, az ember nem tárgya, hanem alanya a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. Felmerülő kérdések: Miért vállal valaki munkát vagy marad inkább otthon ? munkakínálat oldala Milyen feltételekkel alkalmaznak munkatársakat a cégek? munkakereslet oldala

Munkakínálat Egyéni munkakínálat: fogyasztási javak megszerzéséhez jövedelemre van szükség – megszerzésének feltétele a munkavégzés. Munkavállaló szabadidőigénye Jólét, életminőség maximalizálás Miként reagál a munka a magasabb bérekre? Alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, vagyis csökkentett szabadidővel reagál. Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidőigénnyel lép fel, munkakínálata csökkenő. Az egyéni munkakínálat legfontosabb mikro-ökonómiai tényezői: a munkabér (jövedelem), a szabadidő és a kettő együtteséből elérhető életminőség.

Munkakereslet A munka kereslete származékos kereslet (azaz nagysága a végső fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ). A termelési tényezők kereslete összefügg a gazdasági élet hullámzásával. A munka iránti keresletben a munkának a végső javak előállításában megvalósuló határterméke tükröződik vissza. A munka határterméke (határtermelékenység) azt jelenti, hogy adott gazdálkodó egységben a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora terméknövekedést produkál (ceteris paribus). Ez függ: az együttműködő tényezők mennyiségétől, a technológia színvonalától, a munka minőségétől, a szakismerettől, a képzettségtől, a műveltségtől, stb. Bevételnövekmény = MP x p, ezt kell viszonyítani a költségnövekményhez. mg64

A munkabér alakulása Bérkülönbségek okai: A munka termelékenységében meglévő különbség Kellemes – kellemetlen munkák Társadalmi értékítélet Kompenzációs bérkülönbség: nem a munka termelékenységének különbségéhez, hanem a munka jellegéhez kapcsolódó alacsony vagy magas munkakínálathoz kötődik. Munkapiac sajátossága – a munka kínálata nem egyetlen termelési tényező, hanem különböző minőségű munkafajták kínálata! Munkaerő területi mobilitása – lakóhelyhez kötöttség Társadalmi, politikai okok – diszkrimináció (roma, nő)

A bérek alakulása kompetitív viszonyok között A munkabér a munka ára (pénzbér vagy nominálbér). Reálbér index = A keresleti-kínálati görbe metszéspontjának megfelelő bér az egyensúlyi bér. Nominálbérindex Fogyasztói árindex A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között Állami beavatkozás – minimálbér meghatározása. Munkakínálat korlátozása (pl. külföldiek) Természetes monopolhelyzetek

A munkabérek alakulása Ezekből az összefüggésekből csak a munkabér felső és alsó határát állapíthatjuk meg. A munkabérek felső határát a vállalatok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A munkabér alsó korlátját a létminimum, a dolgozó megélhetési, képzési és családfenntartási ráfordításai.

Tőkepiac

A tőkepiac sajátosságai A tőke a piacon két fő formában van jelen: Reáltőke formájában (gépek, berendezések, eszközök = eszközpiac) Nominál- vagy kölcsöntőke formájában (pénz, értékpapír)

Pénz- és értékpapírpiac A pénzpiacon a pénzhasználat jogát adják-veszik meghatározott időre. A piac – az ügyletek lejárati idejének függvényében – két szektorra oszlik: Pénzpiac: Rövid lejáratú kölcsöntőkék piaca. Eszközei: kereskedelmi váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel, rövid lejáratú letéti jegy. Tőkepiac: hosszabb lejáratú tőkeátcsoportosítás. A tőkepiacon a tőkeáramlás két fő formája: Bankhitel, illetve bankbetét Értékpapír Főbb eszközei: hosszú lejáratú bankbetét, bankhitel, részvények, kötvények, záloglevelek. Az értékpapírok adásvétele az értékpapírpiacon történik. Az értékpapírpiac a pénzpiacnak és a tőkepiacnak is része, de ezektől függetlenül is létezik.

Bankhitelek, bankbetétek A kamat a kölcsönadott pénz, tőke használati díja. A jelenbeli fogyasztásról és likviditásról való lemondás jutalma. Betéti kamat: megtakarítóknak fizetett kamat. Hitelkamat: hitelezők fizetik a felvett hitelek után. Kamatrés: a kettő közötti különbség, bank költségeit és nyereségét fedezi. Kamatláb: a kölcsöntőke kamata 1 éves futamidőre számítva, %-os formában. Reálkamatláb = nominálkamatláb – inflációs ráta Tőke határtermelékenysége mg68

Bankhitelek, bankbetétek Ha inflációs ráta > pénzkamat, kényszermegtakarítás. Megtakarításnál a bankbetét és a különböző értékpapírok egymással versenyben vannak. A tőke hozadékrátája és a piaci kamatláb hosszú távon megegyezik. A tőke hozadékrátája az évente kapott nettó hozadék a befektetett tőke arányában (egységnyi beruházásra jutó profit vagy bérleti díj) %-os formában. A megtakarítások közötti választást befolyásoló tényezők: Hozam Időtényező Likviditás Kockázat Tisztán piaci viszonyok között a kamatláb a kereslet-kínálat kölcsönhatásaként alakul, de napjainkban gazdaságpolitikai jelenséggé vált (a kölcsöntőke piaca is tökéletlen piac). Egymással is összefüggő tényezők

Értékpapírtípusok Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. Váltó: fizetési ígérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír. Saját váltó Idegen váltó Állampapír: az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Államkötvény: hosszú lejáratú, nagy címletű (ktgvetés tartós hiányát fedezi) Kincstárjegy: rövid lejáratú, kis címletű (rövid távú likviditást segíti) Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír. Vállalatok, intézmények bocsátják ki. Névértéke: a kötvényen feltüntetett érték Kibocsátási ára Árfolyama: adott időpontban a D/S hatására kialakuló ár (névérték %-ban) Záloglevél: mg. hosszú lejáratú finanszírozása (kötvény rokona). Letéti jegy Pénztárjegy

Értékpapírtípusok Részvény: tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van. A részvény tulajdonosa a részvényt vissza nem válthatja, csak eladhatja. Reáltőke – fiktív tőke. Osztalék és árfolyamnyereség. Portfólió. Részvények fajtái: Forgalomképesség alapján: bemutatóra szóló részvény, névre szóló részvény. Tagsági jogok alapján: elsőbbségi részvény, törzsrészvény, dolgozói részvény.

A tőzsde Értékpapírpiac típusai: elsődleges (kibocsátás) és másodlagos (tőzsde). Adásvétel történhet bankok hálózatán vagy brókercégeken keresztül (földrajzilag szétszórtan)  tőzsdén (koncentráltan). A tőzsde koncentrált piac, a piacok piaca. Funkciói: Adásvétel szabályainak kialakítása Infógyűjtés, nyilvántartás, terjesztés Infók megjelenítése az árakban, ezáltal gazdasági folyamatok előrejelzése, jövőbeni várakozások Vagyonértékelő funkció Befolyást gyakorol a tőzsdén kívüli folyamatokra Tőzsdére csak azok a papírok kerülhetnek, amelyek megfelelnek a tőzsdei bevezetés előírt feltételeinek.

A tőzsde A tőzsdei ügyelet célja kettős: Hosszú lejáratú tőkebefektetés Spekulációs nyereség Tőzsdei ügyletek alaptípusai (esedékesség szerint): Azonnali vagy prompt ügylet Határidős vagy termin ügylet Spekulációs ügylet: a spekuláns árfolyamkockázatot vállal nyereségszerzés reményében. Hossz-spekuláns (árfolyam emelkedésre számít) Bessz-spekuláns (árfolyam csökkenésre számít) A tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében.

A reáltőke piaca A termelt tőketényezők piacát eszközpiacnak nevezzük. Termékei lehetnek tőzsdei és nem tőzsdei termékek. Tőzsdei termékek: nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok, kőolaj, stb. Nem tőzsdei termékek: gépek, berendezések Lízing: a bérlet sajátos formája, a bérelt eszköz bizonyos feltételek mellett egy idő után átmegy a bérlő tulajdonába.

Tőkebefektetések értékelése - vagyonértékelés Befektető dönt ― értékmegőrzés, gyarapítás ― folyó jövedelemszerzés Döntési alternatívák értékelésében kiemelkedő szerepe van a betéti kamatnak. Jelenérték: egy jövőbeni pénzösszeg mai pénzben kifejezve. Nettó jelenérték: a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés , befektetetés pénzráfordításának különbsége. Jövőérték: kamatos kamat. Vagyonértékelés: egy vagyontárgy tőkeértéke a jelenértéke, vagyis a jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadék összege. mg72

Földjáradék A föld kereslete származékos kereslet, összkínálata állandó, teljesen rugalmatlan. Földjáradék típusai (minőségi különbség miatt): Minőségi hozadék (termőképesség) Belterjességi vagy intenzitási hozadék Helyzeti járadék Abszolút földjáradék (tiszta tulajdonosi járadék) A föld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg, a valóságos földár azonban ennek általában a többszöröse. A föld hosszú távon az egyik legjobb értéknövekedésű vagyontárgy, vagyontartási forma.

Vállalkozó, mint termelési tényező A vállalkozói szolgáltatás díja: Vállalkozói jövedelem = bevétel – folyó ktg-ek Vállalkozói nyereség = bevétel – teljes gazdasági ktg-ek (gazdasági profit) Versenyelőny biztosításának eszközei: Innováció Új versenytárak jogi korlátozása Monopólium vagy oligopólium

A jövedelmek elosztása Miként oszlik meg a megtermelt terméktömeg azon szereplők között, akik részt vettek a termelési folyamatban? A tényezőtulajdonosok által az inputpiacokon kapott ellenérték (munkabér, kamat, bérleti djí, földjáradék) egyben a tényezőtulajdonosok bevétele, jövedelme is, tehát egyszerre ár és jövedelem. A termelési tényezők árát azok határtermék-értéke határozza meg, így az össztermékből való részesedésük is határtermék arányaikat tükrözi.

A jövedelmek elosztása A tényezők határtermékének és mennyiségének szorzata egyenlő a termelés mennyiségével: P · Q = p · MPL · L + p ·MPK ·K + p · MPA · A + MPE · E munka tőke föld vállalkozó MP = az adott tényező határterméke P = a termék ára Ezt nevezzük a jövedelmek funkcionális elosztásának! Pareto-féle hatékonyság: a szabadversenyes piac mechanizmusai révén elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, allokációját, amely garantálja legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát.

Tesztkérdések Melyik állítás igaz? a.) Alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, vagyis csökkentett szabadidővel reagál. b.) Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidőigénnyel lép fel, munkakínálata csökkenő. c.) Mindkettő igaz a.) Az értékpapírok adásvétele az eszközpiacon történik. b.) Az értékpapírpiac a pénzpiacnak és a tőkepiacnak is része, de ezektől függetlenül is létezik. c. ) A pénzpiacon a termelt tőketényezőket adják-veszik. a.) A kamat a jelenbeli fogyasztásról és likviditásról való lemondás jutalma. b.) Hitelkamat: a megtakarítóknak fizetik a felvett hitelek után. c.) Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. d.) az a.) és c.) igaz e.) a b.) és c.) igaz a.) A tőzsdei adásvétel vagy bankok hálózatán vagy brókercégeken keresztül történik. b.) A gépek, berendezések tőzsdei termékek. c.) A váltó hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!