A hazai iskolai könyvtárak helyzete Szemletanulmány válogatott folyóiratcikkek alapján

Források A hazai iskolai könyvtári helyzetet legalaposabban a szakfelügyeleti vizsgálatok tárták fel. A 2006-os felmérést kiegészítettem az evangélikus iskolák 2008-as vizsgálati eredményeivel, illetve azon folyóiratcikkekből válogattam, melyek a különböző iskolai könyvtárak mindennapi életéről, helyzetéről tudósítanak.

Témakörök Költségvetés Állomány Tankönyvek Elhelyezés Korszerű tárgyi feltételek Számítógépes adatfeldolgozás Személyi feltételek Nyitva tartás Önmenedzselő képesség A könyvtár honlapja Könyvtárpedagógiai munka Könyvtárközi kapcsolatok

1. Költségvetés Sajnos jelenleg a költségvetés hiánya, rendezetlensége jellemzi a legtöbb iskolai könyvtárat. A fenntartó kultúra iránti elkötelezettségétől függ a könyvtári fejlesztésre fordítható összeg mértéke, hiszen az iskolai könyvtár költségvetése sokszor nem szerepel elkülönítetten, ebből következik, hogy a könyvtárak egy része nem fejlődik megfelelőképpen, illetve pályázati és egyéb támogatási lehetőségekkel próbálják az állomány jól szervezettségét fenntartani. (Balogh M. 2007.)

2. Állomány Az iskolai könyvtárak állománya igen eltérő. Ez igaz mind az állomány nagyságára, szervezettségére és a dokumentumtípusokra is. A 2006-os szakfelügyelői jelentés így fogalmaz: „Találkoztam jó állományokkal rendelkező iskolai könyvtárakkal is.” (Melykóné 2006.) Ebből a mondatból érzékelhető, hogy nem ez a jellemző. Az evangélikus iskolák átlagos állománynagysága 10-20 ezer egység között van. Ez a mennyiség kielégítő, azonban az állomány minőségéről és frissességéről ugyanez nem mondható el. (Balogh K. 2008.) Valamennyi iskolai könyvtárban szembe kell nézni nem csak a mennyiség, hanem a minőség problémájával is.

2. Állomány Országosan jellemző, hogy a könyv, a nyomtatott dokumentumok túlzóan nagy arányban vannak jelen a gyűjteményekben. A nem hagyományos dokumentumok 15 %-os aránya azonban lehet, hogy nemcsak a szegényes finanszírozással, hanem a felhasználói oldal érdektelenségével is magyarázható. (Balogh M. 2007.) Külön figyelmet érdemel az állomány gyakorlati hasznossága. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok az elavult, használaton kívüli állományrész. Ennek egyik oka lehet a vissza nem utasítható ajándék, néha a hagyaték.

2. Állomány (folytatás) Olykor az iskola egykori diákja felajánlja könyvgyűjteményét a könyvtárnak, amiből szívesen válogatna a könyvtáros, de együtt kell kezelnie. Máskor egy-egy kedves (néha ismeretlen) szülő felajánlásával gyarapodik a könyvtár. A raktározás szinte mindenütt megoldatlan probléma. A nem használt dokumentumokat sokszor elérhetetlen magasságú polcokra, távoli szekrényekbe száműzik selejtezés helyett.

3. Tankönyvek További arányeltolódást jelent a tankönyvek egyre növekvő aránya az állományban, ami a „tankönyvtárrá válás tendenciáját” jelzi. Ezt az irányt hangsúlyozza, hogy az evangélikus iskolák a dokumentumokra fordított összes költségnek több mint kétharmadát tankönyvekre használták fel. (Balogh K. 2008.)

3. Tankönyvek A belső aránytalanságot erősítik a tartós tankönyvek, ingyen tankönyvek is, melyek mindenütt komoly problémát jelentenek mind a velük való adminisztrációs munka és nyilvántartás miatt, mind a tárolás és elosztás miatt. Mindez pedig a legnehezebb időszakban, tanévkezdéskor jelenik meg. A tanulónak egészen a tanulmányai befejezéséig joga van használni a tankönyveket a törvény szerint, viszont nem kerülhetnek a tulajdonába, mert a könyvtári bélyegző miatt ezeket egy idő után vissza kell adni. Ám a legtöbb tankönyv munkatankönyv, tehát írnak bele és olyan állagúak, hogy még kímélő használat mellett is rossz állapotba kerülnek (Dömsödy 2005).

4. Elhelyezés Több iskolában jelen vannak az osztálykönyvtárak, a szaktantermi elhelyezések, a munkaközösségi könyvtárak. Ezek hasznossága tagadhatatlan, még a gyorsabb elhasználódás sem lehet oka a megszüntetésüknek. A könyvtárostól nagyobb odafigyelést igényel a kezelésük.

4. Elhelyezés Ez utóbbi gondolat átvezet a következő problémához, az elhelyezés kérdéséhez. Az iskolai könyvtárak döntő többségében már a szabadpolcos elhelyezés a jellemző. A könyvtárak alapterülete, mérete, elhelyezése, az olvasóhelyek száma átlagosan elmarad a kívánalmaktól. A 20 evangélikus iskolai könyvtár közül mindössze négy tud eleget tenni a törvényben előírt követelményeknek (Balogh K. 2008.). Az országos átlag ennél jobb eredményt mutat.

4. Elhelyezés (folytatás) Sajnos gyakori iskolai probléma a tanterem hiánya, amelyet az iskolaigazgatók a könyvtári helyiség tanteremként történő felhasználásával kívánnak megoldani. Így természetesen a könyvtáros nem vállal, nem vállalhat anyagi felelősséget az állományért. Ugyanakkor a valódi könyvtárhasználók kiszorulnak a könyvtárból.

5. Korszerű tárgyi feltételek Napjaink korszerű iskolai könyvtárának felszereltségéhez hozzátartozik a számítógép internet hozzáféréssel, a fénymásoló berendezés. Ebből a szempontból jelentős előrelépés történt. Igaz, elsősorban a városi könyvtárak rendelkeznek korszerű tárgyi feltételekkel, a kistelepülések iskolai könyvtárai a legrosszabbul ellátottak. Ellenpélda is akad: Kenézlőn, ahol „már a madár sem jár” (ahogy ezt a könyvtáros írja) több funkciójú iskolai és községi könyvtár működik. Pályázati összegből multimédiás számítógépet, internetelérést, nyomtatót vásárolhatott a könyvtár (Komló 2007.).

6. Számítógépes adatfeldolgozás Az iskolai könyvtárakban is folyamatban van a számítógépes adatfeldolgozás. Ennek szervezetlenségére példa, hogy a 20 evangélikus iskolai könyvtárban hatféle szoftvert használnak. A feldolgozás üteme lassú, ennek egyik oka a feldolgozásra fordítható munkaidő hiánya, a személyi feltételek hiánya, de olykor a szakértelem hiánya is. (Balogh K. 2008.)

7. Személyi feltételek A személyi feltételek sokat javultak az utóbbi években, sok iskolai könyvtárban megfelelő szakképzettségű könyvtáros dolgozik, ám ez a szám még mindig nem elegendő. Igaz, sokszor több könyvtáros feladatát végzi egyetlen kolléga. Ez igen nehéz feladat, amikor a napi kölcsönzési, tájékoztatási feladatok mellett könyvtárpedagógiai munka és adatfeldolgozás is vár a könyvtárosra (Lázárné 2005.).

8. Nyitva tartás A nyitva tartási idő optimális megszervezése sem egyszerű feladat ilyen körülmények között. Két vagy több könyvtárossal megoldható a délelőtti és a délutáni nyitva tartás, mely kielégítené az egyre növekvő felhasználói igényeket. Egy könyvtáros azonban vagy a saját szabadidejét áldozza fel, vagy a belső munka rovására tart nyitva.

9. Önmenedzselő képesség Itt érdemes kiemelni a 2006-os vizsgálat egyik mondatát: „Vizsgálataim során elkötelezett könyvtárostanárokkal találkoztam…” (Melykóné 2006.) A könyvtárostanárok társadalmi elismertsége, de még a tanári karon belüli elismertsége még sincs összhangban ezzel a véleménnyel. Ennek egyik oka a könyvtárostanár önmenedzselő képességének a gyengesége vagy teljes hiánya. A könyvtárostanárok munkaköri leírása nem személyre szabott, a feladatkörön túli vállalások díjazása nem megfelelő. Ha a fenntartó nem eléggé elkötelezett a könyvtárkultúra mellett, a könyvtárosnak harcolnia kell a finanszírozásért, néha még a könyvtár megfelelő elhelyezéséért is (Melykóné 2006).

10. A könyvtár honlapja Az iskolai könyvtár bemutatásának remek lehetősége a könyvtár honlapja. Változatos felépítésű könyvtári honlapokat láttam az interneten. A jó nevű iskolák könyvtáraitól szinte el is várjuk, hogy látványos, jól szerkesztett oldallal rendelkezzenek. Ezek közül is kiemelkedő a miskolci Herman Ottó Gimnáziumé és a debreceni Csapókerti Általános Iskoláé. Számomra örvendetes, hogy egyes kistelepülések iskolái is büszkélkedhetnek honlappal.

11. Könyvtárpedagógiai munka A könyvtárpedagógiai munka az egyik legfontosabb feladata az iskolai könyvtárosnak. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása igen változatos az egyes iskolákban. Nagyon ritka az önálló tantárgyként, helyi tantervvel történő tanítás. Jellemzőbb, hogy más tantárgyakba (magyar, informatika, osztályfőnöki) épül be. Sajnos előfordul, hogy a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező informatika tanár vállalja át ezen órák megtartását. Az informatika érettségi könyvtári vonatkozású tételei pedig elsikkadnak (Melykóné 2006.). További probléma, ha az iskola könyvtára nem alkalmas egy tanulócsoport befogadására, a könyvtáros kénytelen tanteremben, könyvtári környezet nélkül megtartani az órát, melynek hatékonyságát legfeljebb úgy lehet fokozni, ha annyi kézikönyvvel érkezünk az órára, amennyit a kezünkben elbírunk.

11. Könyvtárpedagógiai munka (folytatás) A könyvtáros lelkesedése ebben a feladatkörben is elengedhetetlen. Egy elkötelezett iskolai könyvtáros így számol be az órai előkészületekről: A gyerekek „most hallanak először könyvtártípusokról, a könyv részeiről, és sok-sok érdekes könyvtári fogalomról. Ez az első és csak rajtam múlik, szeretnek-e majd könyvtári órára járni. Hát kiteszek magamért, a Power Point bemutatóba minden földi jót becsomagolok, mozog, lapoz, kacsint minden figura, jobbról és balról úsznak a szövegek, persze a nem zavaró mértékig.” (Lázárné 2005.)

11. Könyvtárpedagógiai munka (folytatás) S mi lenne nagyobb öröm a könyvtáros számára, mint hogy a diákok önként, örömmel jönnek be a könyvtárba. Nem csupán kötelező olvasmányokat kölcsönözni, a házi feladatukat megoldani, hanem az olvasás öröméért. Ezért nagy a felelősségünk az olvasóvá nevelésben. Nagyon sok példát olvastam arra, hogy kreatív, elkötelezett könyvtárosok (kollégáikkal együtt) hogyan próbálják játékos versenyek segítségével az értékek irányába terelni diákjaikat.

12. Könyvtárközi kapcsolatok Szó esett már arról, milyen nagyok a különbségek az iskolai könyvtárak között. A kisiskolákban működő könyvtáraknak nem lenne szabad alacsonyabb szintű szolgáltatást nyújtani. Hiszen a kistelepüléseken élőknek még nagyobb szükségük van a kultúrát közvetítő könyvtárakra. Természetesen nem rendelkezhet minden egyes iskolai könyvtár több tízezres kötettel, azonban a könyvtárközi kapcsolatok segítségével támogathatóak a kistérségi iskolai könyvtárak szolgáltatásai. A könyvtárközi kapcsolatok ápolása nem csupán a kiskönyvtárak sajátja kell, hogy legyen. Hiszen minden iskolai könyvtárnak elérhetővé kell tenni az egész könyvtári rendszer szolgáltatásait (Horváth). Sajnos a könyvtárközi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről alig olvastam. Ellenpéldaként ismét a kenézlői könyvtárat említem, az itteni könyvtáros az egriekkel alakított ki jól működő kapcsolatot (Komló 2007.).

Pozitív példák Fazekas Mihály Gimnázium könyvtára, Debrecen 38600 dokumentumból (könyv, videokazetta, CD-ROM), valamint 33 féle folyóiratból áll. A technikai felszereltséget hat multimédiás számítógép jelenti. A könyvtár nemhiába ilyen jól felszerelt, hiszen látogatottsága irigylésre méltó: a pedagógusok és a diákok 88 százaléka rendszeresen használja az állományt, naponta átlagosan 40 olvasó dolgozik az olvasóteremben. Az itt tanuló diákok eredményei országosan kiemelkedők, sokan vesznek részt tanulmányi versenyeken, számos pályamunka születik a tollukból.

Pozitív példák Kenézlői Iskolai és községi Könyvtár A kenézlői könyvtáros példája azért is kiemelkedő, mert nehéz körülményeket legyőzve végzi a munkáját. Jó kapcsolatot ápol mind az iskola, mind a község vezetésével. Saját bevallása szerint ő az a típus, aki, ha az ajtón kidobják, az ablakon mászik vissza. Kitartásának, jó menedzselési képességének köszönhető munkájának eredménye (Komló 2007).

Összegzés Az iskolai könyvtár: nyugalmas hely, mondják a kollégák, az ismerősök, ami igaz is, „mert nincs stressz, csak önként vállalt felelősség, nincs pozícióharc, csak elvégzendő munka. A hiányos feltételek megváltoztatásának sikertelenségét és más bosszúságokat háttérbe szorítják a lelkes, érdeklődő vagy a megnyerni kívánt olvasó gyerekek.” (Fazekasné 2005.) Az oktatás napjainkban egyre inkább eszközigényessé válik. Emiatt kell az iskolai könyvtárak ügyét napirenden tartani és erősítésüket minél előbb elkezdeni, hogy valóban médiatárként, forrásközpontként működhessenek. (Horváth)

Felhasznált irodalom: Balogh Krisztina: Az evangélikus iskolák könyvtárainak helyzete = Könyv és Nevelés 2008. 3. sz. Balogh Mihály: Jelentés az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2006-ban végzett szakfelügyeleti vizsgálatról = Könyv és Nevelés, 2007. 2. sz. Bondor Erika: Könyvdigitalizálás és iskolai könyvtár = Könyv és Nevelés, 2007. 1. sz. p. 58-59. Dömsödy Andrea: Könyvtárostanárok II. Országos Konferenciájának iskolai könyvtártípusonként szerveződő szekcióinak összefoglaló anyagai Budapest, 2004. október 29. = Könyv és Nevelés, 2005. 1. sz. Fazekasné Sin Gyöngyi: Kissé szószátyár éves beszámoló egy általános iskola könyvtárosától = Könyv és Nevelés, 2005. 3. sz. p. 22-27.

Felhasznált irodalom: Komló Albertné: Kenézlő: Községi és Iskolai Könyvtár = Könyvtári Levelező/lap, 2007. 1. sz. 35. p. Lázárné Szanádi Csilla: „Hét-köznapi” csodák egy iskolai könyvtárban = Könyv és Nevelés, 2005. 3. sz. p. 14-17. Melykóné Tőzsér Judit: Iskolai könyvtárak a szakfelügyelet tükrében = Könyv és Nevelés, 2006. 4. sz. p. 24-35. Pákovics Enikő: A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium diákkönyvtára = Könyv és Nevelés 2008. 3. sz. Patkósné Tóth Zsuzsa: Az Eötvös Gimnázium könyvtára = Könyv és Nevelés, 2009. 2. sz. Sipos Mónika: Agresszió és iskolai könyvtár = Könyvtári Levelező/lap, 2008. 4. sz. p. 40-41. Tafferner Tamás: Iskolai könyvtári feladatok, források, fejlesztések = Könyv és Nevelés, 2006. 4. sz.