Az üzleti információs rendszerek történetének rövid áttekintése, az operatív szintű információs rendszerek azonosítása.

Bevezető Az üzleti információs rendszerek (ÜIR) megértéséhez ismernünk kell az üzleti rendszerek legfontosabb általános jellemzőit, feladatait és fő tevékenységeit, valamint a különböző rendszerek egymáshoz való kapcsolódását.

Tartalom II.1. Az információs rendszerek felépítése II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek  

II.1. Az információs rendszerek felépítése  Az információs rendszer olyan formalizált számítógépes rendszer, amely különböző forrásokból adatokat gyűjt, azokat feldolgozza, tárolja, és információt szolgáltat a felhasználók számára. Az üzleti információs rendszer olyan formalizált számítógépes rendszer, amely különböző forrásaiból adatokat gyűjt, azokat feldolgozza, tárolja és információt szolgáltat az üzleti folyamatok résztvevői számára.

II.1. Az információs rendszerek felépítése Az IR együttműködő elemek összessége, amelyek összegyűjtik (visszakeresik), feldolgozzák, tárolják és továbbítják az információkat, s ezzel elősegítik a döntéshozatalt és az irányító-szervező munkát egy szervezetben. Kenneth C. LAUDON „technikai” definíciója.   Az IR ma - üzleti szempontból - nem más, mint egy szervezeti és menedzselési megoldás a környezeti kihívásokra, amit információtechnikai eszközökkel és módszerekkel építünk fel és működtetünk. Kenneth C. LAUDON üzleti definíciója.

II.1. Az információs rendszerek felépítése  Az IR a szervezet egy reprezentációja, amely tájékoztatja a döntéshozókat a szervezet állapotáról, a változásokról és más, a szervezet működését befolyásoló tényezőkről. C.H.P. BROOKS definíciója.   A nagyobb, alrendszereket tartalmazó rendszerekben a döntési tevékenységekhez szükséges egy IR, amely gyűjti, tárolja, feldolgozza és osztályozza az információkat. B. LANGEFORS definíciója.

II.1. Az információs rendszerek felépítése

Az információs rendszerek folyamatai Szoftver Hardver Vezérlés Input Feldolgozás Output Tárolás Adatok Személyzet

II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása K. C. Laudon csoportjai: az alkalmazás döntés- típusa szerint Operatív, napi működési rendszerek: a munkahelyi vezetők támogatására Tudásmunka rendszerek: az adatmunkások és tudásmunkások támogatására Menedzsment információs rendszerek: középvezetők feladataihoz: ellenőrzés, vezetés, döntési munkák, adminisztráció Stratégiai célú rendszerek: a felsővezetők támogatására: trendek, stratégia, tervezés

II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása Raffai M. csoportjai: 1. A rendszerek célja szerint végrehajtó a rutinmunkák adatainak kezelése papír-alapú dokumentumok előállítása vezetési döntés-előkészítési kimenetek a hatékony tervezési, irányítási tevékenységekhez 2. IT szempontok szerint: tranzakció-orientált: esemény hatására az adatrendszer megváltozik adat-orientált, adat-intenzív: viszonylag állandó adatok tárolása, visszakeresése

II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek

II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői TPS: (Transaction Processing System) – Tranzakció feldolgozó rendszer a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése és tárolása a magasabb szintű rendszerek adatbázisául szolgál a mindennapos üzleti események (számlák kiegyenlítése, bérkifizetések, megrendelések stb.) felügyelete MIS: (Management Information System) –Vezetői információs rendszer előre definiált jelentéseket készít rendszeres időközönként, illetve igény szerint a menedzserek információ igényére összpontosít jól meghatározott strukturált problémák megoldásához nyújt segítséget főleg operatív, esetleg taktikai szinten hatékony

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői DSS: (Decision Support System) – Döntéstámogató rendszer a MIS természetes továbbfejlesztése egy adott problémára koncentrál interaktivitást és ad hoc lekérdezéseket tesz lehetővé félig vagy egyáltalán nem strukturált problémák megoldásában segít főleg taktikai szinten hatékony   GDSS: (Group Decision Support System) – Csoportos Döntéstámogató rendszer a DSS továbbfejlesztése, amely kisebb csoportok által közösen meghozott döntéseket támogat nagy hangsúly van a kommunikáción

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői EIS: (Executive Information System) – Felsővezetői információs rendszer a legfelső vezetői réteg igényeit elégíti ki összegzett grafikus és a legfontosabb tényezőkre koncentráló információt nyújt könnyen kezelhető, felhasználó barát   ERP: (Enterprise Resource Planning) –Vállalati erőforrás- tervezőrendszer a termelés és a hozzá kapcsolódó erőforrások integrált tervezése tartalmazhatja a vevő és szállítói kapcsolatok, valamint az ellátási láncok menedzselését is moduláris szerkezetű és teljes operatív szintű

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői CRM: (Custumer Relationship Management) – Ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer az ügyfelekkel kapcsolatos kereszt-funkcionális rendszer operatív szinten segíti a marketing és az ügyfélszolgálati munkát taktikai (esetleg stratégiai szinten) segíti a termékfejlesztési és marketingkoncepciót SRM: (Supplier Relationship Management) – Beszállító kapcsolat-kezelő rendszer a beszállítókkal és a beszerzésekkel kapcsolatos főként operatív és taktikai szinten SCM: (Supply Chain Management) – Ellátási lánc-kezelő rendszer segíti a vevő-beszállító kapcsolatban álló vállaltok közötti együttműködést a teljes ellátási lánc hatékonyságát kívánja növelni főként operatív és taktikai szinten nyújt támogatást

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői BI: (Business Intelligence) – Üzleti intelligencia-rendszer információforrásként adattárházakat használ tisztított és feldolgozott adatokkal adatbányászati eljárásokat tartalmaz on-line elemzések készítésére alkalmas (OLAP) döntéstámogató eszközök bármelyikét tartalmazhatja EPM: (Enterprise Performance Management) –Vállalati teljesítménymenedzsment a teljesítményjelző mutatók számítása, figyelése a mutatószámok hierarchiájának kezelése mindhárom döntési szintet átfogja

Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői KM: (Knowledge Management) – Tudásmenedzsment-rendszer gyűjtő fogalom a vállalati tudás összegyűjtésének és felosztásának eszközeire nem kötődik vezetői szintekhez ES: (Expert System) – Szakértői rendszerek speciális szűk szakterületen hoz döntést vagy javasol megoldási alternatívákat, amely magas szakmai felkészültséget és formalizált tudást igényel a mesterséges intelligencia egy speciális felhasználási területe tényeket és szabályokat tárol és ezek alapján következtetéseket von le.

IR rendszerek a döntési szinteknek megfelelően

Tartalom III.2. Az információs rendszerekről általában III.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek III.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) III.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) III.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP)  

II. Információs rendszerekről általában A módszertanok, módszerek és az egész fejlesztési folyamatot lefedő, támogató eszközök korszerűsödésével lehetőség nyílt egyre jobb minőségű szoftverek létrehozására, és hatékonyabbá válhatott a rendszerek tervezése, megvalósítása és módosítása is, így azok rugalmasabban, gyorsabban képesek alkalmazkodni a különböző változásokhoz.

II. Információs rendszerekről általában Az egyik legjelentősebb, döntő áttörést hozó változás az átfogó, integrált vállalatirányítási információs - más néven az ERP - rendszerek mind szélesebb körű elterjedése. Ezek a csúcstechnikát jelentő, magas fokon integrált alkalmazások átfogták a_vállalat belső üzleti funkciók legszélesebb körét (a tranzakciók mind szélesebb körének integrált feldolgozását, a stratégiai vállalatirányítás, üzleti intelligencia és így tovább). Majd átlépték a szervezetek határait és integrálták a vállalaton kívüli folyamatokat (elektronikus vevő, szállító kapcsolatkezelés és szerzés, értékesítés stb.)

II. Információs rendszerekről általában Ezen rendszerek bevezetését, „testre szabását" nagyon gyorsan fejlődő módszerek, eszközök, bővülő szolgáltatások segítik elő. Ezek a korszerű, átfogó, integrált rendszerek gyorsan fejlődő és bővülő szolgáltatásaikkal nagy mértékben képesek pozitív módon befolyásolni az őket alkalmazó szervezetek életét, eddig ki nem aknázott lehetőségeket kínálva a különböző szervezetek vezetése és szakterületei számára a hatékonyság javítása terén és további vonatkozásokban is.

II. Információs rendszerekről általában Ma már Magyarországon is széles körű e rendszerek kínálata, választéka, így a különböző igényű, tevékenységi körű, méretű szervezetek is megtalálhatják az elvárásaiknak és lehetőségeiknek leginkább megfelelő standard integrált irányítási szoftvert. Az ERP rendszert (a gyártó, szolgáltató, kereskedő nagy-, közép- és kisvállalatok, pénzintézetek mellett az államigazgatási, közigazgatási, egészségügyi, felsőoktatási, közoktatási és további intézmények is).

II. Információs rendszerekről általában Hasonlóan más vállalatokhoz, a vállalatirányítási rendszereket fejlesztő, bevezetési módszereiket, implementációt támogató eszközeiket korszerűsítő szoftverházak komoly, éles versenyben vannak a felhasználókért. Ennek következtében ezek a cégek folyamatosan fejlesztik egyrészt magukat a rendszereket - azok funkcionalitását, szolgáltatásait, kezelhetőségét, megbízhatóságát és további fontos jellemzőit -, másrészt igyekeznek egyre hatékonyabbá tenni a rendszerekhez kapcsolódó bevezetési módszereket, eszközöket is.

II. Információs rendszerekről általában Ennek eredményeként az ERP rendszerek egyrészt egyre többet nyújtanak a felhasználóknak (egyre több funkciót, könnyebb, jobb kezelhetőséget és így tovább), másrészt fajlagosan egyre gyorsabban és eredményesebben vezethetők be. Ennek köszönhetően a különböző szervezetek is egyre rövidebb idő alatt realizálhatják mindazon előnyöket, melyeket e rendszerek alkalmazása biztosíthat számukra.

II.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek Minden vállalatnál kivétel nélkül működik, és létezik egy hagyományos funkcionális területek szerinti felbontás. A leggyakoribb felosztás a marketing (értékesítés, piackutatás, eladások elemzése, hirdetési stratégia), a gyártás (készletezés, termelés-irányítás, tervezés), a pénzügy (előrejelzés, tervezés, ellenőrzés, portfólió menedzsment), a könyvelés (naplófőkönyv, bérszámfejtés, vevői és szállítói oldal), és az emberi erőforrások (munkakörtervezés, ellátás, bérezés, képzések). Az információs rendszerek szorosan kapcsolódnak egy-egy alrendszerhez, amelyeket funkcionális információs rendszereknek nevezünk.

II.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek

II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) A tranzakció nem más, mint egy üzletmenettel kapcsolatos, elemi esemény (egy termék eladása, vétele, egy áru megrendelése, vagy épp a vételár kifizetése). Minden tranzakció eredményeként valamilyen adat keletkezik, amelynek feldolgozására minden cégnek szüksége van, ergo ma egy jól működő tranzakció-feldolgozó rendszer stratégiai jelentőséggel bír, és elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához.  

II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) A TPS feladat tehát a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása és megjelenítése. A TPS rendszer az adatokra fókuszál, és a vezetői döntéshozatalhoz nem sok információt szolgáltat. Elengedhetetlen a nagyszámú tranzakció pontos és biztonságos kezelése a gyakran ismétlődő strukturált tevékenységek támogatása során. A TPS rendszer amellett, hogy a külvilággal ez a rendszer tartja a kapcsolatot nagy jelentőséggel bír és adatokat nyújt a vállalatnál használt összes többi információs rendszer adatbázisához

II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) A tranzakció feldolgozás folyamata (a lenti egyszerűábrán) öt lépésre osztható: (1) adatok bevitele, (2) tranzakciók feldolgozása, (3) adatbázisok aktualizálása, (4) jelentések készítése, és (5) a lekérdezések feldolgozása.

II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS)

II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) Az első vezetői információs rendszerek a hatvanas évek közepén jelentek meg, azzal a céllal, hogy a vezetői döntéshozatal támogatásához információkat szolgáltassanak. A korábbi TPS rendszerek kizárólag az adatok kezelésre koncentráltak, ezzel szemben már a MIS a vezetők számára, ha nem is teljes körű, megoldásokkal szolgált. A MIS rendszerek megteremtették azokakat az információnyújtási formákat, amelyek mind a mai napig a vállalti információs rendszerek alapját képezik. A MIS, mint a korábbiakban utaltunk már rá, a vállalat funkcionális tevékenységeinek megfelelő alrendszerekből áll.

II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS)

II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) A jelentések és a lekérdezések a következő típusúak lehetnek: rendszeres jelentések: napi, heti, havi rendszerességgel készülnek előre deklarált formában, azonban a jelentőségüket egyre jobban elvesztik. kivételes esetek jelentése: a rendszeres jelentések egyik veszélye, hogy gyakran felesleges információkat tartalmaznak. A menedzserek számára igazából a kivételes, szabálytalan esetek az érdekesek és fontosak, hiszen ezek igényelnek valamilyen döntést, illetve beavatkozást (pl. hitelkeret túllépése, késedelmes fizetés stb.).

II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) A jelentések és a lekérdezések a következő típusúak lehetnek: igény szerinti jelentések: a rendszeres jelentések másik hátránya, hogy a vezetőknek meg kell várni az adott időpontot, amikor elkészülnek. Ezen problémát küszöbölik ki az igény szerinti jelentések a felesleges várakozás érdekében. az esetenkénti lekérdezéseknél a korszerűbb rendszereknél ma már lehetséges a feltételek rugalmas beállítása.

II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) TARTALOMBAN - IDŐBELISÉGBEN - FORMÁBAN Pontosság: (adat, mértékegység, hivatkozás), hibamentesség Teljesség: az összes lényeges tényt tartalmazza Többféle célra rugalmasan felhasználható legyen Megbízható, hivatkozható, ellenőrzött legyen A döntéstámogató számára releváns legyen (megfelelőség) A megrendelő számára időben érkezzen (a döntési folyamat elvégezhető egyen) Igazolható, hiteles legyen (minőségbiztosítás, megszemélyesítés, külső hitelesítés) Elérhető, hozzáférhető legyen Megfelelős formátumú legyen (tiszta, részletezett, rendezett, bemutatott)

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A klasszikus ERP rendszerek a következőképen definiálhatjuk:   Az ERP olyan komplex szoftvermegoldás, amely egységes rendszerbe integrálja a vállalat összes üzleti funkcióját

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) Melyek hát az általános jellemzői egy ERP rendszernek? Átfogó, integrált rendszer, amely képes a vállalt összes üzleti folyamatát támogatni. Készen kapható szoftvercsomag, amelyet a vállalatok számára testre szabnak, amennyire lehetséges. Sokszor a vállalatok maguk is megváltoztatják a rendszereket a saját folyamataiknak megfelelően. Moduláris felépítésű. Az egyes funkcionális területekhez különálló programmodulok tartoznak (pénzügy, könyvelés, termelésirányítás, beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés, marketing, HR), amelyek egymáshoz illeszkednek, és a vállalat saját maga kiválaszthatja, amelyikre szüksége lehet.

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) Melyek hát az általános jellemzői egy ERP rendszernek? Kliens/szerver architektúrán valósul meg. A feldolgozás egy része a szervereken történik, más része a felhasználói PC-n. Konfigurálható. Az üzleti funkciók támogatása többféle mintát követhet a vállalatnak leginkább megfelelő választás alapján. Központi adatbázisra épül. Minden alkalmazási modul a relációs központi relációs adatbázist használja. Változtatható felhasználói felület. a nyelvek, az input- output stb. tartalmilag és formailag változtatható.

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP)

Az SAP ERP rendszere

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A kiterjesztett rendszerek minden igaz, ami a korábbiakban ismertetésre került. A megkülönböztetés abból fakad, hogy ezek a rendszerek a belső funkciókon kívül a külső kapcsolatok integrált kezelését szintén megvalósítják. A külső kapcsolatok jellemző moduljai pedig a következők:

II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A kiterjesztett ERP rendszerek Operatív ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM) Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM

Operatív ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM) A CRM rendszerek feladatai a következők [Hetyei, 2002]: standard marketing folyamatok kialakítása marketingkampányok lebonyolítása, nyomon követése az értékesítési folyamat támogatása automatizált ügyfélkapcsolati folyamatok végrehajtása az ügyfélszolgálat támogatása az ügyfélkapcsolat különféle csatornáinak az összehangolása

Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) Az SRM által támogatott folyamatok a következők: Beszállítók kiválasztása potenciális beszállítók felkutatása, értékelése beszállítási feltételek megtárgyalása keretszerződések megkötése Beszerzés ajánlatkérések elküldése, elkészítése ajánlatok kiértékelése, beszerzés jóváhagyása, megrendelések elkészítése. elküldése A beérkezett áru fogadása áru átvétele, ellenőrzése, raktári bevételezése szálák ellenőrzése szálák kifizetése

Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) A beszállítói folyamatok integrálása nagymértékben segíti a vállalat működtetéséhez szükséges anyagellátás zökkenőmentességét, a hibák kiszűrését és a költségek csökkentését. Az SRM rendszereknek szintén létezik egy olyan szintje, amely a beszállítók kiválasztását az üzleti intelligencia eszközeivel támogatja.

Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM) Az ellátási-lánc menedzsment feladata a láncon belüli tevékenységek – beszerzés, termelés elosztás – vállalat-határok nélküli összehangolása a fogyasztói színvonal növelése és a termelékenység javítása céljából.

Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM) Az SCM szoftverek az összehangolás informatikai hátterét biztosítják az egymással beszállító-vevő kapcsolatban álló vállaltok számára, amellyel segítik a partnerek közötti kommunikációt és együttműködést a termelés, a logisztikai tevékenységek tervezése és végrehajtása területén.

Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM) Az SCM rendszerek támogatják például az alábbi feladatok megoldását: a vevő igényeinek előrejelzése a vevői megrendelések alapján automatikus rendelés a beszállítótól a készletezés mennyiségének a megállapítása szállítási tervek készítése

Köszönöm a figyelmet

Vállalatirányítási rendszerek (SAP) AZ ERP rendszerek jellemzői, és az adatbiztonság Az SAP program története és alapvető tulajdonságai és az SAP modulok sajátosságai.

Tartalom III. 1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek (ERP) III. 1. 1. Az ERP rendszerek jellemzői III. 1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei III.1.3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP -környezetekben III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén

Tartalom III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA III.3.2. SAP FELHASZNÁLÓI FELÜLET III.4. SAP MODULOK

III.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek Az integrált információs rendszerben a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt az őt követő lépéseknek, hogy közben nem változnak az eszközök. Ez azt jelenti, hogy nem mentik el az adatot pl. cserélhető adathordozóra DVD, CD lemez, pendrive stb.), majd töltik be egy másik számítógépbe és/vagy rendszerbe újra, pl. főkönyvi eladás céljából), és pl. a raktári készlet- forgalom adatait nem nyomtatják ki papírra és viszik be újra adatrögzítés révén egy másik számítógép másik rendszerébe.

III.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek Az integrált rendszerben a funkciók,tevékenységek nem keveredhetnek és általában nem duplikálódhatnak (pl. árut bevételezni a készlet rendszerben, bért számfejteni a bérrendszerben).

III.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek Az integrált információs rendszert az különbözteti meg a „hagyományos, nem integrált megoldásoktól, vagyis a külön- külön működő, egy-egy részfunkciót megvalósító, egymással kapcsolatban nem lévő, elszigetelt rendszerektől, hogy a különböző alrendszerekben lezajló feldolgozások egyetlen rendszerben történő végrehajtása csak úgy lehetséges, ha egyrészt a különböző alrendszerek szorosan együtt működnek egymással, másrészt pedig ugyanazon redundanciától menetesen leképezett adatokat használják. Ezt szemléletesen úgy is mondhatnánk, hogy „valamennyi felhasználó ugyanazt a könyvet írja, illetve olvassa" (single data).

III.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek Az integrált információs rendszer alatt az egy vállalaton belül lezajló valamennyi műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, vezetési, irányítási és számos egyéb folyamat egységes, integrált számítástechnikai kezelését megvalósító információs rendszert értjük.

III.1.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek jellemzői Ezen alkalmazások tehát egy adott vállalat valamennyi (fontos) feldolgozását megvalósító, globális információs rendszerek, amelyek az egész vállalatra kiterjedő integrációt valósítanak meg.

III.1.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek jellemzői Az integrált információs rendszer, mint fogalom természetesen nem jelent automatizmust is. Léteznek természetesen olyan integrált alkalmazások is., amelyek a vállalati folyamatok egy-egy csoportját támogatják integrált módon. Így beszélhetünk pl. integrált pénzügyi számviteli, humánerőforrás-menedzsment jogi és további rendszerekről.

III.1.1. Az integrált vállalatirányítási (információs) rendszerek jellemzői Ezen alkalmazások segítségével a szervezetek képesek jelentős hatékonyság növekedést elérni az alkalmazások által támogatott folyamat csoport területén. Ahhoz azonban, hogy vállalati szintű hatékonyságnövekedést, tudjunk segítségükkel elérni, a különböző folyamatcsoportokat megvalósító rendszerek vállalati szinten is integrálni kell egymással, vagyis átfogó integrált rendszert kell kialakítani.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Az ERP (Enterprise Resource Planning) elnevezés tulajdonképpen ugyanazt „fedi le", mint a magyar „vállalatirányítási információs rendszer" elnevezés. Annak ellenére igaz ez, hogy az angol kifejezés fordítása „vállalati erőforrás-tervezés lehetne. Ha jól meggondoljuk, a vállalatirányítás fő feladata a folyamatos működéshez és a fejlődéshez rövid, közép- és hosszú távon szükséges (pénzügyi, humán, technikai és esetleges további) erőforrások tervezése, allokálása, akkor érthető az angol nyelű e1nevezés.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Az ERP rendszerek azon legkorszerűbb változatát, amely már nem csak a vállalaton (vagy más szervezeten) belüli, de a kapcsolódó külső folyamatokat is képes integrálni, szokták EKP II. névvel illetni (mint az ERP rendszerek II. generációját). Az ERP rendszerek komponensei üzleti funkciókon alapuló csoportosítása esetébenben beszélhetünk operatív és vállalatirányítási (menedzsment funkciókat) támogató komponensekről.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Korábban az operatív rendszerek is szigetszerű, egymástól független alkalmazások voltak, mára már a legkorszerűbb rendszerek magas fokon integráltak, s így nemcsak automatizálják külön- külön az egyes folyamatokat, hanem, erős folyamatorientált megközelítésük révén, döntő mértékben képesek hozzájárulni a nem vagy csak részben, ill. rosszul integrált üzleti folyamatok integrálásához s ezzel a szervezeti hatékonyság növeléséhez.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Ma már nem csak az operatív, de a vállalkozásirányítást támogató komponensek sem szigetszerű, különálló alkalmazások, hanem egymással és az operatív komponensekkel együttműködő, nagyobb, integrált rendszerek. Az ERP komponensek informatikai jellegű csoportosításának egyik lehetséges szempontja az, hogya z adott komponens feladata az, hogy operatív) tranazakciók feldolgozása, vagy pedig különböző elemzések készítése.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Ennek alapján beszélhetünk (on- line) tranzakció-feldolgozásról (OLAP) illetve on-lne elemzéskészítő (OLTP) komponensekről. Egy másik csoportosítás végezhető aszerint, hogy az adott komponens kétdimenziós adatmodellre vagy multi dimenziós adatmodellre épül-e.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Az ERP rendszeren belül az operatív rendszerek számítástechnikai erőforrások iránti igénye bizonyos mértékben eltér a vezetői információs és döntéstámogató rendszerek erőforrásigényétől.   Az operatív és a vezetői rendszerek részben más technológiát, környezetet igényelnek. Előfordulhat például, hogy egy nagyon jól megtervezett és megvalósított, de „hagyományos", azaz az operatív rendszerek igényeire készült technológiát és környezetet használó vezetői információs rendszer működése a gondos tervezés és kivitelezés esetére sem elég hatékony.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei A hatékonysághoz ugyanis arra az eszköztárra van szükség, amely az adattárház- és az OLAP (On-line Analysis Processing) technológia sajátja. Az ERP rendszerek operatív és a vezetői információs és döntéstámogató komponensei további jellemzőkben is eltérnek egymástól.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei Az operatív rendszerek aktuális adatokat tartalmaznak. az adatok alkalmazás függőek, az adatok jellegüket tekintve dinamikusak, azaz változóak: felülírhatók, frissíthetők, az adatokat operatív célokra használják, mint: pl.- beszerzési-megrendelés,- raktári bevételezés, raktári diszpozíció, szállítási okomány, vagy vevőszámla készítése stb.

III.1.2. Az ERP rendszerek főbb komponensei A vezetői információs, döntéstámogató rendszerek adatai a múltra (és a jelenre) vonatkoznak, téma terület-központúak, az_adatok csak olvashatóak, azaz nem változnának, az adatokat elemzésre és beszámoló készítésre használják.

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság A túlélés érdekében a vállalatoknak, pénzintézetek, intézményeknek meg kell tudni teremteni, és fenn kell tudni tartania a szervezeti célok, az üzleti (közigazgatási, közszolgáltatási stb.) folyamatok, a szervezeti struktúra,.a humán erőforrások és az infor­mációs rendszerek összhangját.

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság A számítógép és az információs rendszerek alkalmazásának szinte kezdettől fogva az a célja, hogy mechanikussá tegye, automatizálja a különböző tevékenységeket, beleértve természetesen a különböző üzleti tevékenységeket is (pl. könyvelés, bérszámféjtés, számlázás és így tovább).

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság Erre a „hagyományos", azaz az egymástól elszigetelten működő alkalmazások is többé kevésbé alkalmasak. Az üzleti (közigazgatási, köz­szolgáltató stb.) tevékenységek mechanikussá tétele, automatizálása azonban ma már nem biztosíthatja, a szükséges, elvárható, hatékonyságot, eredményt.  

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság A legszélesebb körű funkcionalitást megvalósító, magas fokon integrált információs hatásának mechanikussá tételéről, automatizálásáról. Ezek a rendszerek egyrészt nagyon erős folyamat megközelítéssel működnek, ezáltal kiválóan alkalmasak a nem vagy csak részben együttműködő üzleti folyamatok integrálására.

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság Ezáltal' hatékonyságuk növelésére, másrészt a funkcionalitás megvalósítása révén alkalmasak valamennyi jelentős folyamat hatékonyságának egyidejű növelésére, s így döntő mértékben járulhatnak hozzá az egész szerveset hatékonyságának növeléséhez.

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság A legkorszerűbb ERP rendszerek esetében tehát - eltérően a szigetszerűen működő rendszerektől - sokkal többről van szó, mint az egyes feladatok végrehajtásának mechanikussá tételéről, automatizálásáról. S ez egyben az indoka is annak, hogy mi­ért célszerű eme legkorszerűbb rendszereket alkalmazni (az egy-egy folyamatcsopor­tot integráltan támogató, korszerű részrendszereket pedig vállalati (intézményi) szinten integrálni .

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság Az ERP rendszerek esetében a komplexitásra való törekvés és az integráció azért is különösen fontos, mert az informatika ma már nem csupán közreműködik ebben, hanem koordinálja is egy-egy feladatcsoport, illetve folyamat elemeit, műveleteit, továbbá a szervezet egésze szintjén e feladatcsoportokat és folyamatokat.

III. 1. 3. Az ERP rendszerek és a szervezeti hatékonyság A globális integrált rendszerek tehát az automatizálást és az integrációt képesek kiterjeszteni a vállalat (pénzintézet, intézmény) valamennyi feladatcsoportjára és folya­matára, s ezzel soha nem látott lehetőségeket nyitnak meg a vállalatok (és az intézmények) számára szervezeti hatékonyságuk növelése vonatkozásában. A globális integrált rendszerek tehát nemcsak egy- egy folyamatcsoportot képesek magas fokon automatizálni, hanem az automatizálást és az integrációt képesek kiterjeszteni a vál­lalat valamennyi folyamatára is.

III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP-környezetekben A biztonság egyre fontosabb szerepet tölt be a vveben keresztül történő elektronikus keres­kedelem fellendítésében. Az SAP már a kezdetekben kritikus kérdésnek nyilvánította a biztonságot úgy az SAP Solutions implementálásánál és helyes alkalmazásánál, mint bármely webes SAP-alkalmazás esetében.

III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP-környezetekben A korszerű SAP-projektekben érdekelt szak­emberek tisztában vannak azzal, hogy ma már kötelező jellegű egy szilárd biztonságpolitika kialakítása, és a szükséges biztonsági technológiák, intézkedések meghatározása.

III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP-környezetekben A támogatott rendszerekben tárolt információ a vállalat egyik legfontosabb erősségének számít. Sőt mi több, az SAP implementációja közbeni és utáni biztonsági intézkedések nemcsak védik az értékes üzleti információkat, hanem a rendszerek stabil és biztonságos működését is garantálják.

Az SAP biztonsági célkitűzései a következők: III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP-környezetekben Az SAP biztonsági célkitűzései a következők: privát kommunikációs csatornák kialakítása, erőteljes hitelesítési mechanizmusok használata, a csoportkoncepció megvalósítása Javában, az üzleti tranzakciók kezelése, a felülvizsgálat és a naplózás érvényre juttatása.

III.2. A felhasználok kezelése és a biztonsági kérdések SAP-környezetekben Ezen célok közül SAP-környezetekben az alábbi biztonsági szolgáltatások állnak rendelkezésre: kliens- és szervertanúsítványok használata a felhasználók hitelesítésére, Single Sign-On megoldások az SAP-komponensek teljes körű elérésére, a szerepköralapú koncepció, amely magába foglalja a tevékenységcsoportokat és a jogosultságkezelést, tűzfalak kiépítése rendszerek és hálózatok között, valamint biztonsági protokollok használata (például HTTPS),

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén Az SAP-rendszerek adatbázisai tartalmazzák az üzlettel kapcsolatos adatokat, valamint a metaadatokat, az adatmodelleket és az objektumokat. Ezek az adatbázisok védelmet igényelnek a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, tehát ezen a szinten a biztonsági szolgáltatásnak az SAP-rendszeradatok elérésének védelmét kell biztosítania.

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén Ha a biztonság ezen a szinten bukik meg, annak tipikusan a következő okai lehetnek: az alapértelmezett jelszavakat nem változtatták meg, az operációs rendszerhez való hozzáférés nincs kellőképpen védve, az adatbázis távoli elérése nem biztonságos, a felülvizsgálatot nem aktiválták a kritikus táblákon, az SAP szintjén szegényesen implementálták a feljogosító rendszert. így szemtanúi lehetünk a rendszer integritását és konzisztenciáját fenyegető változtatásoknak az adatbázis szintjén, bizalmas információkhoz való hozzáférésnek az alkalmazás szintje alatt, vagy a rendszer megbénulásának.

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén Az adatbázis-adminisztrátorok, az operációsrendszer-kezelők és a Basis- adminisztráto- rok együttes feladata, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket tegyenek ezen a szinten.   Ilyen intézkedések lehetnek: a privilegizált adatbázis-felhasználók jelszavainak módosítása. szakértői mód alkalmazása, a távoli elérés korlátozása csak olvasható módra, a kritikus táblák felülvizsgálata és a jogosultsági objektum helyes beállítása.

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén Az SAP az üzleti adatok és tranzakciók védelmére átfogó és rugalmas megoldásokat nyújt. A felhasználói törzsrekordokban a felhasználók egy vagy több szerepkörrel és jogosult-sági profillal rendelkeznek. Ezek a jogosultsági profilok a jogosultságok egy halmazát tartalmazzák, amik a rendszer különböző elemeihez biztosítanak hozzáférési privilégiumokat. Ezt tovább bontva, a jogosultságok a jogosultsági objektumokat jelentik, amik az SAP-rendszereken belüli különböző rendszer és üzleti egyedek számára megengedett értékek sorát tartalmazzák.

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén A felhasználók kezelése nem okozhat számottevő problémát az SAP- adminisztrátorok és a segédszemélyzet számára, ha már a projekt kezdetétől fogva betartanak bizonyos szabályokat és irányelveket. Ez azonban nem vonatkozik a jogosultságok és a szerepkörök karbantartására, ezek ugyanis az SAP-felhasználók és a technikai emberek közös ügyét képezik.

III.2.1. Biztonság é jogosultság az adatbázisok szintjén A testre szabásért felelős specialisták, a fejlesztők vagy az üzle­ti konzultánsok feladata, hogy jogosultsági objektumokkal védhető egyedeket hozzanak létre, és kijelöljék a nekik megfelelő szerepköröket vagy profilokat

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai - 1972: öt korábbi IBM alkalmazott alapította - SAP: System Analysis and Program Development - Vízió: standard alkalmazás szoftver fejlesztése valós idejű üzleti feldolgozáshoz - 1 éven belül: 9 alkalmazott, 620.000 DM forgalom - 1973: RF - első pénzügyi könyvelés szoftver - R/1 rendszer alapjai - Első ügyfelek: Rothandle - cigaretta, Knoll - gyógyszer - IBM számítógépek, DOS operációs rendszer - 1974: 8 hét alatt RF konvertálása DOS->OS - 40 ügyfél SAP_Alapok/13

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai - 1976: SAP GmbH megalapítása - értékesítés és marketing - Systems, Applications and Products in Data Processing - 25 alkalmazott, 3.81 mDM forgalom - 1977: Központ Weinheim -> Waldorf - Első külföldi ügyfelek: 2 új telepítés Ausztriában - 1979: Első saját szerver használata - Siemens 7738 - Első fejlesztő központ még bérelt helyen - IBM adatbázis és dialógus kontrol rendszer tapasztalatok: - SAP R/2 rendszer fejlesztése (mérföldkő) SAP_Alapok/14

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai 1980: Saját székház Waldorf ipari parkjában - Géppark: Siemens 7738, IBM/370-148, IBM 4341 - Új termék: RV rendelés feldolgozó szoftver 1982: székház bővítés - 250 ügyfél, Németország, Ausztria és Svájc - 100 alkalmazott, 24 mDM forgalom 1986: Első külföldi leányvállalat Ausztriában - Tőkeemelés: 500.000DM -> 5mDM - Kisebb szervezeti egységek létrehozása - Eszközgazdálkodási szoftver: 100 új megrendelés - Új emberi erőforrás szoftver elkészül (3 év fejlesztés) - Első CeBIT részvétel, 100mDM forgalom SAP_Alapok/15

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai 1987: SAP oktatóközpont indítása Waldorf-ban - Első SAP szoftver konferencia Karlsruhe-ban - Új generációjú IBM szerverek -> középméretű cégek - SAP Consulting alapítása - SAP R/3 fejlesztésének elkezdése (mérföldkő) 1988: SAP GmbH -> SAP AG (1.2m részvény) - Leányvállalatok: Dánia, Svédország, Olaszország, USA - Nemzetközi oktató centrum Waldorfban - 940 alkalmazott, 100. ügyfél: Dow Chemicals - RIVA közszolgáltatói számlázás - fejlesztés elkezdése 1990: 85mDM tőkeemelés, 110m DM fejlesztésre - 1700 alkalmazott, 500mDM forgalom SAP_Alapok/16

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai - 1991: R/3 rendszer bemutatása a CeBIT-en - Nagy népszerűség oka: kliens/szerver koncepció, egységes grafikus interfészek, relációs adatbázisok konzisztens használata és különböző gyártók hardverein futtathatóság - 2685 alkalmazott 15 országban, 707mDM forgalom - 1992: pilot vevők után R/3 kibocsátása - Független tanácsadó cégek is támogatják a bevezetéseket - 1995: Németországban közepes cégek felé nyitás - 1000. HR vevő: Buger King, Microsoft is elkezdi használni - Manager-Magazin év cégének választja - Deutche Telekom AG: 30.000 PC (legnagyobb szerződés) SAP_Alapok/17

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai - 1996: Microsoft-tal közös internet stratégia - Coca-Cola bevezeti a SAP-ot - SAPHIRE Európa: 4300, Amerika: 8000 résztvevő - 1997: 1 milliárd DM forgalom, 2 millió felhasználó - Daimler-Benz és GM is bevezeti a SAP-ot - 1998: New York-i tőzsdére bevezetik - 10. SAPHIRE USA: 15.000 résztvevő, EnjoySAP - 6500 új alkalmazott világszerte - 1999: mySAP.com stratégia bejelentése - E-commerce és ERP megoldások összekapcsolása - Számos mySAP.com ügyfél: HP, Hoechst, Marion Russel - Bevétel 15%-a: 5.1 m EUR kutatás-fejlesztésre u SAP_Alapok/18

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai - 2000: vezető globális e-business megoldás szállító - 10 millió felhasználó, 36.000 telepítés, 1.000 partner, 22 iparági megoldás, 3. legnagyobb független szoftvercég - Nestlé aláírja az addigi legnagyobb szerződést - 2001: 7.3 md EUR forgalom - TopTier felvásárlásával a portál megoldásokat is kínál - 2003: mySAP Business Suite bejelentése - Új ERP megoldás: mySAP ERP - SAPLabs Kína: 9. fejlesztőközpont - 2004: SAP Netweaver 04 megjelenése, 1.000 vevő - Enterprise Services Architecture bejelentése - 24.000 vevő, 120 országban, 84.000 telepítés SAP_Alapok/19

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai Az adatok (a http:/www.sap- ad.de/company/) szerint 12 millió felhasználó, 69 700 installált SAP rendszer, 1500 közreműködő cég van az SAP érdekeltségében. Kizárólag a nagy cégek piacát megcélzó SAP az R/3 a termékével kiterjeszkedett a közepes méretű vállalatok piacára. Növekedése jelenleg is tart. Az SAP Magyarországon is jelen van, mind leányvállalatként, mind pedig termékeivel. SAP_Alapok/19

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai Az SAP termékeit már szinte kizárólag az R/3 alapokra helyezi. Az R/3: olyan keretrendszer, amely lehetővé teszi nagy méretű adatok feldolgozását támogató, háromrétegű kliens­szerver modellnek megfelelő alkalmazások használatát. Az alkalmazásokat modul okként, tetszőlegesen illeszthetjük az R/3 rendszerhez.

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai standard, kész szoftver: alapjában egy átlagos vállalatra szabott, idealizált folyamatokkal kalkuláló rendszerről van szó, mely tovább alakítható, nyílt rendszer: képes más rendszerekkel együttműködni,

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai integrált rendszer: horizontális integráció: korábban szigetrendszerek működtek, melyek minden modulba külön kértek inputot. Az ERP-ben ezzel szemben az összes modul egy adatbázist használ (pl: a számvitel és a készletezés) b) földrajzi integráció, c) vertikális integráció: a vállalat különböző vezetési szintjeit összekapcsolja, megkönnyítve az információk kinyerését, valós idejű rendszer: azonnali információ nyerhető a modulból.

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai Követelmények vele szemben adatösszeegyeztethetőség a felhasználók és az egyes modulok között adat gyorsan és időben tetszőlegesen elérhetők legyenek a vállalati menedzsment számára a rendelkezésre álló adatokból jelentések, kimutatások készíthetők előre nem ismert keresések támogatása, valamit a lehetséges eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása. minden felhasználó csak a jogosultsági szintjeinek megfelelő modulokhoz férhet hozzá

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai ELŐNYEI integrálja a pénzügyi folyamatokat az egységes szemlélet kialakításával, integrálja a vásárlói információkat, ezáltal a megrendelésre épülő funkciókat, ezáltal a felhasználók látják a teljesítés egyes fázisait, standardizálja és felgyorsítja a gyártási folyamatot, mivel minden csak egy módon, méghozzá a legjobb módon történik,

III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai ELŐNYEI csökkenti a készletállományt, mely haszna hogy nem kell felesleges kamatfizetést eszközölni a feleslegesen lekötött forgótőke után, standardizálja a HR információkat, mely segítségével könnyen nyomon követhető a fluktuáció és a pótlás szükségessége, valamint könnyebb az egyénekre vonatkozó képzés és ösztönzés kialakítása

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: munkavállalók képzése: ha nem elég színvonalas a képzés, az később többszörösen megbosszulja magát, integrációs tesztelés: egy nem teljes körű tesztelésnek köszönhetően problémák jelentkezhetnek az éles működés közben, testre szabás: a versenyelőnyöket be kell helyezni a szoftverbe, a többit pedig át kell venni tőle. a testre szabás további probléma lehet egy esetleges verzióváltásnál,

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: adatkonverzió: a régi rendszerből átveszik az adatokat, de ezek gyakran nem elég tiszták így további gondozást igényelnek, adattárház: külön hardver és szoftver szükséges az adatok tárolására a felesleges rendszerlassítás elkerülése érdekében, tanácsadói költségek: ezek elszabadulásának megakadályozása érdekében megfelelő követelményrendszert kell velük szemben támasztani,

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: III.3. Az SAP program története és alapvető tulajdonságai A bevezetés rejtett hátrányai és költségei: kulcsfelhasználók: bevezetésnél a legfontosabb a legjobb emberek magas szintű képzése, akik majd folytatják a tanácsadók munkáját. Azonban ezek nem megfelelő fizetése és motiválása azok elvesztéséhez vezethet. implementációs költség: felesleges költségeket okozva figyelmetlenség okozhatja működőképes funkciók működésképtelenné válását, illetve új fejlesztések kiüthetnek régieket, „ROI-ra várás”: a bevezetés nem hoz önmagában hasznot, azt managelni kell, a bevezetés utáni depresszió: a korábbi munkacsoportok felbomlása mellett az új rendszer mindenféleképpen kezdeti teljesítmény-visszaesést okoz.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA A) Kernel és bázis-szolgáltatások elsődlegesen: alkalmazások futtatása, mint például számlakiállítás, ügyfélnyilvántartás, de gyakorlatilag bármilyen alkalmazás, felhasználók és folyamataik menedzselése, adatbázis elérés, kommunikáció menedzselése R/3 alkalmazások közt, valamint R/3 és más külső alkalmazások közt, rendszeradminisztráció és monitorozás.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA  A kernel tartalmaz egy interpretert, amely képes AB AP/4 nyelven írt programok futtatására. Az ABAP/4 az SAP által speciálisan fejlesztett nagyméretű adatok kezelésére kidolgozott saját programnyelv. A kernel minimális szintű C-ben fejlesztett és gép specifikusan fordított részt tartalmaz ABAP futtatásához, a kernel további funkcióit már AJBAP/4 nyelven implementálták, ugyanúgy, mint a bázishoz illeszthető alkalmazásokat.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA B) ABAP Workbench Az ABAP Workbench egy ABAP/4 fejlesztést célzó csomag, fejlesztési környezet. Teljes mértékben integrált részét képezi a báziscsomagnak, érdekessége, hogy maga is ABAP/4 programnyelven készült.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA c) Prezentációs komponensek A prezentációs réteg tartalmazza mindazt a kliens oldali eszközkészletet, amivel a felhaszná­lók alkalmazásokat futtathatnak, interaktív kapcsolatba léphetnek a szerverrel.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA d) Adatbázis réteg Az adatbázis réteg tartalmazza az R/3 rendszer minden adatát. Ez alatt nem csak a tényleges vállalati adatokat kell érteni, hanem magukat az ABAP kódokat, tábladefiníciókat, alkalmazás leíró inforrnációkat, képernyő-definíciókat, beállításokat, tehát minden meta-adat jellegű információt is.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA A metaadat tároló egységet R/3 Repositorynak nevezik. Az SAP már rendelkezik ugyan saját adatbázis-kezelő szoftverrel (pár éve felvásárolta az ADABAS D adatbázis-kezelő rendszert, azóta SAP DB-ként fejleszti tovább, és terjeszti szabadon elérhető módon), de alapvetően nem tekinti, nem tekintette feladatának az adatbázis-kezelő réteg megvalósítását.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA e) Alkalmazás réteg Az alkalmazás réteg a szoftver- komponenseket tekintve egy vagy több alkalmazásszerverből, valamint egy message-szerverből áll, ami az alkalmazásszerverek és a rétegek közti kommunikáció feladatát látja el. A felépítés következményeként az alkalmazásszerver akár több hardverre is elosztható.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA Az alkalmazásrétegbe modulként illeszkednek az SAP standard ERP programjai és más fejlesztések, tetszőleges modulok. Mára gyakorlatilag egy közép- vagy nagyvállalat összes általános funkciójára létezik azt támogató modul, mint Production Planning, Financial Accounting, Controlling, Human Resource, Quality Management, stb.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA f) Prezentációs réteg A prezentációs réteg jelenti a kapcsolódási pontot az R/3 rendszer és felhasználói közt. Az itt használt szoftver-komponens az ún. SAPgui, ami egy sokféle platformra implementált, viszonylag egyszerű kliensprogram. Amíg egy felhasználó SAPgui programja fut, hozzá van rendelve szerver oldalon egy kliens-session. A szerver és a kliens egy SAP által definiált interface-en keresztül kommunikál, a kliens küldi a felhasználói inputokat, valamint fogadja a megjelenítő képernyőket.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA A képernyők egy speciális leíró nyelvvel definiáltak, így a kommunikáció adatforgalma viszonylag kicsi, de a grafikus megjelenítés így is lehetséges. A háromrétegű felépítés előnye a viszonylagosan jól skálázhatóság, az elosztott rendszer építésének lehetősége.

III.3.1. SAP ARCHITEKTÚRA

III.3.2. SAP FELHASZNÁLÓI FELÜLET Parancsmező: A parancsmezőben közvetlenül meg lehet adni a tranzakciókódot. Menüsor: Az itt megjelent menük mindig attól az alkalmazástól függenek, amelyikben dolgozunk. A menüt kibontva almenükbe lehet jutni. Ikonsor: Minden R/3-as képernyőn megtalálható ez az ikonsor. Az esetlegesen nem használható ikonok ki vannak kapcsolva (ezt szürke színük jelzi). A kurzort egy pillanatra az egyik ikonra állítva, megjelenik egy rövid feliratban a neve, illetve a jelentése.

III.3.2. SAP FELHASZNÁLÓI FELÜLET Nyomógombsor: Olyan ikonokat tartalmaz, amelyek az adott alkalmazásban pillanatnyilag használhatók. Címsor: A címsor megnevezi a rendelkezésre álló funkciót. Jelölő mező (check boksz): Az adott csoporton belül egyszerre több opció is megadható. Válaszkapcsoló (radio buttons): Lehetőséget nyújt választási opciókra. Státuszsor: Információkat közöl az aktuális rendszerstátuszról, például figyelmeztetések, hibák. Regiszter: a segítségével áttekinthetően lehet kezelni több információs képernyőt. Opciók: itt lehet beállítani a betűméretét, a lista színét, stb.

III.4. SAP MODULOK A SAP modulok három csoportba, management - üzleti - pénzügyi és számviteli modulokba rendezhetők.

Management modulok Az irodaautomatizálás modul (WF- Workílow) egy információ-technológiai „eszköz" az üzleti folyamat átszervezésének technológiai végrehajtásához. A workflow kezelő rendszerek célja, hogy gyorsan elérhetővé tegyék az információt és nagymértékben csökkentsék az átfutási, a várakozással és továbbítással töltött időket, ezáltal növelve az irodai kommuniká­ció és a szervezet hatékonyságát.

Management modulok A szakmai megoldások modul (IS-Industry Solutions) a különféle iparágazatok specifikus igényeinek kielégítését szolgálja, amelyet az SAP szakértői az adott iparág meghatá­rozó vállalataival, és a tanácsadó partnerekkel együttműködve fejlesztenek. Ilyen szakmai megoldások léteznek például a gépjárműipar, banki megoldások, gyógyszeripar, vegyipar, építészet, biztosítók, olaj és gáz, közigazgatási szektorok, telekommunikáció, csúcstechnológia és elektronika, valamint a közmüvek és a kereskedelem területein.

Management modulok A projektrendszer modul (PS- Project System) magában foglalja a projekttervezéssel kapcsolatos feladatokat. Segítségével megvalósítható a komplex munkafolyamatok lebontása részfeladatokra, a hálózat-, határidő- és költségtervezés.

Üzleti modulok A profitképző modulok egymással igen szoros kapcsolatban vannak, folyamatos kommuni­kációban állnak a pénzügyi és számviteli, a projekt rendszer és az irodai ügyvitel modullal.

Üzleti modulok Az értékesítési modul (SD-Sales and Distribution) funkciói tartalmazzák az árajánla­tokat, visszaigazolásokat, szerződéseket, rendelésfelvételt, kiszállítást, számlázást. Az SD modulban rugalmas hitelvizsgálatra van lehetőség. Hitelkeret-vizsgálat lehetséges az értékesítési cikluson belül különböző időpontokban a rendelés beérkezésétől kezdve egészen a szállításig.

Üzleti modulok Az értékesítési bizonylatokkal a gyakorlatban szokásos összes értékesítési tevékenység feldolgozható. Az értékesítési folyamat különböző fázisainak bizonylatai mindenkor tartalmazzák az adott üzleti eseményre vonatkozó összes információt, meggyorsítva a bizonylatáramlást és csökkentve a hibaforrásokat.

Üzleti modulok Az anyaggazdálkodási modul (MM- Materials Management) felelős az anyagszük­séglet-tervezés, a beszerzés, a számlaellenőrzés, az anyag bevételezés, a készletgazdálkodás és a szállítóértékelés szervezésének és lebonyolításának támogatásáért. Az MM lehetőséget biztosít az optimális beszerzési forrás kiválasztására, naprakész információt szolgáltat a készletekről, a múltbeli és a várható jövőbeli felhasználásról, valamint a tervezett készletnö­vekedésről.

Üzleti modulok A beszerzési döntéseket részletes kiértékelések, grafikonok, listák segítik. A rendszer nyilvántartja a működéshez szükséges anyagokat, árukat, és a potenciális beszerzési forrásokat, szállítókat.

Üzleti modulok A termelésirányítási modul (PP- Production Planning) tartalmazza a hosszú- és rö­vidtávú gyártásszervezést, erőforrás-tervezést, átfogó és részletes ütemezést, gyártásvezérlést támogató funkciókat. A termeléstervezés- és irányítás lebonyolítása is - mint minden más tevékenység - bizonyos alapadatokra épül.

Üzleti modulok Ezek lehetnek: felhasználandó alapanyagok, dokumentumok, gyártási segédeszközök, darabjegyzékek (egy termék milyen komponensekből áll), művelettervek (azokat a gyártási lépéseket írja le, amelyek a késztermék alapanyagból történő előállításához szükségesek, valamint az ehhez tartozó időszükségletek), munkahelyek (a munkahelyek számára rendelkezésre álló kapacitást határozhatjuk meg itt; elkülönítve tehetjük meg a gépre, emberi erőforrásokra vonatkozóan; itt kezelhetők a műszakonként eltérő kapacitás adatok).

Üzleti modulok Az eszközgazdálkodási modul (AM-Asset Management) a vállalat eszközeivel kap­csolatos műszaki, gazdasági tevékenységek kezeléséért felelős. Az eszközgazdálkodás funkciói az SAP rendszerben: eszközök osztályozása többféle szempont szerint, lekérdezési lehetőségek: eszközmérleg, leltáregyeztető listák, tételes és összesített számviteli kimutatások, statisztikai célú beszámolók, egyedi beszámolók, gazdasági események: üzembe helyezés, nyilvántartásba vétel, felújítások, kárese­mények, selejtezések, értékesítések.

Üzleti modulok Az emberi erőforrás modul (HR- Human Resources) tartalmazza a munkaerő-gaz­dálkodással kapcsolatos feladatok ellátási funkcióit. Ilyenek például a törzsadat-kezelés, munkaidő- gazdálkodás, bérszámfejtés, útiköltség- elszámolás. Megoldottak a munka­erő-tervezés és a statisztikai kiértékelés részletei is.

Üzleti modulok A HR-rendszer önállóan, és más SAP modulokkal együtt, integrált rendszer részeként is alkalmazható. A HR modul maga is több, egymástól függetlenül és integráltan is alkalmazható részből áll, így oldható meg, hogy csak az adott vállalat számára szükséges funkciók kerüljenek bevezetésre. Ezek a funkciók a többi modullal kapcsolatba hozhatók, de lehetőség van további komponensek­kel való bővítésre is.

Üzleti modulok A minőségbiztosítási modul (QM- Quality Management) segítségével lehetőség van a teljeskörü minőségbiztosításra, amelyhez hozzákapcsolhatók a minőségtervezés, - vizsgálat és az analízis funkciói. Az integrált rendszer átfogó módon tartalmazza az ISO 9000-es szabvány sorozatnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer elemeit.

Üzleti modulok Ezekben csatolják a szállításokhoz szükséges minőségi tanúsítványokat, amelyek egy-egy anyag specifikációit, illetve egy késztermék vizsgálati eredményeit dokumentálják. A minőségi bizonyítvány automatikus elkészítésekor a rendszer az alkalmazási környezetből szárma­zó információkat használja fel.

Üzleti modulok A karbantartási modul (PM-Plant Maintenance) használatával lehetőség van a mun­kahelyek, munkaeszközök karbantartásának ütemezésére, szervezésére és lebonyolítására. A TMK tevékenység jelentheti a termelő egység saját berendezéseinek karbantartását, valamint külső szervizszolgálatot.

Pénzügyi és számviteli modulok Az R/3-rendszer számviteli alkalmazásai integrált megoldásokat tartalmaz, amely az összes vál­lalati területen alkalmazható. A számvitel és részterületei (könyvelés, controlling és treasury) meghatározó szerepet játszanak. Az egyes részterületek egymás közötti integrációjával, valamint a logisztikai és az emberierőforrás-alkalmazások bevonásával a vállalat összes részlege egységes irányítási eszközzel dolgozhat.

Pénzügyi és számviteli modulok A rendszer kielégíti a világ jelentős ipari országai által támasztott igényeket a rendszer többnyelvűségével, a pénznemek rugalmas kezelésével és az adók, a beszámolók, valamint a fizetési forgalom adott országhoz igazított funkcióival. Az R/3-rendszer így biztosítja az egységes, határokon túllépő konszolidációra alkalmas számvitel kiépítésé­nek előfeltételeit.

Pénzügyi és számviteli modulok A számvitel az SAP-ban a TREASURY, ACCOUNTING, CONTROLLING modulokból áll. Pénzügyi könyvelés (FI): főkönyvi könyvelés szállító- és vevőkönyvelés eszközkönyvelés törvény szerinti konszolidáció speciális statisztikai számítások  

Pénzügyi és számviteli modulok Treasury (TR): cash-menedzsment treasury-menedzsment pénzügyialap-menedzsment Controlling (CO) általánosköltség-controlling termékköltség-controlling (pénz- és devizakereskedelem, értékpapírok és derivátumok) eredmény- és piaciszegmens-számítás.

Pénzügyi és számviteli modulok A pénzügyi és számviteli modulok segítségével lehet elvégezni az üzleti tranzakciók pénzügyi, számviteli folyamatainak, az ellenőrzési és beszámoltatási kötelezettségeknek a lebonyolítását.

Pénzügyi és számviteli modulok A könyvelés és pénzügyi modul (FI- Financial Accounting) garantálja az ide vonatkozó magyar és a nemzetközi jogi előírások betartását, amely egyben a rendszer nemzetközi alkalmazhatóságának előfeltétele.

Pénzügyi és számviteli modulok A pénzügyi könyvelés funkciói: főkönyvi könyvelés, szállító- , vevő-, eszközkönyvelés, speciális könyvelések, konszolidáció. A számlakeretet az adott cég speciális igényeinek meg­ felelően lehet kialakítani. A mérleg különféle típusok és célok szerint készíthető el. A gazdasági események rögzítése a bizonylati elv alapján történik. A rendszerben megvalósul az egyeztető könyvelés, azaz a szállítói, vevői és az eszközszámlák analitikus számláin történő mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk rendelt főkönyvi számlákon is. így az analitikák folyamatosan összhangban állnak a főkönyvvel.

Pénzügyi és számviteli modulok A kontrolling modul (CO-ControlIing) a vállalat belső könyveléséért, költséggazdálko­dásáért felelős. Feladata a különböző projektekkel kapcsolatos pénzmozgások követése, az eszközbeszerzés, a vállalat belső számviteli igényeinek koordinálása, felügyelete. A tényleges eredmények dokumentálása mellett a kontrolling fontos feladata a tervezés is.

Pénzügyi és számviteli modulok A ténylegesen elért eredmények és a tervek összehasonlításával megállapíthatók az eltérések, amelyek alapján az üzleti folyamatokba való beavatkozást el lehet végezni. A CO valamennyi használatos költségszámítási eljárást támogat: tény-, teljes-, rész-, közvetlen költség- és fedezetszámítás, forgalmi- és összköltségeljárás.

Pénzügyi és számviteli modulok A CO-modul több komponensből tevődik össze, amelyek különböző feladatok feldolgozására alkalmasak. Például a költség- és árbevétel számításban gyűjtik a fedezetszámításhoz szükséges adatokat. Ezek automatikusan kerülnek át a pénzügyi könyvelésből a kontrollingba. A költséghely számítás segítségével kimutatható, hogy az intézménynél hol és milyen közvetett költségek merülnek fel. A költséghelyekhez költségkeretek rendelhetők, amelyek betartását a rendszer automatikusan figyeli.

Pénzügyi és számviteli modulok A folyamatköltség számítás célja, hogy ne csak a funkciókat és a termékeket, hanem több osztályt átfogó üzleti folyamatokat is irányítani és felügyelni lehessen. A termék költség-kontrolling meghatározza azokat a költségeket, amelyek egy tennék előállításánál vagy egy szolgáltatás teljesítésekor keletkeznek. Ezenkívül megállapítható a fedezeti pont - az ár alsó határa -, amelyért érdemes a vállalatnak a készletét értékesítenie. Szimulálható, hogy a termelési eljárásban bekövetkezett változások milyen hatással vannak az előállítási költségekre.

Köszönöm a figyelmet