ESÉLYEGYENLŐSÉG, Szektorközi együttműködés, Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV

Bevezetés Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: drcsnagy@upcmail.hu (20) 97-87-637 A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről A jogalkotók eredeti szándéka Továbbképzési program, beiskolázási terv A jogszabály 2009. évi módosítása 2010. évi prognózis A szakvizsgára felkészítő képzésről A két éves, akkreditált képzés/önképzés szerepe (szakmai, pedagógiai és egzisztenciális tényezők) Tartalmi és munkaszervezési jellemzők

Bevezetés Két kérdés a folytatáshoz, a bemutatkozás kölcsönösségéhez: Milyen intézménytípust és milyen státust képviselnek a csoport tagjai? Mi lehet a kollégium tárgyköre? („kollégium: egyetemen, főiskolán vmely szaktárgy körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat”; Magyar Értelmező Kéziszótár) Összegzés: multidiszciplináris jelleg Feldolgozhatóság garanciája: a hagyományos pedagógus szerepek és a tapasztalat

Bevezetés A kollégium tárgyköre: 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 2. A közoktatási esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvények, rendeletek 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok 2.3. Fogalomtár 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3.2. Az esélykülönbségek okai

Bevezetés A kollégium tárgyköre: 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv 4.2. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek 4.3. A kompetenciamérésre alapozott „Intézkedési terv” 4.4. Integráció a közoktatásban 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés 5.1. „Hagyományos kezelés” 5.2. Települési Esélyegyenlőségi Program, Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Bevezetés Módszertani megoldások: Előadás, prezentáció Az interaktivitás biztosítása: Kérdések Feladatok Problémamegoldás Szituációelemzés Javaslatok kimunkálása A félévi értékelés: írásbeli teszt (feladattípusok!)

Bevezetés Felhasznált és ajánlott szakirodalom: Jelentés a magyar közoktatásról 2003., 2006 Vári P.(alk. szerk.): PISA-vizsgálat 2000 (Műszaki Könyvkiadó, 2003.) Halász G.: Az oktatási rendszer (Műszaki Könyvkiadó, 2001.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (ELTE Eötvös Kiadó 1977.) Méltányosság az oktatásban Két jelentés az oktatás méltányosságáról OKM 2007. Az Új Pedagógiai Szemle kapcsolódó tanulmányai www.okm.gov.hu; www.ofi.hu; www.oh.gov.hu

Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép IDÉZET (MKM-honlap) 1.1. Előzmények: az EU létrejötte 1948.01.01.: Benelux-unió(vámunió) 1948.03.17.: Nyugat-európai Unió (WEU: gazdasági, szociális és kulturális együttműködés) 1951.04.18.: Európai Szén- és Acélközösség (ECSC : „a hatok”) 1957. 03.25.: Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség (EEC) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) 1967.07.01.: Európai Közösség (EC): a fenti 3 szervezet egyesítése

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.1. Előzmények: az EU létrejötte 1969: Hágai csúcstalálkozó: a gazdasági együttműködés megerősítése, kiterjesztése; gazdasági és monetáris unió tervezete 1973 01.01.: Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981.: Görögország 1986.: Spanyolország, Portugália 1995.: Ausztria, Finnország, Svédország 2004.05.01: 10 újabb állam, közte:Magyarország

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás Római Szerződés: kizárólag nemzeti hatáskör Fél évszázad mélyreható változásai: az oktatás társadalmi, gazdasági jelentőségéről alkotott felfogás alapvető módosulása a globalizáció hatása, a tudás felértékelődése, a versenyképesség meghatározó tényezője 1970-es évtized: szorosabb együttműködés igénye 1976: 6 pontból álló közösségi program (benne: esélyegyenlőség!)

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás 1988.: határozat az oktatás európai dimenziójáról (az integráció előnyeinek, kihívásainak láttatása) 1992.: Maastrichti Szerződés: Teljes gazdasági és monetáris unió elérése 1999-ig, közös kül- és védelmi politika Több, az oktatást is érintő rendelkezés 1995.: „Fehér Könyv” az oktatásról; Új ismeretek megszerzésének elősegítése Szorosabb kapcsolat iskolák és vállalatok között Társadalmi kirekesztés elleni fellépés, stb

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás 2001.: Öt pontba foglalt EU-ajánlás a minőségértékeléssel kapcsolatban (benne: a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség) 2002.Barcelona: az EU részletes munka-programja: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára (!) Az oktatási, képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 2002.:Bolognai Nyilatkozat, Koppenhágai Nyilatkozat (felsőoktatás, szakképzés)

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához Közigazgatási feltételek: 1996. évi XXI.tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről (EUROSTAT 1988., a strukturális alapok odaítélésének egységes besorolási rendje: összesen 5 (benne 2 új) szint TEMPUS Közalapítvány Bekapcsolódás Közösségi Programokba:1997 (Leonardo: a szakmai képzés, Socrates: együttműködés az bármely területén) „Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramja” 2007

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához 2004 óta: aktív közreműködés az Oktatási Tanács munkájában Konkrét - strukturális és tartalmi- fejlesztési intézkedések Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006); HEFOP (prioritások, intézkedések, pályázatok): 80 Mrd Ft EU-s forrás Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013): TÁMOP 3.1.4.Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés,.. 3.3.2.Esélyegyenlőségi programok…, 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai, stb. ROP - projektek

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés QECD tematikus vizsgálat 2005-2006: AZ OKTATÁS MÉLTÁNYOSÁGA A terminológiáról (equity, equal chances) A vizsgálat célja: hatékony (köz)politika kialakítása az oktatással történő esélyteremtésre A vizsgálat tárgya: az oktatás egyes fázisainak hozzájárulása az egész életen át tartó méltányossághoz, illetve az egyenlőtlenségek mérsékléséhez

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Négy komponensű vizsgálati tevékenység: helyi országjelentés a vizsgáló csoport jelentése statisztikai adatrögzítés és –elemzés végső (összegző) jelentés Módszertan: Helyszíni vizsgálat (benne: Magyarország) Dokumentum- és statisztika-elemzés A PISA-jelentés felhasználása Kiemelt célcsoportok: roma, HH- és vidéki lakosság

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Az EU-s munkacsoport által készített dokumentum: A mo-i méltányossági kérdések áttekintése A magyar iskolarendszer leírása (a kiválasztási rendszerre fókuszálva) Az elemzés kereteinek bemutatása Ajánlások 3 területen: az ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulás folyamatában esélyteremtés egyes népcsoportok számára az esélyteremtés feltételei

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Kisgyermekkori nevelés és oktatás: gondozás (0-3 éves korban) és kapcsolódó családi szolgáltatás minden HH-s gyermek esetében; az óvodáztatás elérhetősége minden HH-s gyermek számára, az óvoda-iskola átmenet időpontjának pontosabb szabályozása

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Az alapfokú oktatásból a középfokúba történő átmenet: az elsődleges struktúra (8+4) megtartása, egyetemleges elvárás legyen minden intézménytípusra a „többféle hátterű” tanulók felvétele, megtartása és eljuttatása az iskola elvégzéséig

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára: középfokú szakképzés arányának növelése, a „második esély” iskolájának biztosítása A rendszer egészének javítása: a vezetői képességek erősítése/bővítése (esélynövelő cél-és tevékenységrendszer preferálása), speciális készségekkel rendelkező pedagógusok biztosítása, a lemorzsolódás csökkentése, a HH-s tanulók idegen nyelvi és informatikai oktatási feltételeinek biztosítása

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Egyes népességi csoportokra irányulóan Kiemelt nemzeti cél a roma népesség integrálása a magyar társadalomba, azaz minden közpolitikai területen megfelelő intézkedések a diszkrimináció és a társadalmi-gazdasági HH leküzdése érdekében

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Egyes népességi csoportokra irányulóan A roma tanulók oktatása: azonosan magas színvonal, az érettségi bizonyítványt szerzők számának növelése, roma ped.asszisztensek és pedagógusok képzése, a magántanulók számának csökkentése Sajátos igényű gyermekek: az „enyhe értelmi fogyatékos” átfogó kategória megszüntetése, rendes, többségi osztályba sorolásuk, a súlyos fogyatékkal élők speciális szakellátásának biztosítása

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek: Magas szintű bizottság létrehozása és működtetése (pedagógiai szakemberek és politikusok) Az állami ráfordítások célirányosabb, differenciáltabb biztosítása a kisebbségi és a HH tanulók foglalkoztatására Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése, a hatékony modellek elterjesztése

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép Részösszegzés A társadalmak strukturális fejlesztésének kiemelt területe Komplex, minden közpolitikai területet érintő kérdéskör Nemzeti különbözőségek, eltérő fejlettségi szintek Közoktatási vonatkozások; méltányosság és esélyegyenlőség megteremtésének igénye (az esélykülönbségek mérséklése)

1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép Kérdések: Milyen személyes vagy intézményi közvetlen vagy közvetett tapasztalatai vannak a jelenlévőknek az EU-tagországok oktatásügyi jellemzőiről? Az utóbbi évek hazai oktatáspolitikai döntései, intézkedései mögött milyen EU-s hatásokat fedeztek fel? Egyetértenek-e az EU- munkacsoport országjelentésében megfogalmazott ajánlásokkal?

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások Az 1949. évi XX. Tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 70/A § (1) bek.: …az emberi, illetve állampolgári jogok biztosítása bármely megkülönböztetés nélkül…” 1991.évi LXIV. tv. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (New York 1989.) elfogadásáról Az 1993.évi XXXI. tv. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (Római Egyezmény 1950.) elfogadásáról „…senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot…” Az 1993. évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Valamennyi államigazgatási szektorra érvényes Egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja)

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) „esélyegyenlőség biztosítása”: olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit „kinyit”, lehetővé tesz a célcsoport számára „esélyegyenlőség előmozdítása”: aktív cselekedet,, amelynek eredménye, hogy a célcsoport tagjai valóban élni tudnak a „kinyitott” lehetőségekkel egymással nem helyettesíthető, ám egymást kiegészítő fogalmak; az esélyegyenlőség érvényesüléséről mindkét cél egyidejű teljesülése esetén beszélünk

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: 7 § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetés Zaklatás Jogellenes elkülönítés Megtorlás A fentiekre adott utasítás

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: 8-9-10 § : fentiek részletes kifejtése 27 § (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: A felvételi követelmények Az oktatási követelmények meghatározása A tanulói teljesítmény értékelése Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása Bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése Pályválasztási tanácsadához való hozzáférés

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások A 2006. évi CIV. tv. Az esélyegyenlőségi törvény módosításáról Új 7§ (2) bekezdés: NEM SÉRTI az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza (feltéve, hogy a cél elérésére alkalmas és azzal arányos), illetve amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van A 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hivatal eljárásainak részletes szabályairól

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások A 2008. évi XXXI. tv. az esélyegyenlőségnek a közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról: A közérdekű igények érvényesítésének lehetőségei Az óvodáztatási támogatás biztosítása (a 3 éves 3H-s gyermekek fogadási kötelezettsége 2008.09.01-től, valamennyi igény kielégítése 2010.08.30-től) További: Az EU Alkotmány létrehozásáról szóló Egyezmény II-74. cikke: „ …mindenkinek joga van az oktatáshoz valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez…”

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek Preambulum: „ A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ….” Alapelvek: 4/A § A tankötelezettség: 6 § Magántanulói jogviszony: 7 § A tanulói jogok: 10-11 §

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: A felzárkóztató, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola: 27 § (8)-(12) bek. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési …tanulók ellátása: 30 § SZMSZ, Házirend: 40 § A jogviszony létesítése: 42 §

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: A tanórán kívüli foglalkozások: 53 § Az óvodai, iskolai felvétel szabályai: 65-68 § A tanulói teljesítmény értékelése: 70 § A jogviszony megszűnése: 74-75 § Eltérő munkarend szerinti iskolai foglalkoztatás formái, feltételei:78 §

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: Az Oktatási Hivatal feladatai, jogosítványai: 95/A § Képesség-kibontakoztató felkészítés: 95 § (1) j pont Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj, tandíj: 114-115 § Magántanulóra, képzési kötelezettséget teljesítőkre vonatkozó külön rendelkezések: 120 § Értelmező rendelkezések: 121 §

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Szegregáció: Telepszerű lakókörnyezet Iskolák közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Osztályok közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Kistérségi iskolák, tagintézmények közötti 3H-s aránykülönbség mértéke

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Egyenlő hozzáférés hiánya: Szaktanterem/szükségtanterem Informatika Nyelvoktatás Emelt szintű oktatás Tanórán kívüli foglalkozások „Tagozatok”

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Óvodáztatás: Beíratottak óvodába járási aránya Az 5 éves korosztály ellátása 3H-sok aránya az óvodai nevelésben Férőhelyhiány Nyitva tartás

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Lemorzsolódás: Évismétlők aránya (3H-s rétegben is) Hiányzási mutatók (3H-s rétegben is) Magántanulóvá nyilvánítás aránya (3H-s rétegben is) A 3H- tanulók eredményessége Kiemelkedő”veszélyeztettség”: szakiskola 9-10 évfolyama

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Továbbtanulási mutatók (3H-s és SNI-rétegben) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Felsőoktatás

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: SNI: Szakvélemény léte Szegregált vagy integrált oktatás Felülvizsgálatok betartása Országos átlaghoz viszonyított arányuk 3H-s arány az enyhe fokban sérültek között Elhelyezésük, szakos ellátottságuk

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 15 év: a Kt. szellemisége, folyamatos módosítások/kiegészítések Továbbiak: az esélyegyenlőséggel összefüggő új előírások 20/A § : 32/2008.(XI.24.) OKM-rendelet Az óvodáztatási támogatás biztosításának feltételei, az óvoda és a jegyző kötelezettségei

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 23 §: 30/2004.(X.28.) OM-rendelet A magántanuló ( benne: SNI-s tanuló) felkészítése, teljesítményének értékelése Egyéni fejlesztési terv 39/A §: 8/2000.(V.24.) OM-rendelet, aktualizálás: 41/2007.(XII.27.) OKM-rendelet A szakiskolai felzárkóztató oktatás szabályozása 39/C §: 4/2001. (I.26.) OM-rendelet Az iskolaotthonos ellátás, benne: egyéni foglalkozások

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/D §: 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16) OKM-rendelet: A képesség-kibontakoztató felkészítés Tanulási, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése; szociális illetve fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása Az egyéni igények érvényesítése a Nevelési program 4 részterületén (személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulási kudarcok megelőzése, szociális hátrányok enyhítése) A többi tanulóval együtt, azonos csoportban valósul meg

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A képesség-kibontakoztató felkészítés Tartalmi megvalósítás:erre a célra kiadott külön program felhasználásával (Kt. 95 § (1) bek. j pont) Célcsoport: 3H-s tanulók (köztük: az integráltan foglalkoztatott 3H-s SNI-s tanulók) Max. 10% arányig a 2H-s tanulók is bevonhatók (igazgatói döntés!) Egyéni fejlesztési terv alapján történő, 3 havonkénti értékelés Közreműködő szerv: Országos Oktatási Integrációs Hálózat Valamennyi évfolyamon/osztályban meg kell szervezni!

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/E § : 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16.) OKM-rendelet Integrációs felkészítés Célcsoport: a 39/D § szerinti, a képesség-kibontakoztató felkészítésben nem részesülő tanulókkal azonos csoportba járó 3H-s, 2H-stanulók Nem járhat együtt a 3H-s tanulók elkülönítésével Részletes szabályozás az óvodai fejlesztő program megvalósítására

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/H §: 11/2006(XI.10.) OKM-rendelet, aktualizálta: 29/2009.(VIII.19.)OKM-rendelet Hátrányos helyzetű tanulók Arany J. Kollégiumi programja és a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja Kollégium és középiskola, illetve kollégium és szakiskola közös pályázata és folyamatos együttműködése Jelentős költségvetési többletforrás

2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/I § : jogforrás: 39/H § szerinti Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja Cél: a felsőoktatásba való bekerülés elősegítése azok számára, akik egyéni helyzetük alapján erre nem, vagy csak aránytalan teherrel lennének esélyesek Középiskola és kollégium közös pályázata és folyamatos együttműködése Költségvetési többlet-támogatás!

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/K § : 16/2008/(IV.30.) OKM-rendelet A tehetséggondozó középiskola Feltétel: a középiskola pedagógiai programjában érvényesíti a „Tehetséggondozó oktatási program”-ot További feltétel: legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozást tart 3H-s 7-8. osztályos tanulóknak Első ízben történő meghirdetés: 0 2009/2010. tanévre 39/M §: 4/2009.(II.18.) OKM-rendelet Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok Az esélykülönbségek mérséklését,a felzárkóztatást szolgáló normatív támogatások rendszere: 23/2009.(V.22.) OKM rendelet: Feltétel (iskola): a vhr. 39/D, 39/E § szerinti, illetve az Integrációs Pedagógiai Program alapján történő működés. A támogatás: 24.600 Ft/fő Feltétel (óvoda): a vhr.39/E § szerinti, illetve az Óvodai Integrációs Program alapján történő működés. A támogatás: 27.400 Ft/fő Pedagógusok kiegészítő illetménye: Óvoda: 15-50% 3H: 18.985 Ft/fő, 50% 3H felett:24.675 Ft/fő Iskola: 5-20%3H: 14.235 Ft/fő, 20-40%: 18.985 Ft/fő, 40-60%:24.675 Ft/fő, 60% felett:30370 Ft/fő

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között, vagy jelentős költségnövekedés mellet tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek/tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét is. Hátrányos helyzetű gyermek,tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a Gyvitv-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- óvodás gyermek esetén 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak a miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, amelyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából résztvevő gyermekek,tanulók a többi tanulóval együtt, azonos csoportban/osztályban vesznek részt a foglalkozásokon oly módon, hogy a többi gyermekhez,tanulóhoz viszonyított arányuk nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Iskolaotthonos nevelés és oktatás: Az oktatás megszervezése a délelőtti és délutáni időszakban, amelyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot ésa következő tanítási napokra is felkészülnek, a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások és a mindennapos testedzés foglalkozási időkeretében

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet RÉSZÖSSZEGZÉS Kiterjedt jogszabályi környezet a méltányosság megvalósítására: Folyamatos jogharmonizáció; az eredeti jogszabályok módosítása/kiegészítése A közoktatást érintő előírások bővülése; markáns megjelenése 2003-tól A gyakorlati megvalósítást szolgáló tartalmi (pedagógiai) fejlesztések finanszírozási feltételek

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet Kérdések és feladatok: Milyen „gyökerei”, társadalmi és pedagógiai előzményei vannak Magyarországon az oktatási esélykülönbségek mérséklésének? Az utóbbi 5 év Kt - módosításai közül melyiknek volt leghatározottabb hatása saját intézményük működésére? Volt-e annak esélyegyenlőségi vonatkozása? Mi a véleményük az oktatási ombudsman legújabb állásfoglalásáról („osztálypénztár”)? Alkossák meg a saját (vagy egy hipotetikus) intézmény SWOT- analízisét esélyegyenlőségi szempontból!

Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet Kérdések és feladatok: Elemezzék saját intézményük nevelési/pedagógiai programját az esélyegyenlőség elősegítésének szempontjából! A NAT 2007 elemzése alapján emeljék ki az esélyegyenlőségre irányuló legfontosabb elemeket! Elemezzék és véleményezzék a „bukásmentességre” és a „szöveges értékelésre” vonatkozó törvényi előírás gyakorlati megvalósítását!