A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Emberi munka, Emberi társadalmak, Az állatvilág társas létformái, Ókori birodalmak: - állam, - hadsereg, - vallás, - építkezések, Írásbeli hagyományok, A gyakorlati munkavégzés része,

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Ókor Platón: Az állam Arisztotelész: Nagy Sándor Biblia: Mózes II. könyve – Jetró tanácsai Középkor Machiavelli: A fejedelem Campanella: Napváros Mórus: Utópia

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Az amerikai fejlődés sajátosságai lehetőségek szakképzetlenség a tulajdonosi és a vezetői réteg szétválása a vezetés önálló szakma

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Az európai fejlődés sajátosságai szakképzettség szerves fejlődés a tulajdonos és a vezetői réteg nem válik szét a vezetés nem szakma

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK 1911: F.W. Taylor Principles of Scientific Management

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Az önálló tudományág fejlődés fázisai tapasztalat ismeret elmélet tan, iskola irányzat tudomány Taylor, 1911. 1950.

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Klasszikus vezetési iskola (1880-1920) Tudományos vezetés F.W. Taylor Igazgatástan H. Tayol Bürokrácia elmélet M. Wéber („Fordizmus”: Galamb József) Henry FORD (1866-1947)

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Taylorizmus (scientific management) munkatanulmányozás mozdulat elemzés betanítás teljesítmény bérezés: accord bérezés, bónus „homo oeconomicus” normás, meós, technológus, karbantartó természetes és szisztematikus lustaság Frederick Winslow TAYLOR (1856-1915)

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Fayolizmus (igazgatástan) „Ipari és általános vezetés” rend, fegyelem hierarchia autokratikus vezetés a munkaerő állomány stabilitása paternalizmus Fayoli funkciók: tervezés – szervezés –parancsolás – koordinálás - ellenőrzés Henry o Henri FAYOL (1841-1925)

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Wéberizmus (bürokrácia elmélet) „Gazdaság és társadalom” stabilitás: nincs meglepetés, változás szabályszerűség - szabályok szakszerűség - szakképzettség: technokraták, bürokraták aktaszerűség - írásbeliség kiszámíthatóság - kapcsolatok, szenvedélyek, érzelmek nélkül védelmet nyújt az egyéni és társadalmi önkény ellen. Max WEBER (1864 – 1920)

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Az emberi viszonyok tana, iskola Hawthorne-i kísérletek A tudósok agya világosodott meg

A VEZETÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE, ALAPVETŐ VEZETÉSI ISKOLÁK Elton Mayo: Human relations csoportviszonyok szerepe a termelésben emberi tényezők: érzések, érzelmek, attitűdök, értékek elégedettségi vizsgálatok informális csoportok: informális vezetők a szervezet alapegységei a csoportok és nem az egyének George Elton MAYO (1880-1949)

A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE Az „objektív” racionalitás irányzatai vezetési módszerek - Management by társadalmi rendszerek - Barnard - Maynard kontingencia (szituáció) elmélet, technológia, nagyság, környezet - Galbraith - Fiedler intézményi (institucionalista) elmélet populáris ökológia - evolúciós elmélet

A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE Humanisztikus irányzatok X, Y elmélet magatartástudományi irányzat motivációs elméletek - Maslow - Herzberg korlátozott racionalitás döntéselméleti irányzatok - Simon Leadership elméletek Herbert Alexander SIMON (1916-2001)