A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, 2008. május 28.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

A felsőoktatási szakképzési programok
Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
Érettségi utáni továbbtanulási lehetőségek
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Az új felsőoktatási törvény március 9. Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Felsőoktatás a közjó szolgálatában Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus)
Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái szeptember 30 - október 1. Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban.
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” (Egyszerű kérdések – világos válaszok kellenek.) Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest,
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
FELVÉTELI Előadó: Németh Péter igazgató. NEM VÁLTOZIK… …a pontos rendszer (emelt szintűért 50 többletpont, ha min 45%-os az eredmény), a.
A megújuló tanárképzés
Dr. Bazsa György, az FTT elnöke:
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
Az intézményi kapacitások hatásai az oktatásszervezésre Bakonyi László elnök, Oktatási Hivatal ZMNE október 28.
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke Eötvös József Főiskola, Baja, szeptember 16.
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke MRK plénum Budapest, november 9.
Magyar Rektori Konferencia Debrecen, június A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke.
A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke MAB szakértői fórum Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 25.
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Kamarai fórum Alapdiplomások ante portas Bazsa György a MAB elnöke Budapest január 16.
Minek a minősége? Kérdések és felvetések - kijelentések helyett Bazsa György, a MAB elnöke Budapest, október 16.
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia ülése Pécs, június 25.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY - MINŐSÉGFEJLESZTÉS, MINŐSÉGHITELESÍTÉS.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Ismét: „Tennünk is kell valamit!” Bazsa György, a MAB elnöke A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai OKM – NFKK konferencia Budapest,
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS május 4.
„Felsőfokú szakképzés lehetőségei a STRATOSZHOZ tartozó tagvállalatoknál” Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető szeptember 28.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Doktori iskolák akkreditációja Bazsa György, a MAB elnöke Az Országos Doktori Tanács ülése Debrecen, december 12.
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
Képzési és Kimeneti Követelmények A gazdaságtudományi képzési terület tapasztalatai László Gyula Budapest, február 9.
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
1 Felsőoktatási intézményi akkreditáció 2006/2007 Dr. Vámosi Tamás Egyetemi adjunktus PTE FEEK Andragógia Intézet.
1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – szeptember 29.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Minek a minősége? Kérdések és válaszok Bazsa György, a MAB elnöke Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási munkaértekezlete Győr, december.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest,
A Bologna-folyamat a munkáltatók szempontjából Gerner Péter
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
A doktori képzés aktuális kérdései Doktoranduszok Országos Szövetsége Szombathely © dr. Kocsis Miklós.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség?
Előadás másolata:

A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, május 28.

Miről szól Bologna (Prága, Berlin, Bergen, London, Leuven …) Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) – önkéntes harmonizáció, élő kapcsolatrendszer: Európa 2 ill. 3 végzettség összehasonlítható rendszerben a különböző végzettek alkalmazhatósága hallgató (nem tanár) központú képzés mobilitás (hallgatói, oktatói) eszközök: ECTS, DS, QF minőség: ESG (Quality Assurance) szoros kapcsolat a kutatással (ERA) szociális dimenziók, esélyegyenlőség, LLL társadalmi és nemzetközi vonzerő

Merre halad Európa és a világ? EHEA, ERA: európai dimenziók; a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tömegek a kapuk előtt és a kapukon belül is; szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek / ”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; társadalmi és korkihívások: informatika, kompetenciák, pálya-változtatás képessége (LLL), kommunikáció, nyelvk, marketing (nem termelni, eladni nehéz!), globalizáció

minőség-orientáltság; a verseny nemzetközi színtéren folyik; megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; felelős(ségre vonható) menedzsment; elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be- nefit elemzés; társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővül a misszió társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővül a misszió; gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire;

A magyar képzési rendszer: horizontális metszet  14 képzési terület (agár, bölcsészet, társadalom tudományok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostudomény., tanárképzés, sport, term. tudományok, művészet, műv.-átadás). vs. Az Ftv. 8 tudományterületet deklarál  ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). vs. A MAB/MRK 48 tudományágat deklarál  141 alapszak (a szakokon további szakirányok)  > 400 mesterszak (lassan kialakulóban – irreálisan sok szakirány).

A bolognai képzési szerkezet: vertikális metszet „piramis” Alap (B): zömmel 180 vagy *(gyakorlati) ritkán 210/240 kredit + szakirányok. Mester (M): zömmel 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit. + igen sok szakirány! B+M: minimum 300 kr. kell (nincs kivétel!) Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300) – szakirányok nélkül!!! Doktori képzés & PhD fokozat: formálisan 180 kredit oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) & disszertáció és védés (1993 óta így megy).

Kiegészítő elemek  Felsőfokú szakképzés: ebből egy alapszak 30 vagy 60 kreditet elismer. Nem ad felsőfokú végzettséget! Nincs intézényrendszere! Két szék között?  Szakirányú továbbképzés: min. 60 – max. 120 kredit (2 – 4 félév). Nem emel végzettséget!. Pedagógusképzés: - óvodapedagógusok: alapképzés – 180 kr. - tanítók: 1-4. o.alapképzés – 240 kredit - tanárok: o.mesterképzés – * 1 tanári mesterszak – 2 szakképzettség

Alapképzés (6-8 félév) Mesterképzés (2-5 félév) A képzési piramis szerkezete Főiskolát végzettek Szakirányú továbbképzés

A hallgatói piramis arányai F.f.szk. ~ Főiskolát végzettek ? % Munkaerőpiac

A piramis építésének szakaszai (1) Alapképzési szakok Szaklétesítések: 141 alapképzési (Bachelor) szaklétesítést akkreditált a MAB (kkk), ezek a 15/2006. OKM rendeletben. Egy ciklusra le- zárt! De felülvizsgálata máris elkezdődött. Szakindítások: közel 1100 szakindítási bead- ványt értékelt a MAB – minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és kapott indítási jogot (2006-ban 82 MAB támogatás nélkül, 2 éves vagy hosszabb miniszteri engedéllyel).

Alapképzés Beér- kezett IgenNem Storno+ vissza Folya- matban Létesítés (kkk) Indítás

A piramis építésének szakaszai (2) Mesterképzési szakok Szaklétesítések: > 400 mesterképzési szaklétesítést akkreditált a MAB, ezekből fokozatosan bővül a kormányrendelet (kkk). Szakindítások: > 700 szakindítási beadványt értékelt a MAB – majd minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és részben kapott indítási jogot. Tanári mesterszak: 1 M szak – 2 szakképzett- séggel – a 83 közül.

Mesterképzés Beér- kezett IgenNem Storno+ vissza Folya- matban Létesítés (kkk) Indítás

A piramis építésének szakaszai (3) Doktori képzésben a létesítés és az indítás egy aktus: a doktori iskolát a MAB akkreditálja, ennek alapján a Szenátus létesíti. A magyar rendszer eleve Bologna-konform volt és maradt: van képzés és van fokozatszerzés. 160 folyamatosan működő DI volt van:elsőkörös tájéokoztató felülvizsgálatuk most zárult, 2009-ben jogkövetkezményes értékelés lesz. A 8 új DI tervezetből 4-et akkreditált a MAB. Létrehoztuk a nyilvános adatbázist!

A piramis építésének szakaszai (4) Alsó, felső és belső (be-, ki- és át-) járatok: - felsőfokú szakképzés: mostohagyerek (kevés FOI, több szakközépiskola végzi), népszerűsége lassan nő, évek óta keretszámai kb. felét „sikerül” betölteni. - szakirányú továbbképzés: piaci igények szerint. Vannak beállt/bevált rendszerek (orvos, jogász, mérnök-továbbk.), vannak „szétmált”-ak (tanártk.). - szakirányok: jogilag rendezetlen, kaotikus – a MAB rendteremtési szándéka rendre megbukik (FOI/OKM). Talán 1000 is lehet?! Mindhárom intézményi (azaz nem MAB) hatáskör.

Minőségügy a magyar felsőoktatásban Szereplők – komponensek – dokumentumok OKM (+ egy 9 tagú bizottság) MRK (FO Minőségirányító Testület, FMT) FO intézmények (jelentős autonómia, ennek kis része a MAB-nál van) MAB (független szakértői testület + titkárság) + szakértők Társadalmi háttér (munkaerőpiac, közvélemény) Nemzetközi háttér (ENQA, INQAAHE, CEE Network)

Feladatok, hatáskörök: OKM: ágazati minőségpolitika + döntések FO-i Minőségi Díj MRK: a FO minőségirányítási (management) rendszere (Gaál Zoltán, Szintay István); + ágazati minőségpolitika kidolgozása FOI: minőségbiztosítási (assurance) rendszer + minőségfejlesztési program MAB: minőséghitelesítés (akkreditáció, accreditation) + minőségértékelés (assesment or evaluation) Társ.: professional accreditation Nk.: European Higher Education Space (EFT), EKT

Dokumentumok: Felsőoktatási törvény FO intézmény minőségfejlesztési programja, minőségbiztosítási kézikönyve, önértékelése MAB kormányrendelet; MAB alapító okirat és SZMSZ; akkreditációs útmutató és mellékletei Bolognai Nyilatkozat, Európai Sztenderdek és Irányelvek (Bergen, 2005) Intézményi dokumentumok

MAB szerepek 5 esetben a szakértői vélemény döntő következ- ménnyel bír. Ezek: (állami) intézménylétesítés [„előakkreditáció”], kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkreditáció”], alap- és mesterszak létesítése (képzési és ki- meneti követelmények meghatározása), doktori iskola (DI) létesítése [„akkreditáció”], „Kiválósági hely” odaítélése.

3 esetben a miniszter a MAB (adott esetben a FvB) szakvéleményét felülbírálhatja, illetve *mérlegelhet. Ezek:  alap- és mesterszakok indítása [„akkreditáció”],  karlétesítés [„előakkreditáció”],  *egyetemi tanári pályázatok. 3 esetben a MAB szakértői véleményének nincs jogkövetkezménye:  doktori szabályzatok véleményezése,  külföldi FOI hazai működésének véleményezése  jogszabályok véleményezése (kivéve a doktori és a kutatóegyetemi rendeleteket: MAB egyetértés kell).

Szaklétesítések (KKK):  Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A sok M-ek indulásakor kiderül?!)  Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg.  Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot.

Szakindítások (útmutatók):  Szakmai szempontok: - megfelelés a kkk-nak - korszerűség, teljesség, arányosság - tansegédletek  A személyi feltételek szemponjai - minőség (beosztás, PhD, kompetencia) - az oktatói terhelés (max. 25, ill. 35 kredit) - munkajog (Ftv. 84. § (5)  Infrastrukturális feltételek - kapacitás akkreditáció - IT, könyvtár, labor stb.

Általános következtetések a kétkarú mérlegtől egy hármas egyensúly felé mozduljunk el: [FO intézmények – OKM – társadalom]: a MAB egyensúlyt biztosít; ki kell alakítsuk a minőségügy közös felfogá- sát e 3 szférában: jó előterjesztések jöjjenek, → jó MAB vélemények készülhessenek → jó OKM (vagy MAB) döntések szülessenek → jó legyen a „termék” minősége (oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban egyaránt); ekkor tudunk elmozdulni a meta-akkreditáció irányába;

az akkreditáció súlypontját a bemeneti jellem- zők → folyamatértékelés → kimeneti minő- sítés (visszacsatolás) irányába mozdítsuk; a magyar FO-ban a mennyiség helyett a minőség legyen a meghatározó fejlődési elem (lásd: a bor minősítése); hasznos és fontos lenne egy új elem bevonása a minőségügybe (akkreditációba): a felsőokt. intézmény gazdálkodásának minősége, ennek elemzése, mert ez meghatározó munkafeltétel;

indokolt az akkreditációs eljárások - egyszerűsítése, - gyorsítása, - jobb kiszámíthatósága – a minőségi követelmények betartása mellett; a magyar FO minőségének - „gazdálkodói ”, - ne csak „könyvelői ” legyünk (management function vs. bookkeeping) alap: a testületek/bizottságok, tagok/szakértők függetlensége, szakértelme, objektivitása, következetessége, felelőssége és hitele;

Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer Lesz egyetem és lesz főiskola? Lesz egyetem és lesz főiskola? Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. Ismertek college+university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). Ismertek college+university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

Bologna-vonzatok – 2: oktatók a munkakör és cím nem válik külön; a munkakör és cím nem válik külön; a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épül; az új képzési rend konvergálást indikál: az új képzési rend konvergálást indikál: egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi tanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

Jelenségek  A mesterszakok nagy számban, túl specializáltan jelennek meg. Érezhető főcél, a 35%-nyi finan- szírozott mesterszak keretszámok elnyerése.  (Szinte) minden főiskola mesterszak indítá- sára törekszik: presztízs és ezzel hallgatók odavonzása és megtartása.  Ez fékezi az angolszász típusú mobilitást.  Összességében még nincs törekvés funkcio- nális kiválóságra. Ezt is segítené a kutató- egyetemi cím realizálása.

Kihívások  Szükséges a Bologna-folyamat „népszerűsítése” - a felvételizők (és szüleik) körében, - a felsőoktatásban és - a munkaerőpiacon egyaránt.  A jelentkezői döntésre alapuló felvételi rend- szer az intézmények között éles verseny- helyzetet és feszültséget teremtett.  A 3 éves finanszírozási megállapodás ezt tompítja. „Kóstoljuk” a versenyt.  A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

Hallgató /év Szak = / FOI PhD / „1.000” → 6000 témavez. M / 400 = 400 / 20 = 20 A / 150 = 300 / 10 = 30 hallg/év/szak/FOI

Érték Érdek →

Minőség Mennyiség →

Köszönöm a figyelmet!