A megoldás főbb lépései:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

Információs függvények
Microsoft Excel 3. óra Előadó: Jánosik Tamás.
Excel 2. Grafikon: már ezért megéri! jobb egér, helyi menük
Adatelemzés számítógéppel
Számítástechnika I. 1.konzultáció
Microsoft Excel 2007.
Összeállította: Sallai András
Számítógépes ismeretek 5. óra
Az XI.A osztály tanulmányi előmenetelének tanulmányozása Magyarázata:
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Táblázat kezelő programok
Mérés és adatgyűjtés 4. Óra Adatok importálása és exportálása, adatok elemzése szeptember 24., 27. Kincses Zoltán, Mingesz Róbert, Vadai Gergely.
Virtuális méréstechnika
Virtuális méréstechnika Adatok elemzése, fájl I/O 1 Mingesz Róbert V
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Táblázatkezelés a MS Excel segítségével
Microsoft Excel 2010 Gyakoriság.
Közlekedésstatisztika
Gazdasági informatika
3. előadás.
A középérték mérőszámai
Gazdasági informatika II.
Microsoft Excel Függvények VII..
Microsoft Excel Függvények VI..
Excel Hivatkozások, függvények használata
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Összeállította: Sallai András
Microsoft Excel 2. óra Előadó: Jánosik Tamás.
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Függvények.
Függvények.
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Excel Függvények Páll Boglárka.
Készítette: Horváth Zoltán (2012)
Kvantitatív módszerek
Mennyiségi sorelemzés
Leíró statisztika III..
EREDMÉNYEK, ADATOK FELDOLGOZÁSA
Adatleírás.
Az osztály tanulmányi előmenetelének tanulmányozása vizsgálata! Függvények magyarázata!
Microsoft Excel függvények
Statisztikai alapfogalmak
Turócziné Kiscsatári Nóra
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
Számtani és mértani közép
Táblázatkezelés KÉPLETEK.
Középértékek – helyzeti középértékek
8. osztály Egyszerű képletek. Első feladat  Adjunk meg egész számokat, majd számítsuk ki az összegüket, különbségüket és hányadosukat.
Táblázatkezelés.
Táblázatkezelés alapjai MS Excel, OpenOffice, LibreOffice Calc
Alapfogalmak, adatforrások, szűrés
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Bekezdések formázása 2.
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat
A számítógépes elemzés alapjai
Táblázatkezelés Képletek és függvények. Képletek A képletek olyan egyenletek, amelyek a munkalapon szereplő értékekkel számításokat hajtanak végre. A.
Excel alapok Templom Téri Német Nemzetiségi Általános iskola Pilisvörösvár 2015 A leggyakoribb Excel műveletek, ill. típusfeladatok Készítette: Kárpát.
A számítógépes elemzés alapjai
Leíró statisztika gyakorló feladatok október 15.
Készítette:Roppantóné Lévay Mária
Adatfeldolgozási ismeretek műszeres analitikus technikusok számára
Táblázatkezelés Az Excel.
A leíró statisztikák alapelemei
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Adatfeldolgozási ismeretek környezetvédelmi-mérés technikusok számára
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Előadás másolata:

A megoldás főbb lépései: Feladatok: 1. Egy munkahelyen a dolgozók havi keresete (ezer Ft-ban): 114,8; 82,6; 136; 90,2; 110; 75,5; 180; 82,3; 240; 136,5. Excel program segítségével rendezzük sorba a fizetéseket! Csoportosítsuk a dolgozók fizetését 4 egyenlő hosszúságú kategóriába! Soroljuk be a dolgozók fizetését a következő intervallumokba: 75–100; 101–140; 141–175; 176–200; 200 - 250! A megoldás főbb lépései: Gépeljük be az A2-A11 cellákba a havi kereseteket, majd jelöljük ki a cellákat és az Adatok/Sorbarendezés menüpont választásával a nagyság szerinti rendezést elvégeztük. A négy egyenlő intervallumra osztásnál az intervallumok hosszát a következő módon határozhatjuk meg: Válasszunk ki egy üres cellát (pl. B2). Gépeljük be a következőt: =(A11-A2)/4 (A legmagasabb és legalacsonyabb fizetés különbségét elosztjuk 4-el.) Az Enter lenyomása után az eredmény: 41,125 Gépeljük be a megadott fizetési intervallumokat és határozzuk meg az egyes intervallumokba eső fizetések gyakoriságát(fi)! A gyakoriságokat kevés adatnál a rangsor alapján gyorsan meg tudjuk határozni, de sok adatnál célszerű az Excelt használni (ehhez nem szükséges a rangsor készitése). Nyissuk meg az előző példában használt mappánkat, ahova a rangsort bevittük az A2-A11 cellákba. Írjuk be az osztályközeink felső határát a C2-C6 cellákba, majd jelöljük ki a D2-D6 cellákat. Válasszuk ki a gyakoriság függvényt az alábbi módon. A Beszúrás menü Függvény… almenüjével illeszthetünk be függvényt. Itt válasszuk ki a Statisztikai függvények közül a GYAKORISÁG(adattömb;csoport_tömb) függvényt, majd Adattömbnek adjuk meg az A2-A11 tömböt, A2:A11 begépelésével. A Csoport_tömb C2:C6 lesz. Az egérkurzorral a szerkesztőlécre állva a SHIFT, a CTRL és az ENTER billentyűk együttes lenyomása után a D2-D6 tömb fogja tartalmazni az eloszlást. A Kész ikonra kattintva a szerkesztőlécben a következő jelenik meg: =GYAKORISÁG(A2:A11;C2:C6). Fizetés (ezer Ft) gyakoriság 75–100 4 101–140 141–175 176–200 1 201–250

2. Készítsünk az előző feladat adatsorának felhasználásával hisztogramot Excel program segítségével! A megoldás főbb lépései: Válasszuk ki a Hisztogram menüpontot az Eszközök/Adatelemzés… ablakban, és adjuk meg Bemeneti tartománynak a 10 adatból álló tömbünket (A2-A11), rekesztartománynak a C2-C6 cellákban megadott felső osztályközhatárokat. (Ha nem adunk meg rekesztartományt, akkor a program automatikusan hoz létre azonos hosszúságú osztályokat.)

3. Határozzuk meg az 1. feladatban megadott fizetések egyszerű számtani átlagát Excel program segítségével és a súlyozott számtani átlagot képlettel! A megoldás főbb lépései: Nyissuk meg azt a mappát amelyikbe előzően már bevittük az A2-A11 cellákba a kereseteket. Álljunk az A12 cellára és illesszük be ide a Statisztikai függvények közül az ÁTLAG függvényt. (Argumentumként az A2:A11 tömböt vigyük be.) [ezer Ft] A súlyozott átlagot a következő képlettel számíthatjuk: ahol fi a gyakoriság, xi pedig az osztályközök átlaga.

4. Egy munkahelyen öt titkárnőt foglalkoztatnak, akik egy adott szöveget (önállóan, egymástól függetlenül) 2,9; 3,0; 3,1; 3,3; 3,5 perc alatt gépelnek le. Számítsuk ki, hogy átlagosan mennyi idő alatt gépelnek le egy ilyen szöveget! A megoldás főbb lépései: A feladatnál harmonikus átlagot számolunk a következő képlettel:

5. Magyarország népességének változása 1991-99 között: 10355; 10337; 10310; 10 277; 10 246; 10 212; 10 174; 10 135; 10 092 (ezer fő). Számoljuk ki az adatok mértani átlagát! A megoldás főbb lépései: Írjuk be az adatokat az Excel munkafüzet B2 – B10 cellájába. Lépjünk az B11-es cellába és válasszuk a függvényeknél a MÉRTANI.KÖZÉPÉRTÉKET. Az eredmény: 10237,19

6. Határozzuk meg az 1. feladatban megadott fizetések négyzetes átlagát az alábbi képlettel! A képlet a NÉGYZETÖSSZEG, osztás és GYÖK függvények használatával az Excel program segítségével is megoldható. A fizetések négyzetösszegét osztjuk 10-el, majd a hányados négyzetgyökét számoljuk. Az eredmény: 134,1043 (e. Ft)

7. Határozzuk meg az 1. feladatban megadott értékek szórását és varianciáját az Excel program segítségével! A megoldás főbb lépései: Lépjünk az első feladat munkafüzetének A12-es cellájába, majd a Beszúrás/Függvénynél válasszuk a SZÓRÁS-t. Az eredmény: 51,8 Hasonló módon járunk el a variancia meghatározásánál a VAR függvény választásával. Az eredmény: 2679,4

8. Határozzuk meg az első feladat adatainak felhasználásával a medián és a módusz értékét Excel program használatával. A megoldás főbb lépései: Lépjünk az első feladat munkafüzetének A12-es cellájába, majd a Beszúrás/Függvénynél válasszuk a MEDIAN-t. Az eredmény: 112,4 Hasonló módon járunk el a modusz meghatározásánál a MÓDUSZ függvény választásával. Az eredmény: #HIÁNYZIK. Mivel a módusznál a gyakran ismétlődő számokat keresi a függvény, ezért érthető az eredmény, ugyanis ismétlődő érték nem fordul elő.