Készítette: Domokos Márta Losoncz Annamária Bizalom Készítette: Domokos Márta Losoncz Annamária

A szervezeti kultúra legfontosabb elemei A bizalom a szervezet éltetőereje és az emberek motiválásának legmagasabb szintű módja. Az emberek akkor dolgoznak együtt a leghatékonyabban, ha megbíznak egymásban. A nyílt kommunikáció növeli a bizalmat, és természetes módon vezet az együttműködés igényéhez. A gyors tanulás növeli a kompetenciát, a bizalmat.

A bizalom fogalma Luhmann: bármilyen szociális rendszer –kialakulásának kritériuma, hogy különbséget tudjunk tenni a „kinn” és a „benn” között. A külső világ határtalanul komplex a belső áttekinthető, léteznek egyszerűsítő szabályok

A bizalom fogalma 2. Bizalom: feloldja a komplexitást, következtében úgy cselekszünk, mintha a partnereink viselkedése bizonyos mértékig előre jelezhető volna. Bizalom = kockázatos beruházás, mert csak az elérhető dolgokon alapszik

Társadalmi szemléletben Bizalom: a társadalmi és gazdasági rendszer működésmódjának elfogadását, helyeslését jelenti. Ez a rendszerben résztvevők társadalmi viselkedését pozitív módon befolyásolhatja. Szintjei: A rendszert működtető elvek iránt Intézmények iránt Társadalmi csoportok iránt Pl. demokrácia, TO, roma kérdés

Gazdasági megközelítés A bizalom olyan hit, amely arra vonatkozik, hogy a másik fél becsületesen fog cselekedni még olyan előre nem látható körülmények között is, amelyet a szerződés vagy ígéretek nem fednek le. Bizalom, mint áru Bizalmi jószág- információs aszimmetria: Eladó több információval rendelkezik, mint a vevő Tudás, mint bizalmi jószág

Bizalom-előállítás típusai Folyamat alapú: ahol a bizalom a múlthoz vagy az elvárt cseréhez kötött a reputáció vagy az ajándékcsere esetében Tulajdonság alapú: ahol a bizalom személyhez kötött és olyan tulajdonságoktól függ, mint a közös családi háttér, vallás vagy az etnikum. alapja a társadalmi hasonlóság, a partnerek ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz, közösséghez tartoznak

Bizalom-előállítás típusai 2. Intézményi alapú: ahol a bizalom formális társadalmi struktúrákhoz kötött. A bizalom megléte vagy hiánya egyéni vagy cég specifikus sajátosságoktól függ. Egyénhez kötött például a könyvelői bizonyítvány megléte. Céghez kötött sajátosság például a letéti számla használata.

Mari Sako (2000) bizalomtipológiája Bizalom az egyik üzleti partnernek a másikkal kapcsolatos azon várakozása, hogy az kiszámítható és kölcsönösen elfogadható módon fog viselkedni. 3-féle bizalom A szerződéses bizalom : az egyik szerződő fél azon várakozása, hogy a másik fél az ígéreteit betartja.

Mari Sako (2000) bizalomtipológiája 2. A hozzáértésbe vetett bizalom: az üzleti partner arra vonatkozó várakozása, hogy a másik fél rendelkezik a vállalt feladat teljesítéséhez szükséges technikai és menedzseri kompetenciával. A goodwill bizalom: akkor alakul ki, ha a felek között egyetértés van a „fair” magatartás elveire vonatkozóan.

Bizalom forrásai Azonos értékek és normák adott közösségen belül Mindenkitől elvárt tényező Nem egyéni értékrendek összessége, hanem közösségi azonosulás Pl. presbiteriánusok & buddhisták

A bizalom kötelékei Aszerint, hogy a kapcsolatok milyen funkciót töltenek be a társadalomban: 3-féle válfaj 1. megkötő társadalmi hálózat: Nem szükséges külön intézményi garancia Feszes normarendszer Kiszámítható szabályok Világos szankciók a szervezet növekedése és fejlődése korlátos

A bizalom kötelékei 2. 2. Áthidaló kapcsolatok: 3. Összekötő kapocs: Lazább kötelékek egymás közt, de a belső háló sűrű Egymástól eltérő kultúrák összekötése Információ, tudás, innovációk, ismeretek szállítása 3. Összekötő kapocs: Egymástól hierarchikusan elváló csoportok összekötése Társadalmi kohézió

Szerepe a modern ipari gazdaságban Fukuyama: Bizalom, 1995 Szerződések, kereskedelmi jog a tranzakciók alapja Lefedetlen rések, melyet a bizalom, mint kiegészítő feltétel fed le Kisebb szerződéstárgyalási költség Kevesebb vita Egyszerűbb szerződések Hosszú távú haszon a fontos (nagyfokú bizalmat kíván)

A bizalom szerepe Ügyleti költségek csökkentése Racionális gazdasági döntések elengedhetetlen feltétele, mivel a hiányzó információkat helyettesíti Elősegíti a gyors innovációt

A bizalom szerepe a szervezetben Tudásmegosztás fontos eszköze Szervezetek kialakításában a cselekvések összehangolása, összekapcsolása Szervezeti hatékonyság növelés Szervezeti kultúra változtatását segíti

Bizalom- bizalmatlanság A társadalmi együttműködés feltétele a bizalom Bizonyos szintű bizalmatlanság nélkülözhetetlen Kettő optimális kombinációját kell keresni Bizonytalansághoz kapcsolható: velünk interakcióban levő más szereplők lehetséges reakcióival kapcsolatos

Bizalomhiány költségei Magasabb tranzakciós költségei Helyzettel való visszaélést megelőző intézmények költségei megemelkednek Jogkikényszerítés és a jogviták eldöntésére privát vagy közösségi intézményi garanciák kiépítése Bizalom köreibe való bekerülés költségei Csökkenti az innovációs kapacitást a társadalomban Atomizált társadalom