Közpénzügyek Európai Számvevőszék Számvevőszék ellenőrzése Készítették: Fejős András Kazinczi Katalin Pördi Mária Rőzse Gergely

Az Európai Számvevőszék Küldetésnyilatkozat Az Európai Számvevőszék alapvető célja az Európai Unió pénzeszközei beszedésének és kiadásának független ellenőrzése, valamint ezáltal annak értékelése, hogyan tesznek eleget az európai intézmények ezen kötelességeiknek. A Számvevőszék megvizsgálja, hogy megfelelő-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, törvényesen és szabályosan hajtották-e végre azokat, és tiszteletben tartották-e eközben a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. A Számvevőszék a vizsgálatok eredményeit bemutató, tárgyilagos és időszerű jelentésekben adja közre munkájának eredményét.

Az Európai Számvevőszék Történeti háttér A Számvevőszéket az 1975. július 22-én kelt Brüsszeli Szerződés alapján hozták létre. Működését 1977 októberében kezdte meg luxembourgi székhelyén. A Maastrichti Szerződés (1992. február 7.) az Európai Számvevőszéket az Európai Közösségek intézményévé tette, s ezzel megnövelte függetlenségét és erősítette szerepét. Az Amszterdami Szerződés (1997. október 2.) a Számvevőszéket az Európai Unió önálló intézményeként ismerte el, s ezzel hivatalosan kiterjesztette annak ellenőrzési hatókörét az Unió második és harmadik pillérére (kül- és biztonságpolitika, ill. bel- és igazságügy). A NizzaI Szerződés (2001. február 26.) úgy rendelkezett, hogy a Számvevőszék testülete minden tagállam egy-egy állampolgárából álljon.

Az Európai Számvevőszék Szervezet, felépítés 1. Tagok Az EK Szerződés előírja, hogy az Európai Számvevőszék testületének minden tagállamból egy tagja legyen. A tagokat az Európai Parlamenttel történő konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki, az egyes tagállamok jelölései alapján. A Szerződés rendelkezése szerint számvevőszéki taggá olyan embert lehet választani, aki külső ellenőrző szervnél végzi vagy végezte munkáját, illetve különösen alkalmas e tisztség betöltésére. A tagokat hatéves időtartamra nevezik ki, megbízatásuk megújítható.

Az Európai Számvevőszék Szervezet, felépítés 2. Elnök: Az Európai Számvevőszék élén elnök áll, akit a tagok saját maguk közül választanak. Az elnök hivatali ideje három év, megbízatása megújítható. Főtitkár: A főtitkár az intézmény legmagasabb beosztású tisztviselője, akit a számvevőszéki testület nevez ki. Ő felelős a Számvevőszék személyzetének és adminisztrációjának irányításáért, beleértve a szakképzést és a fordítószolgálatot, amely hivatalos nyelvenként egy-egy szekcióból áll. Humán erőforrás: Az Európai Számvevőszéknél kb. 760 fő dolgozik: ellenőrök, fordítók és ügyviteli alkalmazottak. A Számvevőszék ellenőrei széleskörű és sokrétű szakmai tapasztalattal bírnak a könyvvizsgálat, a belső és külső ellenőrzés, a jog és a közgazdaságtan különböző területeiről, a köz- és a magánszférából egyaránt.

Az Európai Számvevőszék Szervezeti felépítés A Számvevőszék testületként működik, vagyis tagjai többségi szavazattal fogadják el az ellenőrzési jelentéseket és véleményeket. A Számvevőszék ülései nem nyilvánosak. A Számvevőszék megállapítja a belső működését irányító eljárási szabályzatot, amelyet az EU Tanácsa hagy jóvá. A Számvevőszék ellenőrzési csoportokra tagolódik, s ezeken belül szakirányú osztályok foglalkoznak a költségvetés különböző területeivel.

Az Európai Számvevőszék A Számvevőszék költségvetése A Számvevőszéket az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, amelyet az Európai Parlament a Tanáccsal való konzultációt követően fogad el. 2004-ben a Számvevőszék költségvetése kb. 95 millió eurót tett ki, az Európai Unió összes kiadásának hozzávetőleg 0,1 %-át, ill. az EU intézményei és szervei összes működési költségének 1,6 %-át. A Számvevőszék — saját kezdeményezésére — egy külső könyvvizsgáló céggel ellenőrizteti a pénzügyi beszámolóit. Az ellenőrzés eredményét eljuttatják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Akárcsak a többi EU-intézmény esetében, a Számvevőszék költségvetésének végrehajtása is az Európai Parlamenttől függ, amelynek évenként meg kell adnia az intézmény éves költségvetési gazdálkodására vonatkozó elfogadó zárszámadási döntést.

Ellenőrzési módszerek: 2 típusú ellenőrzést végez: Pénzügyi ellenőrzést Teljesítmény ellenőrzést

Ellenőrzés hatásköre: Ellenőriznie kell: EU általános költségvetésének végrehajtását Európai Fejlesztési Alapokat Unió szerveinek és intézményeinek elszámolását Ellenőrzéseit saját ellenőrzési irányelvei és standardjai szerint végzi

Ellenőrzési eljárás: Minden eljárásnak három fő szakasza van: 1, Tervezés 2, Vizsgálat 3, Jelentéskészítés

Ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok 2000 és 2004 között juttatott Phare támogatásokat vizsgálta, Bulgáriában (511 millió), Románia esetében (1,4 milliárd euró) EU-s pénzből épült beruházások felét egyáltalán nem vagy csak részben használták az eredetileg megjelölt célokra.

Hiányosságok A pénzek kezelése és ellenőrzése nem megfelelő Brüsszel nem mérte fel a román és a bolgár adminisztráció kapacitását olyan célokat és határidőket is jóváhagyott, amelyek nem voltak tarthatóak

Románia Moldova és Románia között 2004-ben felépített híd, amelynek a moldovai oldalon 2006-ig egyszerűen nem volt folytatása. Turisztikai fejlesztési területen olimpiai méretű, ám teljesen üres és kihasználatlan úszómedencét talált, A vizsgálat rábukkant egy 7,6 százalékos kihasználtsággal működő újonnan épített menedékközpontra is.

Bulgária bolgár ügyészségnek juttatott 1,8 millió euró, amelyet a hivatal számítógépes rendszerének kiépítésére kapott, 37 vadonatúj számítógépet a bolgárok inkább egy raktárhelyiségben tárolták. bolgár határőrök sem használták azokat a négykerék-meghajtású dzsipeket, melyeket az EU finanszírozott, mert a régi orosz Ladák sokkal olcsóbbak.

A Bizottság szóvivője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy számvevőszéki jelentés nem fedezett fel egyetlen csalást sem, ami szerinte a két ország hatóságainak hatékony működését mutatja.

Az Európai Strukturális Alapok A 4 Strukturális Alap: 1, ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 2, ESZA (Európai Szociális Alap) 3, EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs Garancia Alap) 4, HOPE (Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz)

Strukturális Alapok célkitűzési (1994-1999): 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. célkitűzés: a hagyományos iparágak hanyatlásával küzdő régiók felzárkóztatása 3. célkitűzés: a tartós munkanélküliség leküzdése és a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorult személyek visszavezetése a munka világába 4. célkitűzés: a munkaerő alkalmazkodásának megkönnyítése a termelőrendszerekben bekövetkezett ipari változásokhoz 5a. célkitűzés: a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítésének felgyorsítása a közös agrárpolitika reformjának keretein belül, valamint a halászati ágazat szerkezeti átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése a közös halászati politika reformjának keretein belül 5b. célkitűzés: a vidéki régiók szerkezeti átalakulásának és fejlesztésének elősegítése 6. célkitűzés: a rendkívül ritkán lakott régiók fejlesztésének elősegítése

2006/10. sz. külön jelentés az 1. és 3 2006/10. sz. külön jelentés az 1. és 3. célkitűzés 1994 és 1999 közötti programjainak utólagos értékeléséről (Strukturális Alapok)

Köszönjük a figyelmeteket!