Az orvosi tevékenység történeti áttekintése, szülészeti hangsúlyok

Szülés animáció http://www. youtube. com/watch

Történelmi visszapillantás A humán orvoslás évszázadok alatt valódi tudománnyá fejlődött, és ma már nem erő, hanem művészet – „Non vi, sed arte” A történelmi visszapillantás célja: megérteni a hivatás kialakulásának gyökereit, és emléket állítani az elődöknek, akik lelkiismeretes helytállásukkal hozzájárultak a szakma eredményeihez, mai színvonalához.

Ókor Willendorfi Venus (Bécs) – 25 ezer év Catal Hüyük (török) – Kr.e. 6-7 ezer év India, Ajur-Védák, Szasruta – részletes műtéttan, seböblítések Mezopotámia, Hammurabi (Irak) – Kr.e. 1740 év; túlhordás, magzatelhajtás tilalma – karóba húzás, rákbetegségek leírása Ebers-papirusz – Kr.e. 1550 év Berlini papirusz – szülés tudományos leírása, segédfogások első terhességi teszt: árpa, tönke növése

Willendorfi Venus, i.e. 25 000 év

Ebers-papyrus A Kr. E. 1500-ból származó "Papyrus Ebers" 800 gyógyszerleírás gyűjteménye. Az egyiptomi gyógyszerészek az „Élet Házában” dolgoztak, a vezető gyógyszerész felügyelete alatt.

Susruta, India Imhotep, Egyiptom i.sz. 300 (lepra) i.e. 2650

Görög – római kor Hippocrates (Kr.e. 460-377, Kos) – tapasztalati orvostudomány, orvosi eskü. Kortársai voltak Sokrates, Platon, Demokritos, Sophokles, Aristophanes, Herodotos, Pheidias. Numa Pompilius (Kr.e. 700) – a szülőnő halála esetén hasmetszést kell végezni a magzat megmentése érdekében. Soranus (98-177) – a nőgyógyászat megalapítója, „De morbis mulierum” (az evangéliumok keletkezése korában!) Galenus (131-200) – Marcus Aurelius nevelője, „Az emberi test részei” 1000 évig tankönyv!

Görög és római orvosok Hippocrates Democritos Galenus i.e. 460-377 i.e. 439-386 131-200

A hippokratészi eskü ,,Esküszöm a gyógyító Appollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom a következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a betegek javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok, vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben - nem fogom kifecsegni, hanem megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője."

Középkor Bizánc, i.sz. 700 (kelet-római császárság, Konstantinápoly, ma Isztambul) – az orvosi vizsgálat technikájának protokollszerű leírása Arab világ - Serapion (845-930), a magzat darabolása, a szüzesség sebészi helyreállítása - Avicenna (980-1037), „Kánon” – általános orvosi és szülészeti tankönyv

Itália Leonardo da Vinci (1452-1519), anatómiai rajzok Andreas Vesalius (1514-1564), részletes medenceanatómia, élettan Gabriele Falloppio (1523-1562), a tuba Fallopii (kürt), a placenta és a vagina elnevezője. A penis nem a méhbe hatol be! Julius Caesar Arantius (1530-1589), magzati anatómia, ductus venosus Arantii

Itáliai orvostudomány: Leonardo, Vesalius, Falloppio

Vesalius anatómiája

Leonardo rajzai MRI, ma

Német és francia iskola Ambroise Paré (1510-1590), a „francia szülészek atyja”, férfiak bevonása, „Je le soignay, Dieu le guerit!”, sectio ++ Jaques Guillemeau (1550-1612), császármetszés kísérlete A sectio caesarea elnevezése: „a caeso matris utero” (Scipio), Julius Caesar (nem), sectio-secare / caesarea-caesura (nyelvtani)

Orvoslás a középkorban

Császármetszés Jakob Nufer, Svájc, 1500 – saját felesége szülése, az asszony túlélte. (kanton engedélyét (!) beszerezte) Jeremias Trautmann, Wittenberg, 1610.04.21. – első hiteles sectio. Újabb mérföldkő: férfiak vezetik a szüléseket.

A nagy elődök William Harvey (1578) – „De partu” Marcello Malpighi (1628) – méh Regnier de Graaf (1641) - tüsző Anthony van Leeuwenhoek (1632) – spermium, mikroszkóp Francois Mauriceau (1637) – első szülész szakorvos Peter Chamberlen (1575) - fogó

Harvey,Malpighi, Leeuwenhoek Vérkeringés Tüsző Mikroszkóp

Eduardo Porro, Pavia, 1876.05.21. sectionál méheltávolítás, halálozás Peter Chamberlen (1601-1683), hugenotta menekülő, London: szülészeti fogó

A szülészet tárgya

A teremtés koronája

Semmelweis Ignác 1818 - 1865 A gyermekágyi láz okának felismerésével az „anyák megmentője”. 1855 – a budapesti I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója

SEMMELWEIS IGNÁC 1. Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos. Több intézet viseli nevét, és ezt a nevet vette fel 1972-ben a Budapesti Orvosegyetem is. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, és az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a gyakorlatban - másutt. A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett.

SEMMELWEIS IGNÁC 2. 1818. július 1. : Ignác Fülöp megszületik a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a hintz származású Semmelweis József (1778-1846) kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként. 1823. : A család saját házba költözik az Apród utca 6 - ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él. 1829. : Megkezdi tanulmányait a várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban. 1835. : Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára. 1837. : Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?) átiratkozik az Orvosi Karra. 1838. : Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára. 1840. : Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára. 1844. : Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum.

SEMMELWEIS IGNÁC 3. 1844. : Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez. 1844-1846. : Tovább látogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban. 1846. : Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweist felvették, visszatér, és Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) való távozás gondolata foglalkoztatja. 1846.(?): Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül.

SEMMELWEIS IGNÁC 4. 1847. március: Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. 1847. május: Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.

SEMMELWEIS IGNÁC 5. 1847. október: Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is. 1848. : A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén. 1848. tavasz: Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának. 1849. március 20. : Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár. 1850. február 9. : Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és "fantom"-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson. 1850. március 15. : Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról. 1850. május 9. : Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, ha a "hullakérdés rendezéséig" csak bábon oktathat. 1850. október 10. : Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.

SEMMELWEIS IGNÁC 6. 1850. október: Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre. 1851. : Tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát. 1855. : A pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává. 1857. : A zürichi egyetem meghívja tanárnak, a meghívást visszautasítja. Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett Orvosi Hetilapban. Leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Hat évig tartó munkásságával 0,85 %-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát. Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak utódai.

SEMMELWEIS IGNÁC 7. 1860. : 1861-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). 1861. : Első - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése. 1862. : Második - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése. 1865. július közepe: Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak. 1865. július 31. : A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.

SEMMELWEIS IGNÁC 8. Semmelweis Ignác hiteles történetét részben még napjainkban is homály fedi. Első életrajzírói életének eseményeit Aiszkhülosz tragédiájához hasonlítják, amelyben a főhős az istenek és a hatalmán kívül álló külső erők összeesküvésének esik áldozatul. Louis-Ferdinand Céline 1924-ben írott híres diplomamunkájában boldogtalan emberként ábrázolta Semmelweist, aki a félreismert géniuszok reménytelen magányosságától szenvedett. A francia orvos-író szerint Semmelweis élete utolsó felvonása a pesti kórbonctanon zajlott, ahol a kollégák ellenkezése kiváltotta rendkívül heves intenzitású idegroham következtében rávetődött a terem közepén elhelyezett boncasztalon fekvő holttestre, és a bonckést megragadva végzetesen megsebezte magát. Tény, hogy vitathatatlan érdeme a halálos fertőzés, a gyermekágyi láz valódi kórokozójának felfedezése, amely még a XIX. század derekán is végigsöpört, és rengeteg gyermeket születésétől fogva árvaságra juttatott. Átélte mindazok drámáját, akik előbb találtak rá egy eszmére, minthogy koruk különösebb akadályok nélkül megértse és elfogadja azt.

A sebészet évszázada: XIX. század 1809, Ephraim McDowell: első petefészekműtét a 47 éves Jane Todd Crawfordon, 15 kg kocsonyás bennék, altatás nélkül (még 31 évet élt). 1843-1883, John Attlee: 78 oophorectomia, 64 túlélő beteg. 1842 január, William E. Clarke, New York: foghúzás éternarkózisban. 1846.12.21., Robert Liston, London: lábamputáció narkózisban („Yankee Dodge”)

Az injekció és a tű története 1844: Francis Rynd (1811-1861), Írország: éles hegyű, átjárható fémtű, injekcióstű 1853: Charles Pravaz (1791-1853), Franciaország: fémfecskendő intraarteriális aneurysmák kezelésére

Alexander Wood (1817-1884), az injekció és a morfin A New Method for Treating Neuralgia by the Direct Application of Opiates to Painful Points„ Edinburgh Medical and Surgical Journal (1855) Első i.m.injekció: 1853 Hatóanyag: morfium Harci alkalmazás Túladagolás veszélyei Első ismert áldozat: Wood felesége Krónikus morfinizmus: „Soldier’s Disease

Az amerikai polgárháború 1861-65

Szülési fájdalomcsillapítás Ókor, törzsi népek: gyógynövények, füvek 1847 február: éternarkózis 1890: kloroform és dinitrogén oxid XX. század kezdete: „bódító álom”, morfium és scopolamin keveréke Regionális anesztézia Pszichológia „öntanító” módszerei Folyamatos extralumbaris katéter-érzéstelenítés Alapok: különbség a terhes – nem-terhes állapot között, társadalmi igények, külön szülészeti- aneszteziológiai társaságok megalakulása.