Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz
Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség miatt a pénztartók más vagyontárgyak felé fordulnak, emiatt a kereslet nő, a beruházások nőnek A részvények árfolyama nő, ha a produktív tőke várható hozama nő vagy a kamatláb csökken
Tobin álláspontja Ha az árfolyam meghaladja a tőkejavak pótlási költségét, érdemes beruházni Részvények árfolyama/pótlási költség=Tobin féle q, ha q > 1, növelik a beruházásokat Ha tartós munkanélküliség van, a keresletnövekedés nem az árszínvonalat, hanem a termelést növeli A pénz Tobinnál nem semleges A nagymértékű infláció és/vagy bizonytalanság mellett a monetáris politika hatástalan lehet
Tobin álláspontja Ha kötvénykiadás finanszírozza a kormányzati kiadásokat, a megnövekedett kötvénykínálat miatt megnő a pénz forgási sebessége, megnő az összkereslet. Ezt a hatást csak korlátozza a megnövekedett kamatláb miatti kiszorítási hatás Keyneshez hasonlóan a beruházási szándékot meghaladja a megtakarítási szándék, a különbözetet a kibocsátott kötvények szívják fel, viszont a két szándék összhangját a kamatláb termeti meg.
Tobin álláspontja A megnövekedett kötvényállomány hosszú távú hatásai: Nőnek a fogyasztási kiadások Nő a pénzkereslet, ezzel a kamatláb, de ennek alárendelt szerepe van, A növekvő kötvényállományt csak növekvő kamatláb mellett hajlandóak vagyontárgyként tartani
Tobin álláspontja Ellenhatások: Az összkereslet növekedésével jobban kihasználják a rendelkezésre álló tőkeállományt, nő a tőkeegységre jutó profit Növekvő jövedelemből nő a megtakarítás abszolút nagysága, ha a relatív csökken is Növekvő nemzeti jövedelemből nagyobb az adóbevétel, csökkenthető a kötvénykibocsátás
Tobin álláspontja Teljes foglalkoztatás mellett a kötvények tőkét szorítanak ki a vagyonmérlegben, mert a költségvetési egyensúly növekvő árszínvonal mellett jön létre, és az államadóssági kötvények kamatlába magasabb, mint a tőke hozadéki rátája. Ezt ellensúlyozhatja, ha áttérnek a tőkeigényesebb eljárásra, ami akkor lehetséges, ha a nominális kamatláb növekedése elmarad az árszínvonal növekedése mögött