A személyes kompetencia fejlődése és fejlesztése
A személyes kompetencia meghatározása Azok a komponensek, melyek lehetővé teszi a személyes érdek érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül is. Működése információfeldolgozás által Funkciói: önvédelem, önellátás, individualitás, önszabályozás, önfejlesztés
Szerveződése és működése 1. motívumok Önvédelmi motívumok (önállósulási vágy, egészségvédelem stb.) Önellátási motívumok (biológiai szükségletek, mozgásszükséglet, élményszükséglet) Speciális motívumok (átlagosnál erősebb, öröklött speciális aktivitási hajlamok) Önszabályozási motívumok (önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok) Az önfejlesztés motívumai: önértékelési késztetés, önmegismerés, önfejlődés vágya
2. Személyes képességrendszer Önvédő képességek (önállóságvédő, egészségvédő stb.) Önellátó képességek (testi képességek, önkiszolgálás, stb.) Speciális képességek (tehetségek) Önszabályozó képesség Önfejlesztő képesség
Érdekértékelő rendszer Valamennyi kompetencia, képesség alapja Döntéseink végső viszonyítási alapja: előnyös v. hátrányos az adott döntés 4 szinten működik: genetikus – affektív apparátus tapasztalati – habitus értelmező – világtudat önértelmező - éntudat
A személyes kompetencia fejlődése Genetikus, tapasztalati, értelmező és önértelmező szint A nevelés feladata a motívumok és képességek fejlesztése, ezek rendszerré szervezése Perszonalizáció = az egyén túlélését, életminőségét, önállóságát szolgáló, személyes kompetenciát létrehozó spontán és szándékos hatásrendszer.
A személyes kompetencia modellje (Rosier, 1994 és 1995; Bantam, 1998) Önismeret érzelmeink felismerése; erényeink és korlátaink ismerete; önbizalom Önszabályozás önkontroll; megbízhatóság; lelkiismeretesség, alkalmazkodóképesség, az újítás képessége Önfejlesztés teljesítményorientáció, elkötelezettség, kezdeményezőkészség, optimizmus
Néhány kutatási eredmény A személyes kompetencia preventív funkciója szenvedélybetegségekkel szemben – indirekt hatás Munkahelyi eredményesség