A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
Áttekintés Szimultán és szekvenciális kétnyelvűség Az életkor szerepe a nyelvelsajátításban Kóváltás és kódkeverés
A kisgyermekkori kétnyelvűség típusai Szimultán Szekvenciális (határ: 3 év) Krashen: tanulás és elsajátítás
Szimultán kétnyelvűséget meghatározó háttértényezők Mely nyelveket tudják a szülők beszélni? Mely nyelvet használják a szülők a gyermekkel? Mely nyelvet használja a többi családtag a gyermekkel? Mely nyelvet használja a tágabb közösség?
Esettanulmányok a szimultán kényelvűségről Ronjat (1913): anya németül, apa franciául beszélt a gyermekhez egy szülő – egy nyelv elvet neki köszönhetjük Leopold: 1939-49 között Hildegard nevű lányát figyeli meg Anya angolul, apa németül beszél Hangzórendszer, szókincs, szintaxis fejlődését figyeli
Leopold eredményei Első két évben szókincs nem különül el, gyakori keverések 3 év: két nyelv elkülönül, képes egyszerűbb fordításokra Ezután: néha megjelennek a másik nyelv szavai a kommunikációban, de Leopold szerint csak azért, hogy eredményesebbé tegye a kommunikációt (kód-váltás?) Változó dominancia Probléma: ez a család nem tipikus
Romaine (1989) – a családi nyelvhasználat mintázatai 6 féle:az anya és az apa által beszélt nyelv, a közösség nyelve és a szülők által használt stratégia függvényében Amiről már volt szó: Egyik szülő egyik nyelv, másik szülő másik nyelv Család – egyik nyelv, közösség - másik nyelv A család és a közösség is keveri a két nyelvet (Málta, Puerto Rico-iak NY-ban) Az egyik szülő nem a saját anyanyelvén, hanem egy általa beszélt idegen nyelven beszél a gyerekhez.
A kétnyelvű nyelvelsajátítás Az elsajátítás sorrendje és folyamata megegyezik az egynyelvűekével A kétnyelvűség az „anyanyelv” = a két rendszer fogalmi, kognitív szinten integrálódik
Szekvenciális kétnyelvűség Informális tanulás (elsajátítás): a nyelvet természetes környezetben (utcán, barátoktól, TV-ből stb.) tanulja Formális tanulás: intézményhez kötött, több formája van Kötelező, iskolai Önkéntes (nyelviskolák, vasárnapi iskolák) Felnőttoktatásban (nyelviskolák – esti és intenzív kurzusok, rövidebb és hosszabb kinntartózkodással egybekötött kurzusok, távoktatás)
Az életkor szerepe Sokat vitatott kérdés – összefoglaló Singleton (1989) A kisgyermekek nem sikeresebb vagy hatékonyabb nyelvtanulók, mint a felnőttek, de nem is gyengébbek – számos tényező befolyásolja a nyelvelsajátítást. Hosszú távon, átlagban valóban magasabb szintre jutnak azok, akik gyermekkorban kezdenek nyelvet tanulni. Ez elsősorban társas tényezőkkel magyarázható. Ez különösen idegen nyelvi környezetben igaz. Ez nem mond ellent annak, hogy sokan későbbi életkorban is nagyon jól elsajátítanak egy nyelvet.
Életkor (folyt.) Kisgyerekek különösen a hangzórendszert, és kisebb mértékben a szintaktikai rendszert is könnyebben sajátítják el, mint az idősebbek. A nyelvtanulás folyamata nem különbözik lényegesen idősebbek és fiatalabbak között. Formális osztálytermi környezetben idősebb nyelvtanulók eleinte gyorsabban haladnak, mint a fiatalok. Viszont a nyelvtanulás időtartama fontos faktor ( magyar eredmények!!!), ezért hosszú távon jobban járhatnak, akik korábban kezdték. Mivel a fejlődési görbe egy idő után ellaposodik, aki elég motivált, idős korban is hasonlóan jó eredményeket érhet el, mint a fiatalabbak.
Életkor (folyt.) Azokban a helyzetekben, ahol a közösség nyelve felváltani készül a gyermek anyanyelvét, negatív hatása lehet a 2. nyelv korai iskolai használatának Nincs olyan életkor, amikor indokolt lenne az idegen nyelv tanulás megkezdése (vagy meg nem kezdése!)
Az életkor hatása
Az életkor hatása Kiejtés (akcentus) Nyelvtan
Kódváltás és kódkeverés Kódváltás = két vagy több nyelv többé-kevésbé tudatos váltogatása kommunikáció közben több szinten megjelenhet Kódkeverés: kompetencia hiányból eredő keverése a két nyelvnek Kölcsönzés: egy szó megjelenése a másik nyelvben Ezek megkülönböztetése…
A kódváltás funkciói Kiemelés, hangsúlyozás A szót nem ismeri a másik nyelven A kifejezés hatékonysága és könnyedsége éredekében Ismétlés tisztázás érdekében Identitás és státusz kifejezése Vkit idézünk Közbevetés, irányváltás a társalgásban Kizárni vkit a társalgásból Feszültségoldás beszélgetés közben