A kétnyelvűség fogalma és mérése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ő k is éppolyan.
Miből tanítsak? A taneszköz-választás kérdései a 6-10 évesek nyelvoktatásában Kuti Zsuzsa Oktatási Minisztérium.
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Csoport munka.
„Ezt egy életen át kell játszani”
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
Angol nyelvi kompetencia
UNILO projekt1 Kimenet, követelmények, (kulcs)kompetenciák és tanulási eredmények hasonlóságok és különbségek Vidékiné dr. Reményi Judit.
Értékelés a pedagógiában
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Fontosabb fogalmak Képesség :
Várkuti Anna BILINGVIS KOMPETENCIA, KOGNITÍV ELMÉLETEK ÉS A KÉTNYELVŰSÉG HATÁSAI AZ OKTATÁSBAN Kutató Középiskolai Tanárok I. Tudományos Konferenciája,
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Mitől működik? Az optimális tanóra modellje A STEP 21 tanóra-diagnosztikai modell Szakmai információs nap a tanítási gyakorlatokról TÁMOP – 08/1/B
A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely.
Az idegen nyelvekről a NAT-BAN
A két tanítási nyelvű képzés helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Fazekas Csaba a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese a Kétnyelvű Iskoláért.
Az üzleti szaknyelvi ECL nyelvvizsga
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
A tanulók társas helyzete az iskolában
A második nyelv elsajátítás elméletei 2.
Kétnyelvűség és kognitív fejlődés 1. Kétnyelvűség és intelligencia.
A munka világával kapcsolatos tudás
Kimeneti követelmények a 8. osztály végén
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
Feladatírói tréning Történelem. Dr. Dárdai Ágnes, PhD pte
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A fejlesztő értékelés.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Kuti Zsuzsa szakmai vezető.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Idegen nyelvek tanulása
Kompetencia alapú idegen nyelvi
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
A szövegértési feladatok összeállítása
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
A DIFER használata.
A „diszes” problémák korai jelei
1 A Nyelvi Tesztelés és Értékelés Európai Egyesülete (EALTA)
Kompetencia bevezetésének tapasztalatai egy” integrált” 1. osztályban
Gyermekvilág régen és ma
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Bevezetés Előadó: Blasszauer János Kaposvár, január 14.
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Információs rendszer fejlesztése 4. előadás
Az országos mérések megújult rendszere
Alkalmazott nyelvészet I.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Tanítás- és tanuláselmélet V. A kompetencia Knausz Imre.
A szakiskola jelene és jövője
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Előadás másolata:

A kétnyelvűség fogalma és mérése

Mi a kétnyelvűség? Egyéni és társadalmi jelenség Egyéni: A definiálás problémája – kit tekinthetünk kétnyelvűnek? Nyelvtudás vs. nyelvhasználat

Nyelvtudás? Fogalmak: Nyelvi készségek (skills): jól körülírható, specifikus, megfigyelhető komponensek (pl. írás) Nyelvi kompetencia vs performancia Nyelvi képesség (ability v. proficiency): homályos, gyűjtőfogalmak – sokszor a készségek összessége formális v. informális tanulás útján szerzett megfigyelhető, mérhető

A kétnyelvű nyelvtudása Hagyományos 4 alapkészség (képesség?): egyik nyelven – másik nyelven? További al-dimenziók: kiejtés, szókincs, nyelvtan, stílus Az ötödik nyelvi képesség: a gondolkodás

A kétnyelvűség definíciói „Két vagy több nyelv anyanyelvi szintű tudása” (Bloomfield, 1933) Ha egy második nyelv legapróbb eleme megjelenik az egyén nyelvi kompetenciái között (Diebold, 1964) Aki legalább minimális mértékben képes használni egy második nyelvet (Myers-Scotton, 2006) Két nyelv használata a mindennapokban (Grosjean, 1994)

A kétnyelvűség változatai a nyelvtudás alapján Kiegyensúlyozott kétnyelvűség Domináns kétnyelvűség Félnyelvűség – vitatott fogalom; hátrányok: Szókincs Nyelvhelyesség Automatizálódás hiánya Neologizmusok A nyelv emotív és kognitív funkcióinak kezelése Jelentés, elvonatkoztatás, metaforák kezelése

A nyelvi kompetencia különböző megközelítései Oller (1982): a különböző nyelvi készségek igen jól korrelálnak → egy átfogó nyelvi kompetencia létét feltételezik, bár nem definiálják pontosan, az miből áll. Legtöbb jelenlegi kompetencia-felfogás alapja Skutnabb-Kangas: felszíni fluencia  mély, intellektuális nyelvtudás Cummins: BICS  CALP

Az egyéni nyelvhasználat A nyelv nem választható el kontextusától: változik, annak függvényében, hogy ki kinek mit mond és milyen körülmények között. Funkcionális kétnyelvűség: a nyelvhasználat dimenziója: Ki beszél? Kihez? Hol? (milyen szituációban?) Miről? Milyen céllal?

Nyelvhasználat (folyt.) A fenti tényezők közül már egy megváltozása is kódváltáshoz vezethet Nem ritka a kódkeverés sem. A nyelvhasználat kultúránként is változó (bizonyos használati módok nem léteznek bizonyos kultúrákban) Nyelvi háttér: szélesebb kontextus, mint a nyelvhasználat – a teljes nyelvi háttérre utal (pl. szülők egymás között használt nyelve)

További hasznos definíciók Kisgyermekkori v. szimultán kétnyelvűség (‘öröklött’)  kései v. szekvenciális (szerzett) kétnyelvűség Elsődleges  másodlagos kétnyelvűség Összetett, koordinált és alárendelt kétnyelvűség ‘Biliteracy’ (írástudás két nyelven) Szunnyadó kétnyelvűség Csírázó kétnyelvűség Produktív/receptív kétnyelvűség

A kétnyelvűség mérése Miért mérünk? Hasonlóságok és különbségek felfedése Az értékelés legyakoribb céljai: Eloszlás feltérképezése Szelektálás, válogatás Szummatív formatív

Példák a kétnyelvűség mérésére A nyelvi háttér mérése: önértékelés Milyen nyelven beszél a következő személyekkel? Mindig magyarul Inkább magyarul, mint angolul Magyarul és angolul Inkább angolul, mint magyarul Mindig angolul Apa Anya Testvérek Barátok az iskolában Barátok – iskolán kívül

A nyelvi háttér önértékelésével kapcsolatos problémák Társadalmi elvárásokhoz igazodás Nehéz minden kontextust és minden fontos személyt felsorolni Lehetőség szerint az interakciók gyakoriságát is jelölni kellene (pl. mi van, ha valaki mindig az angolt használja, ha templomba megy, de csak karácsonykor megy templomba???)

A nyelvtudás értékelése önértékeléssel Népszámlálás Can you speak this language now? □ Yes, quite well □ □ Only a little □ □ No, not now □ 1st lg 2nd lg

A nyelvtudás önértékelésével kapcsolatos problémák Társadalmi elvárások Beleegyező válasz Én-kép, önbizalom hatása Viszonyítási pont? Kontextus?

A nyelvi dominancia mérése Szóasszociáció gyorsasága Szóasszociáció mennyisége Szókeresés betűhalmazból Szókészlet felolvasásának ideje a két nyelv használatának aránya spontán beszéd közben (keverés gyakorisága, mátrix-nyelv)

Kommunikatív tesztelés Papír-ceruza tesztek nem mutatnak reális képet a nyelvi kompetenciáról Helyette valós kommunikációs helyezt kellene több résztvevővel Interakció-alapú Kiszámíthatatlan, kreativitást igényel A kontextus egyszerre nyelvi, diszkurzív és szociokulturális jellegű = valós helyezet Kivitelezés problémái

Kritérium-referenciájú tesztelés Tantervi célokat vagy vizsga kritériumait előre megadni: pl. Harris – hallás utáni szövegértés Beszédhang diszkrimináció Szókincs Beszédértés általában Igék morfológiájának megértése Prepozíciók morfológiájának megértése stb. Állítások szintaxisának megértése Kérdések szintaxisának megértése stb.

Előnyei Világosan mutatják a nyelvtanuló erősségeit és gyengéit Mutatják a tanítás minőségét Ezáltal visszajelzés a tanárnak, a szülőnek és a gyermeknek is Befolyásolja a tanítás további menetét Befolyásolja a gyermekek osztályokba sorolását

A nyelvi kompetencia szerkezete Miért kérdés? Korai modellek (Lado, Carroll) Készség (pl. olvasás) és ismeret (pl. szókincs) centrikusak, de nem utalnak arra, hogy ezek hogyan integrálódnak Elhanyagolják a nyelv szociokulturális aspektusát Nem mérnek valós kommunikációs helyzetekben

Újabb modellek: Canale & Swain Nyelvi kompetencia (pl. szintaxis) Szociolingvisztikai kompetencia (a megfelelő nyelvi variáns használata különböző helyzetekben) Diszkurzív kompetencia (hosszabb párbeszédben, kommunikációs aktusban való részvétel) Stratégiai kompetencia (improvizáció kommunikációs nehézségek esetén)

A legnépszerűbb: Bachman (1990) A nyelvi elemek szervezése (organizational) Grammatikai (nyelvtani): szintaxis, szókincs Textuális (szövegnyelvészeti): kohézió Pragmatikai: Illokuciós: nyelvi funkciók kivitelezése, stratégiák: Informatív, manipulatív, heurisztikus, imaginatív Szociolingivisztikai: regiszter, nyelvváltozatok iránti érzékenység Stratégiai kompetencia: kommunikációs stratégiák, tervezése, kivitelezése és értékelése (mivel a fenti komponensek folyamatos interakcióban vannak)

Bachman: a teszteredményeket befolyásoló tényezők A környezet (hol, mikor, ki a tesztelő stb.) A teszttel kapcsolatos szabályok, utasítások (idő, utasítás nyelve stb.) A teszt formája (írásban v. szóban) A teszt típusa (feleletválasztós? C-test? Esszé? Stb.)