A primer a szekunder és a tercier prevenció szerepe a betegségek megelőzésében és kezelésében

Primer prevenció = a betegség kialakulásának megakadályozása, a kiváltó tényezők és rizikófaktorok figyelemmel kísérése, csökkentése vagy felszámolása (védőoltások, munkahelyi és élelmiszer-higiénés szabályok betárása, egészségfejlesztés) magas rizikójú személyekre irányul, akik különösen nagy veszélynek vannak kitéve irányulhat az egész lakosságra, hogy csökkentese annak átlagos rizikóját

Egészségfejlesztés = az egészségfejlesztés elsődleges megelőzési tevékenység Az egészségfejelesztés alapelveit az 1986-os Ottawai Charta fogalmazta meg: Egészséget támogató politikai gyakorlat Egészséget segítő természeti, gazdasági és társadalmi környezet kialakítása Helyi közösségi akciók erősítése A mindennapi élet alternatívái közül „az egészségesebb választása” és az ehhez járuló egyéni képességek fejlesztése Az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak kialakítása

Az egészségérték és az egészségmegőrzés Az egészségérték fogalma: az egészség, mint az egyik legfontosabb érték az ember életében Az egészségmegőrzés fogalma: szorosan kapcsolódik az egészségértékhez - komplex folyamat - különböző modellek jellemzők

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Orvosi modell az egészség megőrzése az egészségügyi szakemberek feladata eszközeik: orvosi ellenőrzések, intézkedések számának növelése közegészségügyi intézkedések az egészségügyi szervezés hatékonysága: szűrővizsgálatok, mozgó ambulanciák, védőoltások állandó kapcsolattartással kívánják a betegségeket megelőzni, az egészséges életet támogatni

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Az orvosi modell hiányosságai ehhez kevés az idő, amely az egészségügyi szakembereknek rendelkezésére áll kevés és túlképzett az adott feladathoz az egészségügyi szakember minden felelősség és gondoskodás az egészségügyi szolgálat vállán - az egyént megfosztja attól a lehetőségétől és felelős magatartástól, hogy önmaga tegyen valamit egészsége érdekében keleti (egészségmegőrzés: állami-vallási szinten) vs. nyugati kultúra

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Oktatási-nevelési modell cél: az egyén önálló döntési folyamatainak elősegítése az ismeretek tudatos felhasználásával lépcsőzetesen épülnek be az információk és a tanulási folyamat (megfelelő helyen kapott pozitív megerősítés - jutalom) KOGNITÍV SZINT: információszerzés és megértés AFFEKTÍV SZINT: viselkedésminták és érzelmek KÉSZSÉG SZINT: magatartás és életmód végső cél: a döntésképesség fejlesztése

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Radikális társadalmi változások modellje környezet (uszoda, autómentesség stb.) élelmiszerek minőségének javítása közegészségügyi rendeletek betartatása tsd-i egyenlőtlenségek kiegyenlítése

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Öntevékenységi modell egyéni v. közösségi tevékenységre késztet, amely készségeket és képességeket fejleszt pozitív önértékelésre és önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Mo-i gondok: az egészségfejlesztés leszűkül az egészségnevelésre: csak az információk, a tudás átadása révén kíván szemléletváltozást elérni

Szekunder prevenció A betegségek korai felismerése, még olyan stádiumban, amikor még nem váltanak ki tüneteket. A betegségek korai felismerése szűrővizsgálatok által lehetséges.

A szűrővizsgálatok célja A népességből kiválogatni azokat, akik valószínűleg betegek = A REJTETT MORBIDITÁS FELDERÍTÉSE A betegség korai szakaszában történő megállapítása és a betegek gyógykezelése. Szűrővizsgálatot csak egészségügyi szempontból fontos és gyakori betegségek sűrűsére szabad végezni.

A szűrővizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények gyorsan elvégezhetők viszonylag olcsóak a lakosság számára nem megterhelők ártalmatlanok torzításmentesek reprodukálhatók

Szűrővizsgálatok csoportosítása Kötelezően előírt – az ÁNTSZ feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatok, amelynek célja a fertőző betegségek korai felismerése. Az egészségügyi miniszter határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyeknek megelőzése érdekében az ÁNTSZ szűrővizsgálatot rendelhet el: a teljes lakosság részére a lakosság egyes csoportjainak egy-egy meghatározott terület lakosságának munkahelyi vagy családi közösség tagjainak külföldről érkező személyeknek fertőző betegséggel vagy fertőzöttekkel érintkezett személyeknek Az egészségügyi miniszter rendelete alapján kötelező a szűrés: egyes munkakörökben (élelmezés) Véradás Átültetés céljából történő szerv- és szövetátültetés Nincs általános kötelezettség Pl. tüdőszűrés

Diagnosztikus tesztek Követelménye: Legyen megbízható = a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezze, ill. zárja ki a betegség jelenlétét. Specificitás Alacsony számú álpozitív és álnegatív eset legyen Csoportosítása Kvalitatív (röntgenkép, szövettani kép, tapintható csomó a mellben) Kvantitatív (méréssel állapítjuk meg: vérnyomás, vércukor, szérumkoleszterin)

Lakossági szűrővizsgálatok I. Emlőszűrés Magyarországon az emlőrák népegészségügyi méretű probléma. 2001-ben a Nemzeti Rákregiszternek 5610 új emlőrákos megbetegedést jelentettek. Az emlőrák okozta halálozás csökkentésére rendelkezésre álló stratégiák közül - a korai felismerés és a korai kezelés a legígéretesebb. Ajánlások szerint a mammográfiás lakossági emlőszűrés epidemiológiai módszerekkel bizonyított, hatásos módja a 45-65 év közötti nők 2 évenkénti vizsgálatának.

Lakossági szűrővizsgálatok II. Méhnyakszűrés www.liliom.hu A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001-ben1240 méhnyakrák megbetegedés történt Magyarországon, és 539 asszony halt meg méhnyakrák következtében. A méhnyakrák ugyanakkor az elkerülhető halálokok körébe tartozik, ugyanis korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhető, és időben alkalmazott kezelésével teljes gyógyulás érhető el. A szűrésbe bevont korosztály: 25-65 év (negatív lelet esetén 3 évenként).

Lakossági szűrővizsgálatok III. Vastagbél szűrés A colorectalis carcinoma (CRC) a daganatos morbiditás sorrendjében Magyarországon mindkét nemben a második helyen áll, férfiaknál a tüdő, nőknél az emlőrák előzi meg. Az öröklött hajlam mellett a legfontosabb rizikófaktor a beteg életkora; a friss esetek 90%-a az 50 év feletti korcsoportból kerül ki. Hajlamosító tényező a fizikai inaktivitás, a zsírdús étkezés, a növényi rostok fogyasztásának háttérbe szorítása. A különböző adalék anyagok (szelén, folsav, kalcium), oestrogén és aszpirin védő hatásának vizsgálata folyamatban van.

Tercier prevenció Akkor kerül rá sor, ha a gyógykezelés késett és szövődmény alakult ki, vagy a betegség idültté válása rokkantsághoz vezet. = gondozás, krónikus betegek gyógykezelése, rehabilitáció, komplikációk, elhalálozás megelőzése