A vállalat szervezete

Vállalati karakterisztika Fogalmak: Vállalat méretei Földrajzi környezete Szervezeti felépítése Az együttműködési kapcsolatok a szervezeten belül

Vállalat méretei Foglalkoztatottak létszáma Éves árbevétel Vállalat vagyona, tőkéje stb.

Földrajzi elhelyezkedés Telephelyek elhelyezkedése Környezeti feltételek Társadalmi Gazdasági Éghajlati Környezetvédelmi Más speciális

A vállalat szervezeti felépítése Kiemelkedő szerepe van a vállalati karakterisztikában Erősen függ a vállalati mérettől Strukturáltság= rögzített, lerajzolható felépítés jellemzi A Kkv-k nagyrészt strukturálatlanok

Szervezeti formák strukturális jellemzői Munkamegosztás Hatáskörmegosztás Koordináció Konfiguráció(szervezeti séma)

Munkamegosztás Elsődleges ~ szabályozása lehet: Funkció Tárgy(termék,termékcsoport) Régió szerint Ez alapján 1 vagy többdimenziós szervezet

Hatáskörmegosztás Döntési jogkörök felosztása a vállalatvezetés és az alárendelt hierarchikus szintek között Utasítási hatáskörök megállapítása: egyvonalas többvonalas szervezetek

Egyvonalas: Csak egy felsőbb szervezeti egységtől kaphat utasítást Többvonalas: 2 vagy több felsőbb szint is utasíthatja Ábrák Munka – és hatáskörmegosztás konzisztenciája alapvetően fontos

Koordináció Az eltérő hatáskörrel és feladatokkal rendelkező egységek tevékenységének összehangolása a szervezeti célok elérése érdekében

Formái Technokratikus Tervezési Pénzügyi Költségvetési rendszer Belső elszámolás rendszere Programozottság Dokumentált szabályozottság

Strukturális Projektek Teamek Ad hoc bizottságok Termékmenedzseri rendszer(horizontális koordináció)

Személyorientált Célja, hogy az egyének szervezettel való azonosulását elősegítse. Eszközei: kényszerítő és pszichológiai befolyásoló

Konfiguráció Másodlagos strukturális jellemző, az előző 3-ból származtatható. Jellemzői: Szervezet mélységi tagozódása=Hierarchikus szintek száma Szélességi tagozódás= Egy vezető alá közvetlenül tartozó alárendeltek száma Az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatottak száma

Lineáris szervezet Az egyvonalas klasszikus formája Egy főnök egy beosztott kapcsolat Utasítás-jelentés azonos szolgálati úton Előnyei: Egyszerű Alá-fölérendeltség egyértelmű Könnyű bővíteni

Hátrányai: Nem eléggé rugalmas Szakmai specializáció hiánya vezetői túlterheltséget okozhat Hosszú szolgálati úton az info torzulhat Horizontális koordináció nehézkes Kkv-k esetén szinte kizárólagos forma

Funkcionális szervezet Többvonalas tipikus esete Jellemzői: Döntési jogkörök centralizációja, felső vezetéshez telepítve Erőteljes szabályozottságra törekvés Horizontális koordináció nehézkes

Hatékony működésének előfeltételei: Stabil piaci és technológiai környezet Szűk termékskála Előnyei: Szakszerűség és a termelékenység nőhet Gyorsabb működés Szabályozottság csökkenti a koordinációs költségeket Stratégia kialakítása stabil környezetben egyszerű

Hátrányai: Diverzifikáció és specializáció miatt áttekinthetetlenné válhat Szakszerűség öncéllá válhat Centralizált döntési rendszer nehézkessé teszi a külső kapcsolatokat, csökken az alkalmazkodó képesség

Lineáris-funkcionális szervezet A két forma egymásra épül Lineáris vázra funkcionális szervezetek Többvonalas irányítás az eredmény Megmarad az egyértelmű alá-fölérendeltségi viszony a felső vezetés és a végrehajtás között + szakmai alapú funkcionális kapcsolatok

A funkcionális vezetők szakmai döntéseit módosíthatják ill A funkcionális vezetők szakmai döntéseit módosíthatják ill. felülírhatják a felső vezetők. A felső vezetés munkáját szakmai alapon tanácsadó jelleggel segítheti a törzskari szervezet.

Törzskar funkciói: Központi döntések előkészítése Tervezés Ellenőrzés támogatása Sem függelmi sem szakmai utasításokat nem adhatnak.

Divizionális szervezet Nagyfokú önállósággal rendelkező, szinte önálló szervezeti egységekből áll. Kialakításuk történhet: Profil(termékek) Vevőkör Piaci régiók szerint

Az irányítási Koordinációs és Ellenőrzési funkciókat a központ végzi

A központ feladata a stratégiai tervezés Ezen keresztül a források elosztása Ehhez járul: Tevékenységek elhatárolása Hatékonysági és érdekeltségi kritériumok kidolgozása A teljesítmények ellenőrzése

Vállalati szinten a döntések decentralizációja, míg Diviziós szinten a centralizációja jellemző. A koordináció tekintetében a szabályozások a döntők. Pl. tervezés A divizionális szervezet vegyes karakterisztika és változékony gazdasági környezet esetén hatékony

Típusai: Költség központ Nyereség központ Tőkeallokációs központ