MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés Zsuzsanna Suranyi zsuzsanna.suranyi@gmail.com MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés

tudományos megismerés … módszere azon alapul, hogy a megfigyelt jelenségeket általános elvek (hipotézisek, elméletek) alapján próbáljuk megmagyarázni. A hipotézis segítségével előre jelezzük a folyamatokat, majd kísérletesen teszteljük, hogy helyes-e az előrejelzésünk. Ha nem helyes, akkor új hipotézist kell felállítanunk. A tudományos módszer lényege a reprodukálhatóság (ismételhetőség), szemben a hiedelmekkel, ahol ez nem kritérium.

LAVOISIER: A PÉLDAÉRTÉKŰ TUDÓS

„A” csoport Arra vágyom, hogy … 1. 2. 3.

„B” csoport Örülök, hogy nem … 1. 2. 3.

Dobókocka kísérlet Nem dobott hatost Dobott hatost Elméleti eloszlás 5/6*5/6*5/6= 57% 100-57%= 43% Gyakorlati eloszlás

Haldoklók mit bánnak? 1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni. 2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat. 3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására. 4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat. 5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.

MISZTIKUS RACIONÁLIS hit, hogy a világ teljes egészében megérthető empirikus tényekre alapoz a tudomány a megismerő tudat és a megismerendő dolog közé iktatja a formális logikát. hit, hogy a világ teljes egészében megtapasztalható az ember kellő letisztultsággal szert tehet arra a képességre, hogy tökéletesen egynek érzi magát a világgal

Karl Popper tudományfelfogása Mi is a tudomány? Karl Popper tudományfelfogása

Karl Popper 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) London School of Economics 1946-1969 Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

Fő művek Logik der Forschug (1934) Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) Conjectures and Refutations (1963) Poverty of Historicism (1944) Open Society and its Enemies I-II (1945) Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)

Falszifikacionista tudományfelfogás Popper fŐ gondolata: Az empirikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás

…nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.

A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér

Mérési skálák, mérési hagyományok Számszerűsíthető-e a lélek? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” önbevallós teszttel? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” egy agyi funkciókat mérő berendezéssel? Miért jó, ha tudjuk, hogy 40-60%-ban genetika által meghatározott a barátságosság?

OKOZAT vs. cél

VAN REMÉNY

Lehetséges az együttműködés!

pszichofizika 1888 British Society for Psychical Research (SPR) 1930 J. B. Rhine in the 1930s at Duke University's Parapsychology Laboratory

Reakcióidő JUNG 1910

A reakcióidő Kognitív pszichológia a tudat tanulmányozására használja Mentális kronometria, kísérleti Mélyen húzódó mechanizmusok mutatkoznak meg általa Kvantitatív, jól elemezhető

Winkielman et al. 2005

Ghuman & BAR 2006

Ghuman & BAR 2006

Kognitív profilok összehasonlító vizsgálata

Kognitív profil kutatás Dr Marton Klára vezetésével New York-i egyetem kutatása 8-10 éves gyermekek tipikus és atipikus kognitív fejlődésének vizsgálata Csoportok: -nyelvi zavart mutató gyermekek -hátrányos helyzetű gyermekek -hiperaktívitást mutató gyermekek -kontroll Cél: egy új diagnosztikai programcsomag kifejlesztése

A kísérleti helyzet Kognitív rugalmasság vizsgálata: figyelmi váltások, gátlási funkciók, munkamemória és stratégiahasználat.

Manipulációk: kategórián belüli ismétlések száma, kategória váltások gyakorisága, idői intervallumok, figyelemfelhívó hangjelzések, stb. Mért viselkedés: pontosság és reakció idő Madár Rigó Kenyér

Különbségek a zavaró ingerek feldolgozásában

BEM (2011) A jÖvő Tudományos kutatása http://www.dbem.ws/FeelingFuture.pdf

(Retroaktiv) előfeszítés kísérlet

INTELLIGENCIA MÉRÉSE „Az intelligencia az egyéneknek az az összetett és globális képessége, amellyel képesek célszerűen cselekedni, ésszerűen gondolkodni és a környezethez hatékonyan alkalmazkodni.” David Wechsler

Az intelligencia pszichometriai megközelítései I. Binet (1904) Mentális Kor Terman (1916) Intelligencia-hányados Spearman(1927) két-faktoros elmélet (g és s) Thurstone(1938) Többfaktoros elmélet: verbális képességek, verbális fluencia, számolási készség, téri feladatok, perceptuális képesség, induktív gondolkodás, memória. Vernon (1950) Az Intelligencia Hierachikus Modellje: g faktor, major group faktorok, minor group faktorok, specifikus faktorok

Az intelligencia pszichometriai megközelítései II. Guilford (1967) Az Intelligencia Stuktúrája: 3 dimenziós műveletek, tartalmak, produktumok Gardner(1983) Többszörös Intelligencia: nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testi-kinsztetikus, interperszonális, intraperszonális

Az intelligencia neurobiológiai megközelítései Halstead (1961) központi integratív faktor, absztrakció, power faktor, directional faktor Cattell (1963) fluid és kristályos intelligencia Hebb (1972) A és B intelligencia

Az intelligencia fejlődési aspektusokra épülő megközelítései Piaget (1950) szenzoromotor szakasz, műveletelőtti szakasz, konkrét műveleti szakasz, formális műveleti szakasz Horn (1985) fejlődési hierarchia szenzoros recepció, asszociációs folyamatok, perceptuális szerveződés

Az intelligencia információ-feldolgozási megközelítései Das, Kirby, & Jarman (1975) párhuzamos és szekvenciális feldolgozás Sternberg (1985) Háromfaktoros Elmélet kontextuális intelligencia tapasztalati intelligencia komponenciális intelligencia: teljesítmény, ismeretek, metakomponens

Jelentősebb intelligenciatesztek Wechsler Intelligenciateszt Stanford-Binet Intelligenciateszt Woodcock-Johnson III IST-2000R SON-R Nonverbális Intelligenciateszt Raven Progresszív Mátrixok Hartcourt PAR Riverside

A Stanford-Binet teszt elméleti modellje Általános Intelligencia (g) Kristályos Fluid Rövidtávú memória Verbális okfejtés Kvantitatív okfejtés Absztrakt/vizuális okfejtés Szókincs Megértés Abszurditások Szókapcsolatok Mennyiségi feladatok Számsorozatok Egyenlőségek Mintázat elemzés Másolás Mátrixok Papír hajtogatás Emlékezés mondatokra, számokra, tárgyakra

SON-R (5 ½ - 17 év) Mozaik-próba Mintázatok Analógiák

mintázatok

analógiák

raven

A Wechsler Intelligenciatesztek története (Kaufman és Lichtenberger nyomán, 2000)

g A WISC-IV felépítése Kódolás Törlés Szókincs Verbális Megértés Feldolgozási sebesség Törlés Közös jelentés g Kódolás Szótalálás Általános ismeretek Szimbólumkeresés Perceptuális Következtetés Munka- memória Képi-fogalomalkotás Betű-szám szekvencia Mozaik-próba Számterjedelem Képkiegészítés Mátrix következtetés számolás

Általános szabályok Kezdés Visszafordulás Megszakítás Pontozás

Értékelés Normák (N=1200) Konfidencia-intervallum Erősségek és gyengeségek Statisztikai becslések

Emlékezet teszt http://flashfabrica.com/f_learning/brain/brain.html http://www.youtube.com/watch?v=zJAH4ZJBiN8

számterjedelem

számolás Ha két indián két perc alatt két nyilat lõ ki, akkor tíz indián tíz perc alatt hány nyilat lõ ki?

Mátrix-következtetés

Képkiegészítés

Isten lábnyoma "Egy éjjel egy ember álmot látott. Azt álmodta, Istennel mendegélt a tengerparton végig. Az égen feltűntek élete jelenetei. Minden jelenetre két pár lábnyomot látott a homokban. Egyik abból az övé volt, a másik meg Isten nyoma. Amint élete utolsó jelenetét látta maga előtt feltűnni, Visszapillantott a lábnyomokra a homokban. Észrevette, hogy élete egy hosszú szakaszán csak egy pár lábnyom volt látható. Észrevette, hogy az mindenekelőtt élete legrosszabb és legszomorúbb idején történt. Ez ámulatba ejtette őt valóban, s kérdezte Istent: Isten, Te azt mondtad, ha én egyszer elhatározom hogy követlek, Te egész úton elkísérsz. Mégis azt látom, hogy életem legnehezebb idejében csak egy pár lábnyom látható. Nem értem, miért hagytál el engem, amikor leginkább szükségem volt Rád. Isten felelte: Drága gyermekem, én szeretlek téged és soha nem hagynálak el. Tanulóéveidben és megpróbáltatásaid idején, amikor csak egy pár lábnyomot látsz, az azért van, mert én hordoztalak téged."

Súlybecslés

Mintakirakó