Vállalkozások szervezése Az üzleti terv II. Budapesti Gazdasági Főiskola Felsőfokú Szakképzés

Az üzleti terv egyes fejezeteinek tartalma II. Fedőlap Tartalomjegyzék Bevezető oldal (Azonosító adatok) Vezetői összefoglaló Üzletági elemzés A vállalkozás bemutatása Marketingterv Működési (termelési, szolgáltatási, kereskedelmi) terv Szervezeti terv Kockázatelemzés Pénzügyi terv Függelék (mellékletek)

III. Üzletági elemzés I. Fő megválaszolandó kérdések: Milyen üzletágban (iparágban) működik (fog működni) a vállalkozás? Milyen az adott üzletág (iparág) helyzete? (Ez kínál lehetőségeket, ill. szab korlátokat a vállalkozás számára.)

III. Üzletági elemzés II. Az üzletág (iparág) helyzetének értékelése: Az adott üzletág kilátásai, jellemzése (mérete, fejlődése, növekedése, a fejlődés dinamikája). Az üzletág szereplőinek meghatározása/szegmentálása: kik, hányan vannak, relatív nagyságuk. Az üzletágon belüli új termékek/szolgáltatások és a várható fejlesztések áttekintése, az innovációs hajlandóság értékelése. A gyártó és a végső felhasználó közötti forgalmazás üzletági sajátosságai. →

III. Üzletági elemzés III. Az üzletág (iparág) helyzetének értékelése: A most jellemző és a várható versenyhelyzet az adott üzletágban: a főbb versenytársak értékesítési tevékenységének alakulása, alapvető jellemzőik (erős és gyenge pontjaik). Az üzletág jellemző célcsoportjának meghatározása (vásárlóközönség). Az üzletágba való be-, ill. az onnan való kilépés feltételei (nehézségei). Az üzletágon belüli együttműködések, kooperációs lehetőségek bemutatása.

IV. A vállalkozás bemutatása I. Részletesen bemutatjuk, leírjuk a vállalkozást. (Miért kell, ha induló vállalkozás „saját magának” készít üzleti tervet? Mert ez tesz lehetővé a vállalkozó(k) számára, hogy átgondolják és megállapítsák pl. az üzlet nagyságát, tevékenységi körét)

IV. A vállalkozás bemutatása II. Készítésének szempontjai: Egyértelműen kiderüljön, mitől lesz sikeres (életképes) a vállalkozás. Meggyőzze az olvasót arról, hogy a tervezett elképzelések helyesek (részletes felmérések, elemzések alapozzák meg őket), reálisak (megvalósíthatók).

IV. A vállalkozás bemutatása III. Mi legyen benne? A vállalkozás céljai (számszerűsíthetők és nem számszerűsíthetők egyaránt). Az előállítandó, ill. forgalmazandó termékek (szolgáltatások) A termékekkel (szolgáltatásokkal) kapcsolatos gazdasági (gazdaságossági) információk (ajánlati árak, önköltségek, fedezetek). A folyamatban lévő és tervezett termékfejlesztések (szolgáltatásfejlesztések), a fejlesztés jelenlegi stádiuma, a befejezéshez, teszteléshez és bevezetéshez szükséges idő, a termékcsalád fejlesztésének lehetőségei. A termékekhez kapcsolódó szolgáltatások. →

IV. A vállalkozás bemutatása IV. Mi legyen benne (folytatás)? A vállalkozás helyszíne, mérete, a tevékenység eszköz- (berendezés-, felszerelés-) igénye. A működéshez szükséges szakmai ismeretek, az alkalmazottakkal (képességeikkel, felkészültségükkel) kapcsolatos igények. A vállalkozó személyi adatai, iskolai végzettsége, képességei, készségei (mikro- és kisvállalkozás esetén). Az anyavállalat fontosabb jellemzői (ha van) Induló vállalkozás esetén a vállalkozó(k) korábbi tapasztalatai, szakmai sikerei (már működő vállalkozás esetén annak múltja, története).

V. Marketingterv I. Meghatározza, hogy hogyan fogja a vállalkozás a termékeket (szolgáltatásokat) forgalmazni, hogyan alakítja ki az árakat, hogyan ösztönzi az eladást. Fő tényezői (marketing mix): A termék (szolgáltatás) Az eladási ár Az értékesítés módja Az értékesítés-ösztönzés

V. Marketingterv II. Készítésének szempontjai: Itt már a célok konkrét számok formájában is szerepeljenek (eddig főként szöveges fejezetek voltak)! Középpontjában a fogyasztó álljon! Legfontosabb feladata, hogy meghatározza, hogyan fog a vállalkozás alkalmazkodni a fogyasztó igényeihez, hogyan elégíti ki azokat, mit tesz azért, hogy a fogyasztó az ő termékét (szolgáltatását) válassza. Elkészítésének alapja a piac részletes feltárása, elemzése legyen! A piacot határoljuk be, szegmentáljuk, elemezzük a vevőstruktúrát, vizsgáljuk az egyes vevőcsoportokat! Emeljük be ide az üzletágelemzésből a piaci versenytársak értékelésének a marketingtevékenységünket érintő részeit!

V. Marketingterv III. Mi legyen benne? A piaci trendek, a fogyasztói igények felmérésen alapuló bemutatása, a versenytársak piaci reakcióinak vizsgálata. A felhasználók, fogyasztók köre (kitől, mennyit vásárolnak?). A versenytársak, azok jellemzői, előnyei ás hátrányai, erős és gyenge pontjai. A konkurenciával való összehasonlítás (imázs, elhelyezkedés, termékek, szolgáltatások, árak, reklám, eladási módszerek). A termékek (szolgáltatások, árucikkek) várható éves eladási volumene. →

V. Marketingterv IV. Mi legyen benne (folytatás)? Az értékesítési csatornák, azok működésnek értékelése. A vállalkozás árstratégiája; az alkalmazandó ár-megállapítási módszerek; az árengedményekkel kapcsolatos politika, annak lehetőségei. Az alkalmazandó eladási módszerek. A versenyképesség javítása érdekében tervezett marketingmódszerek (pl. csomagolás, forgalmazó kiválasztásának elvei). A vásárlói szolgáltatások. A vállalkozás kommunikációs stratégiája.

VI. Működési terv I. Részletesen bemutatja a vállalkozás működését, tevékenységét. Lehet: Termelési terv (termelő vállalkozásnál) Szolgáltatási terv (szolgáltató vállalkozásnál) Kereskedelmi v. áruforgalmi terv (kereskedelmi vállalkozásnál) Működési terv (többféle tevékenységi körrel rendelkező vállalkozásnál) – ilyenkor általában tevékenységi körök szerint tagolják.

VI. Működési terv II. Mi legyen benne? – termelő és szolgáltató vállalkozások esetén: A termelés (szolgáltatás) volumene. A termelés (szolgáltatás) során alkalmazandó módszerek, technológia. A tevékenységhez szükséges gépek, berendezések; a tervezett kapacitás és annak kihasználása. A termelésben (szolgáltatásban) foglalkoztatott munkaerő, annak teljesítőképessége. A tevékenység anyagszükséglete, az anyagbeszerzéssel kapcsolatos elképzelések. →

VI. Működési terv III. Mi legyen benne? – termelő és szolgáltató vállalkozások esetén (folytatás): A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések. A tevékenységhez esetlegesen kapcsolódó alvállalkozói kör bemutatása (Kik ők? Mik a feladataik?). Az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer leírása. A minőségbiztosítás tervezett változtatásai és ezek várható hatása a termékek (szolgáltatások) minőségére. Gyártási (szolgáltatás-előállítási) költségek: az erőforrások és felhasználásuk költségei; a termékek (szolgáltatások) önköltségének meghatározása.

VI. Működési terv IV. Mi legyen benne? – kereskedelmi vállalkozás esetén: Az áruforgalmi tevékenység fő tervezendő elemei: Árubeszerzés Készletgazdálkodás Értékesítés + A fenti kereskedelmi folyamatok erőforrás-szükséglete →

VI. Működési terv V. Mi legyen benne? – kereskedelmi vállalkozás esetén (folytatás): Az értékesítés tervezése akkor jelenik meg a kereskedelmi tervben, ha azzal a marketingtervben nem foglalkoztunk: Értékesítési volumenek Eladási árak Az értékesítés tervezett nettó árbevétele

VI. Működési terv VI. Mi legyen benne? – kereskedelmi vállalkozás esetén folytatás): Az árubeszerzés, a készletgazdálkodás és a kereskedelmi folyamatok erőforrás-szükséglete kapcsán a kereskedelmi tervben tüntetjük fel: Az áruk beszerzésének módja, ütemezése. A beszerzési források, azok kiválasztásának szempontjai. A szükséges készletnagyságok, a készletezés speciális szempontjai (az áruk sajátosságainak megfelelően). Az áruk csomagolása. →

VI. Működési terv VII. Mi legyen benne? – kereskedelmi vállalkozás esetén (folytatás): A rendelések programozásának módja. Az alkalmazásra kerülő szállítórendszerek. Az értékesítés ütemezése, jellemző tendenciái, a szezonalitás, idényszerűség kérdései. A kereskedelmi tevékenység eszköz- és emberierőforrás-szükséglete. A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó költségek tervezése: beszerzési érték, a készletezés költségei, munkaerővel kapcsolatos költségek. →

VII. Szervezeti terv Szerepe: a vállalkozás működési keretének bemutatása. Mi legyen benne? A vállalkozás tulajdonformája, tulajdonosainak bemutatása (a tulajdonosi szervezet). A tulajdonosi döntések rendszere (a társasági szerződés ide vonatkozó lényeges kikötései). A vállalkozás szervezeti leírása, a tervezett szervezeti struktúra bemutatása, jövőbeli szervezetfejlesztési elképzelések. A vezetők szerepköre, felelősségi területei, szükséges szakmai ismeretei.

VIII. Kockázatelemzés I. Bemutatja a vállalkozás lehetséges kockázatait, számba veszi a gazdálkodás veszélyeit, esetleges gyenge pontjait: külső, a vállalkozás környezetében érvényesülő tényezőket, olyan belső jellemzőket, amelyek kockázatosak lehetnek. A kockázatok ismertetése nem gyengíti, hanem erősíti az üzleti tervet – annak lényeges meggyőző eleme!

VIII. Kockázatelemzés II. Mi legyen benne? A lehetséges (külső és belső) kockázati tényezők közül azok, amelyek vállalkozásunk esetében felmerülhetnek (→ ld. példák lehetséges kockázati tényezőkre) – célszerű pl. a külső és belső kockázati tényezők SWOT analízisét elkészíteni. Az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége. Elképzelések, módszerek arra, hogy a lehetséges kockázatok, veszélyek bekövetkezését elkerülhessük, vagy hatásait minimalizálhassuk.

VIII. Kockázatelemzés III. Lehetséges kockázati tényezők pl. (a kockázatok tipikus forrásai): A vásárlói szokások, a kereslet megváltozása. A versenytársak piaci reakciói, új versenytárs megjelenése, a meglévő konkurencia erősödése. Piaci recesszió. Új technológiák és termékek (konstrukciók) megjelenése. Az üzleti partnerek gazdálkodási nehézségei (pl. vevők fizetésképtelensége, szállítók szállítási nehézségei). A jogszabályi feltételek változása. A pénzügyi befektetések bizonytalansága. A vállalkozás vezetésének, ill. munkatársainak gyengeségei. A tulajdonosok és a vezetők közötti ellentétek.

IX. Pénzügyi terv I. Bemutatja a jövőbeni gazdálkodási elképzelések pénzügyi-gazdasági összefüggéseit: részben az előző fejezetek számszaki összefoglalója, részben azok pénzügyi oldalról való kiegészítése.

IX. Pénzügyi terv II. Képet ad arról, hogy a vállalkozás milyen jövedelmet kíván realizálni; a tervidőszakban milyen bevételekkel, ill. költségekkel, ráfordításokkal számol; tervezett jövedelmét milyen eszközök felhasználásával kívánja megtermelni; a tervidőszak végén milyen lesz a vagyoni helyzete, az eszközeinek összetétele és az ezekhez tartozó forrásállománya; mikor mennyi pénz érkezik be; a beérkező pénzt mire fordítja; mennyi „szabadon elkölthető” pénze keletkezik; milyen lesz a pénzügyi helyzete.

IX. Pénzügyi terv III. Amennyiben az (újonnan induló) vállalkozás további finanszírozási forrásokat kíván megszerezni, igazolja a potenciális befektetők számára az esetleges befektetéseik megtérülését, jövedelmezőségét; A hitelt nyújtó pénzintézet számára a törlesztés és a kamatfizetés folyamatosságát, megalapozottságát.

IX. Pénzügyi terv IV. Mi legyen benne? Minimálisan tartalmazza: Jövedelemterv Mérlegterv (előre jelzett mérleg) Likviditási terv Lehetőség szerint tartalmazza: A tevékenységhez kapcsolódó fedezeti pont elemzés Cash flow-terv A várható vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet bemutató elemzések, számított mutatószámok

X. Függelék I. Bemutatja az üzleti terv korábbi fejezeteihez kapcsolódó háttér- vagy forrásanyagokat, mert a korábbi fejezetek csak a fontosabb adatokat és kijelentéseket, tervezet összefüggéseket tartalmazzák, csak hivatkoznak a különböző háttéradatokra, -információkra, -elemzésekre, -dokumentumokra.

X. Függelék II. Mi legyen benne? A függelékben az üzleti tervhez mellékelni kell (természetesen akkor, ha használtunk ilyet): Piackutatási adatok, információk dokumentációja. A fontosabb szállítók árajánlatai. A vásárlóktól, forgalmazóktól, alvállalkozóktól kapott lényeges visszajelzések. A tervidőszakra vonatkozó szerződések, előszerződések, szándéknyilatkozatok. A termékek részletes leírása, műszaki specifikációja. A vezetők szakmai életrajza. A felhasznált publikált elemzések, statisztikai kiadványok vonatkozó részei vagy az azokra történő pontos hivatkozás. →

titoktartási nyilatkozat X. Függelék III. Mi legyen benne folytatás? Ha az üzleti terv címzettjétől (leendő olvasójától) titoktartást kérünk, akkor titoktartási nyilatkozat csatolható, amelyet a terv címzettje kell, hogy aláírjon. Ezzel vállalja, hogy az általa megismert információkat bizalmasan kezeli.

IX. A pénzügyi terv fő elemei

Jövedelemterv Átfogóan bemutatja a vállalkozási tevékenység tervezett jövedelmezőségét. Ki kell terjednie: A bevételi forrásokra – a tervezett értékesítést határozzuk meg piackutatás, további piaci információk, korábbi eladási adatok alapján (főként a marketingtervre támaszkodik). Az értékesítéssel összefüggő költségekre Valamennyi más működési költségre, ill. ráfordításra – ezeket célszerű az értékesítéssel összefüggő költségektől elkülönítve tervezni. (Az első évre lehetőség szerint negyedéves vagy havi bontásban, a további évekre éves előrejelzésként az első év adatai alapján.)

Mérlegterv Bemutatja A kiinduláskori vagyoni állapotot: nyitómérleg (Új vállalkozás esetén ez javaslat az eszközök állományára és azok finanszírozásának forrásaira a vállalkozás megkezdésének időpontjában.) A várható állapotot a tervkészítés időszakának végén: tervezett zárómérleg (hároméves tervezés esetén a 3. év végén) A várható állapotot a tervezés időhorizontjába eső közbülső évekre: tervezett mérleg az 1. és a 2. év végén (hároméves tervezés esetén)

Likviditási terv I. Bemutatja (az első évre lehetőség szerint havi bontásban!): A kezdő pénzkészletet. A vállalkozás pénzbevételeit – figyelemmel a készpénz befolyásának várható időpontjára. A vállalkozás pénzkiadásait – figyelemmel a kifizetés várható időpontjára.

Likviditási terv II. Szükséges mert: A nyereség képződése (ld. jövedelmi terv) még nem feltétlenül jelent folyamatosan, ill. bőségesen rendelkezésre álló pénzkészletet! Vannak olyan pénzkiadások, amelyek nem tartoznak az értékesítéssel összefüggő vagy más működési költségek, ill. ráfordítások közé (pl. hiteltörlesztés). Vannak olyan működési költségek, amelyek nem jelentenek pénzkiadást (pl. értékcsökkenési leírás).

. Forrás: Kresalek Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában (Perfekt, 2003)

. Köszönöm a figyelmet! eckert.balint@pszfb.bgf.hu