Tehetségek, Alulteljesítő tehetségek Érdeklődés Azonosítás Fejlesztés Készítette: Dudásné Bán Valéria Bp., Móra, 2013. A hagyományos tehetség-meghatározások egyike: Renzulli háromkörös modellje (1978) TEHETSÉG: a kreativitást tekintette a képességekkel egyenrangúnak, valamint a feladatelkötelezettséget, ami tisztán személyiségjegyekből áll és segíti a tehetség kifejlődését. Legfontosabb összetevői: az érdeklődés kitartás önbizalom énerő kritikus gondolkodás. 1

Tehetségek Renzulli háromkörös modellje (1978) A hagyományos tehetség-meghatározások egyike: Renzulli háromkörös modellje (1978) Renzulli a kreativitást tekintette a képességekkel egyenrangúnak, valamint a feladatelkötetezettséget, ami tisztán személyiségjegyekből áll, és segíti a tehetség kifejlődését. Legfontosabb összetevői: az érdeklődés kitartás önbizalom énerő kritikus gondolkodás

Renzulli A tehetségre jellemző viselkedést három alapvető tulajdonságcsoport - átlag feletti képesség, kreativitás és feladatelkötelezettség integrációjaként írta le. Az alulteljesítő tehetségesek nem férnek bele a fenti tehetségmodellbe, mert az alulteljesítők általános képességeiben hiányosságok mutatkozhatnak, sőt mindehhez a motiváció deficitje is társulhat.

Gagné (1991) "Megkülönböztető Modell" Elkülönítette a természetes képességeket és a módszeresen fejlesztett készségeket. Megkülönböztette az átlag feletti képességekkel rendelkező tehetséget, és a valamely speciális tevékenységben átlag feletti teljesítményt nyújtó tehetséget. A különleges tehetség a tudás és a szükséges készségek megszerzéséhez felhasznált képességek alkalmazásával, az intraperszonális katalizátorok (motiváció,önbizalom, érdeklődés, kitartás stb.) és környezeti katalizátorok (család, iskola, véletlen, stb.) támogatásával, valamint szisztematikus tanulással és gyakorlással jön létre.

Alulteljesítők Az oktatási rendszer a verbalitásra, a bal agyféltekei funkciók fejlesztésére irányul. Kifejezetten hátrányban vannak az iskolában azok a gyerekek, akik nem verbális hangsúlyú szocio-kulturális háttérből érkeznek, pedig nagyon fontos képességek birtokában vannak. Kutatásokban igazolták, hogy egyes tanulási zavarral küzdő tanulóknál (a diszlexiásoknál), a balkezeseknél, a hiperaktív gyerekeknél a jobb oldal győz, azaz a jobb agyi félteke a fejlettebb. Tanulási zavarból Kreatív tehetség

Az agy működése, a féltekék funkciói Bal agyfélteke funkciói: Jobb agyfélteke funkciói: -logika -megérzés -részletek megfigyelése -széles perspektívában való vizsgálódás -tényszerűség -képzelet -szavak és nyelvtudás -szimbólumfelismerés, képzelőerő -jelenre és múltra fókuszálás -jelenre és jövőre fókuszálás -matematika és tudományok -filozofikus, vallásos gondolkozás

-alapos megértés, felfogás -összességében való megértés Bal agyfélteke funkciói: Jobb agyfélteke funkciói: -alapos megértés, felfogás -összességében való megértés -meggyőződés -hit -értékelés -méltánylás -rendszeresség -minta felismerése -térlátás -elméleti tudás -gyakorlati tudás -valóság-orientáltság -képzelet-orientáltság -stratégiai gondolkodás -lehetőségek vizsgálása -gyakorlatiasság -ötletszerűség -biztonságos meggyőződés -rizikóvállalás

Alulteljesítés, alulteljesítők Az alulteljesítés mint az „alulellátottság” következménye jelenik meg. Több csoportja létezik az alulteljesítő tehetségeknek: - az óvodáskorú és az általános iskola alsó tagozatára járó tehetségesek - a tehetséges lányok - a szociálisan hátrányos helyzetűek - az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozók - a képességdeficittel küzdő tehetségesek azok a főbb populációk (mint alulteljesítők), amelyek a tehetséggondozás terén általában hátrányban vannak.

Az alulteljesítők viselkedésjegyeikben jellegzetesen eltérnek azoktól, akik képességeiknek megfelelően teljesítenek. A tehetségesek jól teljesítő és alulteljesítő csoportjait összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy az alulteljesítők önbizalma, belső kontrollja gyengébb, teljesítmény motivációjuk alacsonyabb, bár motivációjuk erős. Ezek a gyerekek többnyire szociálisan éretlenek, érzelmi problémákkal küzdenek, antiszociális viselkedés és alacsony önértékelés tapasztalható náluk.

Néhány konkrét tanács a tehetséges tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel való foglalkozáshoz 1. Vegyünk fel szemkontaktust a gyerekkel, mielőtt szólunk hozzá. Egyszerre minél kevesebb utasítást adjunk, és azokat írjuk fel a táblára vagy papírra. 2. Hagyjuk a gyereket, hogy megfigyeljen másokat, mielőtt az új feladattal megpróbálkozik. 3. Kerüljük el az időre mért feladatokat, dolgozatokat, versenyeztetést. Inkább saját rekordjait próbálja megdönteni otthon vagy egyéni foglalkozáson. 4. Lehetőleg szóban mérjük fel tudását, képességeit az átlagosakhoz és a hozzá hasonló nehézségekkel küzdő tanulókhoz viszonyítsuk. 5. Tartsuk közelünkben, az elterelő zajoktól távol a gyereket, biztosítsunk nyugodt helyet munkájához.

6. Szoktassuk rá emlékeztető listák készítésére elkerülve az elfelejtésekből adódó problémákat. 7. Kerüljük a nyers memorizálást, inkább összefüggéseket tanítsunk. 8. Használjunk gyakran humort a kommunikációban. 9. Engedjük, hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit. Adhatunk nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat még akkor is, ha más típusú, egyszerűbb, feladatokkal nem boldogult. 10. Az anyag keltse fel érdeklődését, esetleg saját szabadidős, otthoni tevékenységéhez kapcsolódjon. 11. Használjunk vizuális és kézzel megfogható, tapintható anyagokat, eszközöket.

12. Segítsük kompenzációs eszközökkel és technikákkal - helyesírási kéziszótár, írógép vagy szövegszerkesztő használata, számológép (esetleg szorobán), magnó a leckék megtanulásához, vizualizációs technikák és egyéb emlékezetfejlesztés, számolás előtt becsléssel állapítsa meg az eredményt, gondolattérkép, pókábra , színek stb. 13. Koncentráljunk erősségeire, találjuk meg a sikeres területeit gyenge pontjai helyett. Ezeknek a nehézségeknek a korrekciója a 9. éven túl egyre kevésbé hatásos ismétlési gyakorlatokkal. Az unalmas feladatok ráadásul igen kellemetlen élményt jelentenek a gyereknek, elfordíthatják a foglalkozásoktól. 14. Biztosítsuk a gyereket arról, hogy nehézségein túl fog jutni. Mondjuk el, hogy nagyon sok felnőtt sikeresen kompenzálja ilyen jellegű problémáit. 15. Mutassunk be alkotókat, olyan felnőtteket, akik az övéhez hasonló hátránnyal sikeresekké váltak. Lehet, hogy mindjárt a családjában találunk ilyet.

Az alulteljesítés megszüntetésére alkalmazott stratégiák: - a személyes tanácsadás (pl. önbizalom erősítése) - az oktatási-nevelési környezet megváltoztatása Igazi eredményre csak intenzív, hosszútávú fejlesztő munka vezethet. Az igazi megoldás sokkal inkább a problémák kialakulásának megelőzése lenne, ehhez viszont a minél fiatalabb életkorban történő azonosításra és gondozásra lenne szükség. A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása leginkább sajátos információfeldolgozási és tanulási jellemzőik mentén lehetséges.

Képességmérő tesztek A MAWI, a MAWGYI-R az értelmi képességek mérésére készült teszt, azaz IQ-teszt (nem a tanulási zavarokat okozó részképességek azonosítására irányul) Raven-teszt (a megfigyelőképesség és a világos gondolkodás tesztje, nonverbális teszt) Kognitív Profil Teszt (diszlexia.hu) Érdeklődés Térkép (érdeklődési mátrix) stb.