A vezetés szervezés és a szervezeti elmélet fejlődésének legfontosabb állomásai

Az ipari fejlődés korai korszakai Ipari forradalom előtt Ókori piramis „projekt” 2. A vallás és katonaság

Ipari forradalom után 1800-as évek eleje - szervezés a fegyvergyártásban - megjelenik az első divizionális szervezet csírája 1850-es évek - Némegország+USA: a szervezés kialakul a termelésben - Különbség a 2 ország között: a menedzseri és tulajdonosi funkciók betöltésében

Taylor és Fayol korszaka I. (1850-es évek ) Taylor (amerikai) A vállalati tevékenységek racionalizálása A termelés szervezés és irányítás hátterének megteremtése A bérezési és ösztönzési rendszerek kidolgozása

Taylor és Fayol korszaka II. Fayol (francia ) A modern menedzsment útnak indítója Az USA menedzserképzőin tanítják műveit Franciaországban az amerikaiak vezették be tanításait !!! Tanításainak 3 sarkalatos pontja: A menedzsment általános módszere A vezetés a szervezet kormányzására vonatkozik A vezetés a rendszerkoncepción nyugszik

1880-1916 Németország: lassú változás A tulajdonosi és menedzser funkciók lassan szétválnak Több figyelmet fordítanak: Gazdálkodási szférára A kereskedelmi, beszerzési és elszámolási funkciók szervezésére A vállalatvezetés racionalizálására És a háború előkészületeire

A két világháború közötti időszak I. A vezetéstudomány fejlődésének jellemzői: Az emberkép módosulása (emberi tényezők kutatása ) A szervezeti struktúrában való gondolkodás A szervezet egyes területeinek összehangolása

A két világháború közötti időszak II. Human relations ( emberi kapcsolatok ) mozgalmak A későbbi szervezetpszichológiai és szociológiai kísérletek kiindulópontja

A két világháború közötti időszak III. Komoly feladatok állnak a nagyvállalati vezetők előtt: A vállalati vezetés koordinációs tevékenységét támogató központi szervezeti egységek kiépítése Az összvállalati koordinációt segítő tervezési és ellenőrzési rendszerek kialakítása A stratégiai és operatív feladatok szétválasztása

A két világháború közötti időszak IV. Az első PROFIT CENTER kialakulása: Egy szervezeti egység, ami tárgyi elven működik: termékek, vevőcsoportok szerint, vagy regionális elven kerül kialakításra és nagyfokú önállósággal bír. ( kvázi: autonóm) Vezetője az egység működési eredményének alakulásáért teljes felelősséggel tartozik.

A két világháború közötti időszak V. A német vállalatok fejlődésének kettőssége: Amerikai megoldások, módszerek + önálló útkeresés Körvonalazódik a német üzemgazdaságtan

A II. világháborútól a 70-es évekig I. Németországban a tankok kiszorították az amerikai menedzsment orientációt Az időszakot a változatosság, a gyakorlati és tudományos kihívások jellemzik. Új vezetési elvek születtek: Rendszerek alapján történő vezetés Megegyezéses eredménycélokkal történő vezetés

A II. világháborútól a 70-es évekig II. Az amerikai business orientált megoldások helyett Új szemlélet Elterjedtek a döntésorientált matematikai megközelítések, az operációkutatás, a rendszer szemléleti irányzatok 1960: alkalmazni kezdik a számítógépet széleskörűen!!!!!!!

A II. világháborútól a 70-es évekig III. Szocialista országokban: a szovjet modell meghonosítása A modell alapja: A termelés és munkaszervezés elsődlegessége Pontos termelés szervezés Állandó mennyiségnövekedésre való ösztönzés Költség csökkentési érdekeltség

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig I. Japán: korszerű technológiák alkalmazása Magas szintű termelékenység Megbízható minőség KANBAN rendszerű termelés irányítás

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig II. Dél-Korea, HongKong, Szingapur: Olcsó elektronikai és könnyűipari termékek Versenyképesek, sikeresek Elárasztják a világpiacot A világnak újra kellett gondolni fejlesztési és piaci stratégiáját

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig III. Szocialista országok Romló gazdasági feltételek Kiderültek a gyengeségek Szükséges a gazdaságirányítás reformja A korábbi uniformizációt felváltja a tradíciók szerint kialakított irányítási rendszerek kialakítása

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig IV. Világszerte Csökkenő vállalati költségek Növekvő rugalmasság Javuló termék és szolgáltatási minőség Egyszerűbb irányítás, hatékonyabb integráció A szociológia, politikai gazdaságtan, biológia, hatása a szervezetelmélet további fejlődésére

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig V. Elméletek korszaka I.Kontingencia elmélet: Irányzat, ami a működési feltételek és a szervezési struktúra jellemzői közötti összefüggéseket vizsgálja Hibája:figyelmen kívül hagyja, hogy a vezetőnek van választási lehetősége Statikusan kezeli a szervezetet, nem fókuszál a változási folyamatokra Nem kezeli megfelelően a szervezeten belüli érdek és hatalmi viszonyokat, konfliktusokat.

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig VI. II. A matematikai törekvések bírálata: Az alkalmazók nem vették figyelembe a vezetői döntéseket ténylegesen befolyásoló nehezen számszerűsíthető tényezőket. Az operációkutatás a racionalitásra épül DE Az értékek és érdekek erőteljesebben befolyásolják a szervezeti magatartást

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig VII. III. Társadalmi – történeti megközelítési mód: A szervezeteket történelmileg változó társadalmi rendszerként fogja fel, amelyek egy nagyobb társadalmi rendszerbe ágyazódva működnek. Érdeklődés alakul ki a kulturális tényezők iránt Elemzi egy adott szervezet kultúráját Vizsgálja adott ország kultúrájának hatását az ott működő szervezetekre

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig VIII. IV. Politikai – intézményi hatások Vizsgálja a két társadalmi rendszer a kapitalizmusnak és a szocializmusnak, szervezetek struktúrájára és működésére gyakorolt hatását .

Fejlődési tendenciák a 70-es évektől napjainkig IX. V.Populációs ökológiai irányzat A környezet természetes szelekciójának tulajdonítja egyes szervezeti formák megjelenését, fennmaradását és eltűnését. 3 fázisa: Új szervezeti formák megjelenése A kialakult szervezet típusok szelektálása A sikeres változatok megőrzése, megerősítése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !!!