Olümpiai játékok

Pánhellén játékok Az ókori Görögország négy nagy sportjátékának összefoglaló neve: olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb, négyévente Élisz tartományban, Zeusz tiszteletére püthói játékok – négyévente Delphoi mellett, Apollón tiszteletére nemeai játékok – kétévente Zeusz tiszteletére iszthmoszi játékok – kétévente, Korinthosz mellett, Poszeidón tiszteletére

Olümpiai játékok Az olümpiai játékok sport és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére A történeti források szerint a játékokat Kr. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. az ősi görög időszámítás kezdetét is ehhez az évhez kapcsolják. az egész görög világból jöhettek (görög poliszokból), de a résztvevőknek elég gazdagnak kellett lenniük, hogy állni tudják az edzés, utazás, és szállás költségeit. nők és nem görögök ki voltak zárva

Eredete Sokféle mítosz: Zeusz főisten indította a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. egy másik mítosz szerint Héraklész egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni. még egy másik mítosz szerint a delphoi jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta hogy megmentsék népét a háborútól A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiának. mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található.

Érdekes hagyományok A játékok idejére általános fegyverszünet  olimpia a béke jelképévé vált Csak férfiak vehettek részt a versenyeken (nő csak ló- és kocsitulajdonosként. Egy spártai hercegnő nyerte egyszer a négylovas versenyt) Az atléták általában meztelenül versenyeztek (emberi test teljesítményének ünnepe is) A versenyzők olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, hogy a bőrük sima és csúszós, és vonzó legyen Versenyzők esküt tettek Zeusz szobránál, hogy tartózkodnak a bírák, illetve sporttársai megvesztegetésétől, mellőznek minden szándékos sértést, nem okoznak halált, vállalják, hogy a jelentkezés előtt 10 hónapon keresztül edzenek

Zeusz temploma Olümpián 10 év alatt építették meg (i.e. 456) Oszlopai 2m átmérő, 10 m magas Sokak szerint túl „evilági” lett Zeusz szobra Földrengés, árvizek, tűzvész (V. sz) Makett / British Museum

Zeusz szobor (Pheidiász) 12 méter magas korábbitól (haragvó és bosszúálló) eltérő szellemiségű egy hatalmas, jóságos öregúr ült a trónon Ókor 7 csodájának egyike Zeusz szobrát tartották a játékok védnökének. Neki mutattak be áldozatokat. Zeusztól kértek győzelmet, és megígérték, hogy sportszerűen fognak küzdeni.

Az olümpia menete Olimpiáról mindenki hírt kapott hogy odaérhessen 9 hónap edzés otthon, 30 napig Olümpiában Az első játékokon kizárólag stadionfutás volt (hossza kb. 192 méter volt Héraklész lábmérete nyomán). 5 napig tartó játékok 1. nap: Eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt 2. nap: kocsiversenyek, pentathlon (öttusa: versenyfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás) 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye (birkózás, ökölvívás és stadionfutás) 4. nap: futószámok; stadionfutás, kétszeres stadionfutás(385 m), hosszútávfutás (24 stadionfutás), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, fegyveres futás 5. nap : záróünnepség; istentisztelet, lakoma Közel 1100 éven át hasonló módon

Versenyek Minden résztvevőnek esküt kellett tennie Zeusz szobra előtt, hogy 10 hónapja edzésben van. A kocsiverseny kivételével minden versenyszámot meztelenül hajtottak végre. Futás: puha, süppedős homokban és mezítláb Az ökölvívás az évszázadok során egyre brutálisabb lett. Kezdetben puha bőrbe csavarták az ujjaikat, de végül fémmel nehezített nehéz bőrt használtak. Pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás veszélyes keveréke, mivel a szemkiszúráson kívül bármit lehetett csinálni. A kocsiversenyen nem a hajtót, hanem a tulajdonost tekintették a versenyzőnek. A fegyveres futáson kívül minden futószám szerepel a mai olimpiákon is, csak egy kicsit más a nevük.

Diszkoszvető és diszkosz

A győztesek atléta szó is jelentette görögül, hogy "aki a díjért versenyez„ A versenyek végén kihirdetik a bajnokot, és egy zöld pálmaággal illették őket + piros szalagot a kezükre vagy a lábukra A játékok utolsó napján olajkoszorút helyeztek a nyertesek fejére. Az olajágakat a szentnek tartott olajfáról mindig egy olyan kisfiú metszette le aranykéssel, akinek még mindkét szülője élt. A győzteseknek borban és tejben főtt árpadarát készítettek, mézzel és fűszerekkel ízesítették, és sajttal szolgáltak fel. Szülővárosukban pl. athéni bajnokok nagyjából 600 drachmás jutalmat kaptak - ma kb. 300000 dollár Különleges és becses ajándékokkal halmozták el őket, hivatalosak voltak a lakomákra. szobrot állíthatnak; semmiféle adót sem kellett fizetnie, díszülés a szinházban Az olimpikonoknak még a háborúban is előjoguk volt, és ha fogságba estek, azonnal szabadon bocsátották őket

dicsőséget csak a győzelem hozott dicsőséget csak a győzelem hozott. A részvétel önmagában nem volt erény, a vereség pedig szégyent jelentett. „Vagy győzelmi babér, vagy halál!”� győztesekről többnyire csak valami különlegességet jegyeztek fel : pl: birkózó, akit sohasem kényszerítettek térdre; Az olimpiai győzteseket szinte isteneknek kijáró ünneplésben részesítették. Különleges előjogokat élveztek és magas pénzjutalomban részesültek. A versenyzők egyénileg indultak, de a győzelemkor megnevezték, hogy mely város polgárai, így közvetve dicsőséget hoztak poliszukra. megvesztegetési kísérletek: Szótadész, a 99. olimpia hosszútávfutó-bajnoka krétai volt. A következő versenyen azonban már epheszosziként mutatkozott be, mivel az ottaniak lefizették. Ezért Kréta súlyos pénzbüntetésre ítélte. A győztesek gyakran vállaltak később politikai szerepet is

Halál az olümpián - pankráció Arrikhión, egy pankrátor, holtában győzött. Ellenfele hátulról erős fojtófogásba kapta és képtelen volt kiszabadulni a gyilkos ölelésből, de sikerült megmarkolnia ellenfele bokáját, és úgy megcsavarta, hogy az kitörött. Ellenfele a súlyos sérülés miatt feladta a küzdelmet, ám Arrikhión ekkor már haldoklott. Torka összeroncsolódott, és bár őt hirdették ki győztesnek - az olajlevél-koszorúval már csak a holttestet tudták megtisztelni. Pankráció nagyon veszélyes – mindent lehet: gyakran a versenyzők a játék után néhány nappal belehaltak sérüléseikbe

Érdekességek versenyzők saját elhatározásból és a maguk költségén utaztak Olimpiába A békét a városállamok rendszerint betartották, ám a spártaiakat például i. e. 420-ban azért zárták ki a versenyből, mert a béke idején megtámadtak egy Élisz felségterületén fekvő várost.

Edzések – esélyegyenlőség??? felkészítő iskola a sportolóknak, Krotón városállamban. legfőbb elv az egészséges életmódra való nevelés volt: állandó gimnasztikai testedzéseket végeztek, és egészséges, főként húsból készült ételeket ettek. Az edzők pedig az addigi olimpiákon győzelmet arató versenyzők voltak. Ezután szinte mindig a krotóniak nyerték a különböző versenyszámokat. Ez nem szép

Csalások A szabálytalan rajtot és cseleket nyilvános korbácsolással büntették, és a csaló versenyzőt kizárták a játékból. A hazugságon, csaláson vagy vesztegetésen ért versenyzőket pénzbüntetéssel sújtották, az összegből pedig Zeusz-szobrot állítottak a stadionhoz vezető úton, mely az örökkévalóságig hirdethette a csalók szégyenét. Nero császár a tízlovas kocsiversenyben kiesett, be se fejezte, de mégis ő lett a győztes Ez sem szép

Sportszerűség??? Dopping, Megvesztegetések, Tisztességtelen eszközök, Már az ókori olimpiai játékon is különböző teljesítményfokozó szerekkel igyekeztek minél jobb eredményeket elérni az atléták. Speciális diétákkal, próbálták jobb formába hozni magukat - energianövelő varázsitalok fogyasztása ellenfél vagy a döntőbírák megvesztegetése furcsa átigazolások már Olümpiában is gyakoriak voltak Dopping, Megvesztegetések, Tisztességtelen eszközök, Erőszak Ez mind nem szép

Olümpia és a politika: ókori és újkori olimpiák A fegyvernyugvás azt a célt szolgálta, hogy a nézők és sportolók háborítatlanul tudjanak eljutni Olümpiába. Ezzel szemben a modern játékok 3-szor is elmaradtak : 1916, 1940 és 1944-ben, a világháborúk miatt. Bojkott: A szigorúságukról hírhedt versenybírók rajtakapták Kallipposz athéni öttusázót, amint az a siker érdekében megbundázta� társait. A bírók olyan hatalmas összegű pénzbüntetésre ítélték, amit Athén méltánytalannak érzett, és bojkottálta a további versenyeket. Modern: bojkott politikai okok miatt: 1956, 1976, 1980, 1984 Kr.e. 146-ban a rómaiak elfoglalták a Peloponnészoszt, és hatalmuk alá vonták az olümpiai játékokat. Kr. e. 80-ban áttelepítették az olimpiát Rómába. 67-ben Néro parancsára megváltoztatták a játékok menetét, olyan számok bevonásával, mint a tíz ló vontatta kocsik versenye, valamint a dal- és tragédiaverseny. Néro sok számban is indult és mindegyikben ő győzött.

A játékok vége Kr. e. 4-dik század közepétől magas pénzjutalmak Az olimpiai játékok szellemisége azonban a klasszikus görög világ hanyatlásával kezdett megváltozni: a stadionban lelkes amatőrök helyett kitenyésztett profi sportolók küzdöttek, és az erkölcsi megbecsülés helyett egyre fontosabbá vált az anyagi haszon Az utolsó szabályos olimpiai játékokat 261-ben rendezték. I. Theodosius katolikus császár úgy rendelkezett, hogy valamennyi pogány templomot be kell zárni, ezt követően Olümpiában keresztény templommá alakítottak át mindent szentélyt. Kr.u. 392-ben Theodosius az olümpiát mint pogány kultuszt betiltotta.

Készítette: Mátyás Viktor 9b  Vége  Készítette: Mátyás Viktor 9b