Andragógia tanár előkészítő MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS I. Andragógia BA szak Andragógia tanár előkészítő 2009/2010. őszi félév Dr. Farkas Éva egyetemi docens

A FELNŐTTKÉPZÉS FELÉRTÉKELŐDÉSÉNEK OKAI Közösségi politikák Gazdasági globalizáció Tudásalapú társadalom Társadalmi kohézió Gazdasági fejlődés Foglalkoztatáspolitika Versenyképesség Szociálpolitika Társadalmi-gazdasági kihívások/problémák

A FELNŐTTKÉPZÉS FELÉRTÉKELŐDÉSÉNEK OKAI Funkciók diverzifikálódnak LLL gyakorlata (a tanulás döntő szakasza a felnőttkorra helyeződik) Pénzügyi források Andragógia szak 3

A FEJLETT ORSZÁGOKHOZ VALÓ FELZÁRKÓZÁS ZÁLOGA Hogy megfeleljünk a XXI. század kihívásának, a tudásalapú társadalom követelményének. Ehhez mindenekelőtt korszerű, a mindenkori követelményekhez igazodó tudásra, képességre van szükség. Cél: az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának növelése

MIÉRT FONTOS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTOKTATÁSBAN ÉS KÉPZÉSBEN? A felnőttképzés, mint szolgáltatás jellemzői: Szolgáltatáscsomag, szubjektív értékítéletek összessége. Megfoghatatlanság, Elválaszthatatlanság, Ingadozás, Romlékonyság,

A FELNŐTTKÉPZÉS, MINT SZOLGÁLTATÁS JELLEMZŐI Előállítás, fogyasztás, értékesítés időben és térben többnyire nem különül el, Fogyasztói igények egyenetlenül jelentkeznek és gyorsan változnak, Szezonális Gazdasági-társadalmi hatások Jogi szabályozás

A VERSENYKÉPESSÉG ISMÉRVE A MINŐSÉG Minőség = a partnerek elégedettek a szolgáltatásokkal Elvárt teljesítmény ≤ Tényleges teljesítmény

Minőségi szolgáltatás nyújtása Magas elégedettség elérése MINŐSÉGMENEDZSMENT Minőségi szolgáltatás nyújtása Magas elégedettség elérése

M I N Ő S É G A termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen.

A MINŐSÉG MEGTEREMTÉSE A felnőttképző intézmény Gondoskodik a képzési program és a vele kapcsolatos folyamatok megtervezéséről A képzés minden fázisában képes biztosítani a szükséges erőforrásokat Minőségirányítási rendszert működtet Eléri, hogy a minőség mindenki ügye legyen

MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Minőség képzési szolgáltatást érinti Minőségirányítás a munkaszervezeti rendszerre vonatkozik

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (MINŐSÉGMENEDZSMENT) Összehangolt vezetési és szabályozási tevékenységek rendszere, mely a minőségpolitika, a minőségcélok kitűzésére és megvalósítására, valamint a minőségfejlesztésre irányul.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Minden olyan tevékenység, amelynek egy adott minőségi szint elérése, illetve megtartása a célja. A minőségirányítás a teljes tevékenységkörre kiterjed. A cél az adott minőségi szint meghatározása, fenntartása és lehetséges javítása.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS JELLEMZŐI Egy intézmény működésének minden aspektusára kiterjed (integrált minőségbiztosítás) Szisztematikus Nem egyszeri tevékenység, hanem ciklikus folyamat

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS JELLEMZŐI A minőség tudatosítására van szükség Nem nélkülözheti a realitásérzéket Nincs szükség alapvető változások végrehajtására az intézménye jelenlegi működésében

A MINŐSÉGI MŰKÖDÉS SZINTJEI Cél: megfelelés a partnerek konkrét elvárásainak. Megfelelés: A meghatározott „hatósági” akaratot kifejező jogszabályoknak A partnerek konkrét, megfizethető alapkövetelményeinek és elvárt igényeinek A versenyelőnyt jelentő különleges, lappangó partneri igényeknek A társadalmi elvárásokkal összhangban álló, szociálisan értékes törekvések

A MINŐSÉGI MŰKÖDÉS SZINTJEI A partneri igényeknek való megfelelés érdekében a minőségi működés két szinten szervezhető meg: Partnerségi szint: nincs teljes körű minőségmenedzsment Minőségi szint: a minőség teljes körű kezelését biztosítja, az intézmény folyamatait minőségirányítási rendszer biztosítja 17

A PARTNERSÉGI SZINT JELLEMZŐI A minőségi működés első szintje (nyilvántartási szint) Jogszabályi előírások kielégítése Érdekelt felek (külső és belső partnerek) igényeinek kielégítése Nincs teljes körű minőségirányítási rendszer A felnőttképzéssel foglalkozó intézmények fele partnerségi szinten működik 18

A PARTNERSÉGI SZINT KÖVETELMÉNYEI Nyilvántartásba vétel Képzési program (moduláris szerkezetű) OKJ-s képzés esetén a Szakmai és vizsgakövetelményekben foglaltak teljesülése A képzés lebonyolításához szükséges erőforrások Felnőttképzési szerződés Az érdeklődők tájékoztatása Statisztikai adatszolgáltatás 19

MINŐSÉGI SZINT A hosszú távú piacon maradás hosszú távú feltétele Minőségi képzési szolgáltatások előállítása a partnerek igényeinek megfelelően Egyenletes minőség nyújtása Partnerek elégedettségének növelése Az intézmény jövedelmező piaci helyzetének kialakítása A minőség folyamatos tökéletesítése 20

MINŐSÉGI SZINT A minőségi szint biztosításának feltétele egy jól kiépített és működő minőségügyi rendszer. 21

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER Olyan erőforrás-struktúra, ami biztosítja a minőségcélok eredményes megvalósítását. Elfogadott standard (ISO, TQM) Saját minőségirányítási rendszer 22

ISO STANDARD ISO – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, 1947. Az ISO 9000 szabványcsalád célja olyan szervezeti teljesítmény biztosítása, amely időről időre képes a vevők minőséggel kapcsolatos követelményeit kielégítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtani, függetlenül attól, hogy mit csinál a szervezet, mekkora a mérete, vagy hogy a magánszektorban vagy a közszférában dolgozik-e. Cél: a minőségre hatást gyakorló folyamatokat meg kell határozni és el kell látni menedzselésüket.

ISO STANDARD ISO 9000 szabványsorozat követelményrendszer megvalósításának előnyei: Piaci versenyelőny, Szabályozottabb termelés, szolgáltatás, Jobb, pontosabb vezetői információk, Hatékonyabb irányítás és munkavégzés, Javul a belső működés hatékonysága, szervezettsége, Csökkennek az üzemeltetési költségek, Ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre, Kialakul a folyamatos fejlődés igénye. 24

FOLYAMATMODELL 25

ISO STANDARD Hat területen kell gondoskodni az eljárások kidolgozásáról (kézikönyvben vagy eljárás- utasításokban): Dokumentumok szabályozása Feljegyzések szabályozása (olyan dokumentum, amely tevékenységekről vagy elért eredményekről objektív bizonyítékot szolgáltat) Belső auditok Nem megfelelő termék/szolgáltatás kezelése Javító intézkedések Megelőző intézkedések (amelyek a lehetséges nem megfelelőség, hiba okait vagy más nem kívánatos helyzetet megszüntetnek azzal a céllal, hogy megakadályozzák előfordulásukat)

ISO STANDARD 9 alapelv (a minőségcélok elérése érdekében): Partnerközpontúság Vezetés A munkatársak bevonása Folyamat központúság Rendszerszemlélet Folyamatos fejlesztés Tényszerű döntéshozatal Kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok Illeszkedés az intézményhez

ISO STANDARD A minőségirányítási rendszer dokumentációja tartalmazza: Minőségpolitika és minőségcélok Minőségirányítási kézikönyv A hat területre vonatkozó eljárások Az intézményi folyamatos tervezéséhez, működtetéséhez és szabályozásához kapcsolódó dokumentumok Minőségügyi feljegyzések 28

TANÚSÍTÁS Tanúsító cég által Nem örökérvényű Évenkénti felülvizsgálat Piaci értékkel bír

TQM Total Quality Management - teljes körű minőségirányítás Teljeskörű, mert mindenki részt vesz benne, a szervezet minden tevékenységére és minden egységére vonatkozik. középpontjában a minőség áll, az összes tagjának részvételén alapszik, azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén, és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak. 30

TQM A TQM 4 alapelve: vevőközpontúság folyamatos fejlesztés teljes körű részvétel közös tanulás 31

TQM ALAPELVEI Vevőközpontúság A TQM-et alkalmazó cégek a vevőre és a vevők igényeinek a kielégítésére összpontosítanak. Ezért alaposan meg kell érteniük ezeket az igényeket, gyorsan kell reagálniuk a változó vevői igényekre, és erőforrásaikat a vevői igények kielégítésének szolgálatába kell állítaniuk. 32

TQM ALAPELVEI Folyamatos fejlesztés A folyamatok állandó fejlesztése, amelynek eredménye a jobb minőségű termék és szolgáltatás. A vevői visszajelzések alapján, valamint a folyamatokban talált hibák - gyengeségek - megszüntetésével javítják a folyamatokat. Nem az emberi gyengeségek, hanem a folyamatok gyengeségeinek megtalálása és kiküszöbölése a cél! 33

TQM ALAPELVEI Teljes körű részvétel A TQM-et alkalmazó cégek a dolgozóik teljes körű részvételére alapoznak, amit motiválással tudnak elérni. A cég összes tagjának képességeit és tudását fel akarják használni a folyamatos fejlesztés és a vevők igényeinek kielégítése érdekében. Ehhez dolgozóikat is vevőiknek (belső vevőiknek) kell tekinteniük. 34

TQM ALAPELVEI Közös tanulás A TQM-et alkalmazó cégeknek részt kell venniük a társadalmi méretű közös tanulásban, ami a többi céggel közös tanulás kell, hogy legyen azért, hogy elkerüljék a módszerek újra kitalálását, gyorsabban tudják bevezetni a minőség gyakorlatát, és minőségkultúrát teremtsenek az üzleti élet számára. Tanuló szervezetté kell válniuk.  35

TQM MODELL 36

AZ ISO ÉS TQM ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az ISO 9000 egy vállalati alrendszer, amely a szervezeti egységek munkájának összehangolásával garantálja a stabil minőséget, a TQM pedig egy vezetési módszer, filozófia, amely támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést. 37

AZ ISO ÉS TQM ÖSSZEHASONLÍTÁSA Főleg statikus követelmény Biztosítja a megfelelőséget, de a kiválóságot és a versenyképességet nem A hibák megakadályozására szolgál A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza A gyártó időszakos belső auditja vezérli Belépőjegy a piacra Dinamikus követelmény Biztosítja a folyamatos javulást és a versenyképesség növelését A vevői igények egyre magasabb szintű kielégítését célozza A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereken kívül a minőségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza A vevő megelégedettségének elemzése vezérli Növekvő piaci részesedés 38

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Elsődleges folyamatok (képzés és értékelés; vizsgáztatás; beszámítás; szolgáltatások) Kísérő folyamatok (kommunikációs és értékesítési folyamat; vevőszolgálat és panaszkezelés) Támogató folyamatok (humán erőforrások; tárgyi erőforrások; innováció; minőségfejlesztés; üzletvitel) Vezetési folyamat 39

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Elsődleges folyamatok Jellemzői: Elválaszthatatlanság, azaz a képzésben résztvevők maguk is részesei a folyamatnak, A folyamatok eredményei az intézménytől és a képzésben résztvevőktől egyaránt függnek, Az elvárt eredmények a felnőttek számára többnyire nyilvánvalóak, A szolgáltatásban való részvételért a felőttek hajlandóak fizetni 40

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Elsődleges folyamatok A tanítási-tanulási folyamathoz kötődő folyamatok: A képzési és értékelési folyamat (tanfolyamszervezés) A vizsgáztatási folyamat A már megszerzett kompetenciák felmérésének és beszámításának folyamat A felnőttképzési szolgáltatások folyamata 41

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Kísérő folyamatok Az elsődleges folyamatokhoz kapcsolódnak, befolyásolják azok eredményességét és a partnerek elégedettségét. Kommunikációs és értékesítési folyamat A vevőszolgálat és a panaszkezelési folyamat 42

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Támogató folyamatok Nincsenek közvetlen kapcsolatban a partnerekkel, belső használati értékeket állítanak elő, az elsődleges és kísérő folyamatok eredményes és sikeres működését segítik: Humán erőforrások biztosítása Tárgyi erőforrások biztosítása Innovációs folyamat (program- és tananyagfejlesztés) Minőségfejlesztés Üzletvitel 43

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTHATÓ FOLYAMATAI Vezetési folyamat Különböző klasszikus munkaformák, vezetési funkciók gyakorlása. Vezetői funkciók: Tervezés Szervezés Ellenőrzés Értékelés Döntés 44

A FOLYMATSZERVEZÉS LOGIKÁJA PDCA elv A minőségfejlesztési folyamatot a PDCA-logika mentén célszerű felépíteni: a munkavégzésen mindig lehet javítani. Plan (tervezni): célokat kitűzni és azok elérési módját meghatározni Do (megvalósítani): végrehajtani, cselekedni, teljesíteni, képezni, gyakorolni, javító módszereket választani Check (értékelni és ellenőrizni): adatokat elemezni, a tényleges és tervezett eredményeket összevetni, a munkavégzést értékelni Act (beavatkozni): javítani, intézkedni, az eltéréseket megszüntetni, a munkavégzést dokumentálni, további intézkedéseket mérlegelni 45

A FOLYMATSZERVEZÉS LOGIKÁJA PDCA elv 46

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓ Szummatív értékelés. Funkciója: annak hitelesítése, hogy a felnőttképzési intézmény – szabályozott folyamatai révén – minőségi szinten képes teljesíteni a felnőttek és más érdekelt partnerek elvárásait.

AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Jogi háttér: 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól

Intézmény-akkreditáció Program-akkreditáció Az akkreditáció önkéntes FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓ Intézmény-akkreditáció Program-akkreditáció Az akkreditáció önkéntes

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Célja: garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb minőségi mutatókkal rendelkező helyekről, a képzési tevékenység szabályozott kereteiről, láthatóvá teszi, hogy az intézmények az állami támogatást mire és milyen hatékonysággal használják fel.

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Lényege: Azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység, felnőttképzési szolgáltatások, és az intézmény irányítási és döntési rendszere megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Teljes eljárás Egyszerűsített eljárás I. (közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény esetén) Egyszerűsített eljárás II. (adatváltozás esetén)

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Feltétele: Nyilvántartás Szakmai Tanácsadó Testület Éves képzési terv Felnőttképzési szolgáltatások Akkreditált program A követelményrendszernek való megfelelőség 53

Az intézmény-akreditációs kérelemhez csatolandó dokumentumok Sor-szám Az intézmény-akreditációs kérelemhez csatolandó dokumentumok 1. Az intézmény létesítését igazoló okirat másolata 2. Az intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányának másolata (kivéve egyéni vállalkozó) 3. A felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételét igazoló dokumentum másolata 4. Képzési tevékenységért felelős személy szakmai önéletrajza, mely magába foglalja a felnőttképzési gyakorlat bemutatását is 5. Humánerőforrás-terv 6. Minőségpolitika 7. A tárgyévi minőségcélok 8. A képzési és értékelési folyamat leírása 9. Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása, valamint legalább még egy végzett szolgáltatás folyamatleírása 10. Információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer leírása 11. A képzésben résztvevők igényeinek feltárását és elégedettségük mérésének, valamint a mérési eredmények képzés-fejlesztésbe történő visszacsatolásának folyamatleírása 12. Az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszer leírása 13. Önértékelési rendszer leírása és az önértékelés alapján készített fejlesztési terv 14 A képzési helyszíneket és az azokon megvalósított képzéseket tartalmazó, a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 5. § (4) bekezdés szerinti naprakész kimutatás másolata 15. Az intézmény tevékenységének a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 2. számú melléklet szerinti ismertetése. 16. A képzési tevékenységért felelős vezetőnek és az oktatóknak arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adataiknak a kirendelt szakértők, az NSZFI és a FAT által történő kezeléséhez hozzájárulnak 17. Az intézmény által megvalósított képzési program akkreditációs tanúsítványának másolata 18. Az akkreditációs eljárási díj megfizetésének igazolása (a teljesített banki igazolás másolata) 54

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Minőségpolitika (SZTT által elfogadott) Összhangban az intézmény képzési céljaival megfogalmazza az érdekeltek felnőttképzéssel kapcsolatos igényei kielégítésének szükségességét és módját; kifejezi az intézmény elkötelezettségét a jogszabályi és szakmai követelmények teljesítése, a minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt.

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Minőségcélok (SZTT által jóváhagyott) Tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló, mérhetőek, sikerkritériumokat tartalmaz, alkalmas az objektív értékelésre, megvalósulásához az intézmény vezetője határidőt, felelősöket és erőforrásokat rendel.

INTÉZMÉNY-AKKREDITÁCIÓ Önértékelési rendszer (SZTT által jóváhagyott) Az önértékelés területei és módszerei (az intézmény maga határozza meg), kiterjed az intézmény adottságaira és az elért eredményekre.

PROGRAM-AKKREDITÁCIÓ Program-akkreditáció I. Program-akkreditáció II. Egyszerűsített program-akkreditáció Célja: Annak tanúsítása, hogy a képzési program megfelel a képzési célnak, a megvalósíthatóság kritériumának, valamint a pedagógiai, andragógiai követelményeknek. Érvényessége 2 – 5 év.

PROGRAM-AKKREDITÁCIÓ A képzési program tartalma (2001. évi CI. törvény 16 §): a képzés során megszerezhető kompetenciát a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit a tervezett képzési időt a képzés módszereit a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét a maximális csoportlétszámot

PROGRAM-AKKREDITÁCIÓ A képzési program tartalma (2001. évi CI. törvény 16 §): g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját A képzési program akkreditálható.

Program-akkreditációs kérelemhez csatolandó dokumentumok Sor-szám Program-akkreditációs kérelemhez csatolandó dokumentumok KÉRELEM nyomtatvány a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 7. számú melléklete szerint 1. Az intézmény létesítését igazoló okirat másolata 2. Az intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányának másolata 3. A felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételét igazoló dokumentum eredetivel egyező másolata, amely tartalmazza a képzési program nyilvántartásba vételét is 4. A képzési program a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 8. számú melléklete szerint 5. A képzési folyamat részletes (a képzés szakmai előkészítését, szervezését, lebonyolítását és zárását meghatározó) leírása 6. A képzési tevékenységért felelős vezetőnek és az oktatóknak arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adataiknak a kirendelt szakértők, az NSZFI és a FAT által történő kezeléséhez hozzájárulnak 7. Annak bemutatása, hogy a kérelmező intézmény rendelkezik a program megvalósításához szükséges személyi feltételekkel 8. Annak bemutatása, hogy a kérelmező intézmény rendelkezik a program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel 9. Az akkreditációs eljárási díj megfizetésének igazolása (a teljesített banki igazolás másolata)

2001. évi CI törvény a felnőttképzésről Az alábbi §-okat szükséges feltétlenül tudni: 3 §, 8 §, 9 §, 10/A §, 12 §, 13 §, 14 §, 15 §, 16 §, 17 §, 18 §, 19 §, 20 §, 29 §.

24/2004. (II.16.) FMM rendelet Az alábbi §-okat szükséges feltétlenül tudni: 2 §, 4 §, 5 §, 6 §, 7 §, 8 §, 9 §, 15 §, 23 §, 30 § 1. számú melléklet

Köszönöm a figyelmet ! Dr. Farkas Éva egyetemi docens SZTE JGYPK feva@jgypk.u-szeged.hu