Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára

Globalizáció Folyamat, amely: Összetett Totális Képlékeny Dinamikus

Fogalma? Mit értünk alatta? A tér- és az idő összezsugorodása Döntően nem államok, hanem vállalatok, elsősorban transznacionális társaságok irányítják. A vállalati szintről kiindulva mozog lefelé és felfelé. Ér- és idegrendszerét hálózatok alkotják Hatása eltérő sebességgel és időben bontakozik ki az egyes területeken Lopakodva terjed Beszűkíti a politika cselekvési tartományát, a nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken Részben erodálja, részben és mindenekelőtt erőteljes újraértelmezésre készteti a klasszikus nemzetállami kompetenciákat. Az államnak új szerepköre alakul ki. A befele orientálódó magatartást felváltja az egyre inkább nemzetközi térben mozgó állam a nemzeti értékek hagyományos értéktartalma is jelentősen módosul

Új vagy régi jelenség? Többféle álláspont: Az emberiség története egészében véve globalizáció Az elmúlt évtizedek terméke, mely különösen a bipoláris rendszer felbomlása után i időszakban vált egyértelművé és visszafordíthatatlanná

Globalizációt kiváltó okok: Vonzást kifejtő erők: A protekcionista gazdaságpolitika visszaszorulása A piaci erőkbe vetett bizalom erősödése Az ázsiai és a csendes-óceáni térség fellendülése Földrajzi eltolódás a világ technológiai erőforrásainak terén Az új termékek bevezetésének növekvő költsége A fogyasztói igények globalizálódása

Globalizációt kiváltó okok: A feltételeket megteremtő erők: Technikai újítások megjelenése A szállítási költségek csökkenése Az információs technológiák terjedése, színvonalának emelkedése, költségeinek csökkenése Világméretűvé vált tájékoztatás A tömegtermelés és a tömegtermékkel kereskedők megerősödése Globális pénzpiacok kialakulása

Globalizációt kiváltó okok: Fenyegető erők: Offshore cégek versenye A protekcionizmus nem teljes körű felszámolása A valutaárfolyamok állandósult változékonysága A technológiai újítások gyorsuló üteme Egyre több vállalat alkalmaz globális stratégiát

Jellemzői (Veress József): A világgazdaság egyközpontúvá válása (USA hegemón szerepe a világpolitikában ) Az ország kategória folyamatos relativizálódása A pénzügyi- és a reálgazdaság megváltozott viszonya, az előző dominálja a gazdaságot Információs forradalom, amely kommunikációs forradalommal jár együtt

A világgazdaság alakulása (vásárlóerő paritáson) GDP (milliárd dollár) 2005. 2020. GDP/FŐ (dollár) 2005. 2020. Kína 8 110 19 370 6 200 13 580 Japán 4 008 4 497 31 460 36 420 EU 27 12 816 17 752 26 200 35 640 USA 12 475 19 040 42 120 56 660 Világ 58 858 100 283 9 320 13 500

Export Import Egyenleg EU 25 1071 1177 -106 Kína 477 451 26 Japán 455 366 89 USA 730 1226 -497

Termelékenység alakulása ország % EU 25 100 Japán 92,6 USA 136,1

Négypólusú világ? Négy igazán nagy gazdasági hatalom marad „állva” a következő másfél évtizedet meghatározó globális gazdasági versenyben: Kína, India, EU és USA Kína válhat a legnagyobb gazdasággá A várható négypólusú világban az országok két egymást metsző tengely mentén helyezkednek el: a) demokráciákat és a parancsuralmai rendszereket elválasztó tengely b) másik tengely elválasztja azokat az országokat, amelyek hatalmi egyensúlyokra építenék a világrendet, és azokat, amelyek politikájának rendező elve a nemzetközi jog és a multilaterális intézmények primátusa Forrás: HVG2007. március 24.

A globalizáció gazdasági vetületének főbb jellemzői: Világméretű liberalizáció, amely egyszerre nyit piacot és ugyanakkor szűkítheti a versenyt Kiteljesíti a versenyt és felértékeli a versenyképességet A versenyképességet új elemekkel gazdagítja (gazdasági, politikai, jogi, intézményi összetevők) A verseny torzulása – világméretekben is értelmezhető monopolhelyzetek kialakulása Jelentősen csökken a vállalatok nemzeti jellege. A mai vállalatok egy globális háló részei A transz- és multinacionális vállalatok szerepének és befolyásának növekedése (lobbi erejük nagy, beszállítók kiszolgáltatottsága)

Jellemzői: A tőkeallokációs döntések a világpiac egészének figyelembevételével történnek A gazdasági szereplők jövedelmei is egyre inkább nemzetköziesednek Felértékelődik a tudástőke szerepe Leértékelődik a szakképzetlen munkaerő Új analfabetizmus alakul ki Az alkalmazkodási és adaptációs készségek jelentősége megnő, felértékelődnek a kognitív képességek és a stratégiai gondolkodás

A globalizáció tartalmát alkotó folyamatok: A pénzügyek globalizációja, a nemzeti pénzpiacok deregulációja és a tőkeáramlások nemzetközivé válása A verseny és a vállalatok globalizációja Szabályozó mechanizmusok globalizációja

Hatása Nem univerzális és nem homogén felgyorsult hektikus

A globalizáció kulcsszereplői Nemzetközi pénzügyi intézmények - Világbank - Nemzetközi Valutaalap (IMF) A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek, egyezmények - OECD - Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Nemzetek feletti vállalatok

Állam szerepe A globalizáció részben erodálja, részben pedig újraértelmezésre készteti a nemzetállami kompetenciákat. Előtérbe kerülnek: Jövedelemtermelést ösztönző és A keretfeltételeket megteremető feladatok Következő feladatcsoportok: Nemzetközi standardoknak megfelelő gazdaságpolitika folytatása, a támadhatósági pontok és a különböző kockázatok csökkentése Az ország optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs előtérben. A súlypontok kijelölése, s ezeknek alárendelni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, így az adott ország megkülönböztető jegyeit reprezentálhatják A kormány és az üzleti szféra egy irányba húzásának biztosítása

Globalizáció - régiók A világgazdaságban ma két látszólag ellentétes tendencia figyelhető meg: A nemzeti dimenzió jelentősége csökken, ugyanakkor a régiók jelentősége nő. A regionális együttműködés különféle jellegű és eltérő mélységű formái szaporodnak.

Megítélése Álláspontok: elkerülhetetlen, minden jó és minden gazdagság forrása A globalizációnak pozitív és negatív következményei egyaránt vannak A transznacionális tőke világméretű összeesküvése, amely minden rossz forrása

Dilemmák A gyorsuló átalakulási sebesség és az ezt egyre kevésbé követni tudó alkalmazkodási sebesség közötti ellentmondás Hosszú távú stratégiai döntések szükségessége, ugyanakkor az újratermelődé konfliktusok tűzoltásszerű, kárkorlátozó mechanizmusai közötti ellentmondás A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése, ugyanakkor felelősségének növekedése

„ A napjainkan kibontakozó globalizációs folyamatok egyszerre jelentenek esélyt és veszélyt, kitörési lehetőséget éppúgy, mint végletes és végzetes lemaradást. Azt pontosan tudjuk, hogy aki ebből a folyamatból kimarad az gyakorlatilag kiesik a most születő új világból és kilátástalan helyzetbe kerül. Azt azonban nem ismerjük, hogy hogyan alakul annak a sorsa aki bent marad a főáramban.” Inotai Andrs