Görgőy Rita: Kutatási háttér Fogyatékos gyermekeket/fiatalokat nevelő családok életkörülményeire, illetve azon belül utazási szokásaira vonatkozó statisztikai/szociológiai adatgyűjtések feltérképezése

Bevezetés „Megérzésünk” ( amit az alábbiakban felsorolt „lehetséges lelőhelyek” áttekintésével megkísérelünk igazolni): a téma fontosságának felismerése ellenére nincsenek ide vonatkozó statisztikai adatgyűjtések  KUTATÁSI HIÁNY! A fentieket hangsúlyozza (többek között) az Új Országos Fogyatékosügyi Program (10/2006. (II.16.) OGY Határozat az Új Országos Fogyatékosügyi Programról), és a

Bevezetés Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is. Kiemelt témakörök (többek között): az akadálymentesítés; a fogyatékkal élők speciális igényeinek megfelelő szálláshelyfejlesztés; párbeszéd a fogyatékkal élőkkel; fogyatékkal élők és kisebbségek foglalkoztatásának ösztönzése az ágazatban; esélyegyenlőség. Az Új Országos Fogyatékosügyi Program III. fejezetében a döntéshozók többek között a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítását tűzték ki célul: „Az üdülés általános emberi rekreációs szükséglet, így a fogyatékos személyek számára is fontos.

Bevezetés (folyt.) Szociális alapon gondoskodni kell az üdülés támogatásáról, megvizsgálva, hogy milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az üdülést biztosító intézmények (utazásszervezők, szállásadók, programszervezők, turisztikai honlapok) hozzáférhetők legyenek a fogyatékos személyek különböző szükségletű csoportjainak. A Fot. [a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény] a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a sport, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Biztosítani szükséges a turisztikai vonzerőhelyszínek megközelíthetőségét, a turisztikai látogatóközpontok akadálymentesítését, a szolgáltatások elérhetővé tételét.” /In: 10/2006. (II.16.) OGY Határozat az Új Országos Fogyatékosügyi Programról, 27.o.)

Lehetséges „lelőhelyek” I. KSH évi Népszámlásban 3 fogyatékosságra vonatkozó kérdés szerepelt [a megkérdezettek maguk minősítették fogyatékosságukat!]: 25.1 Milyen fogyatékossággal él? –nincs tartós fogyatékossága - nem kíván válaszolni - van tartós fogyatékossága (Legfeljebb három fogyatékosságot lehet megnevezni!)  mozgássérült; alsó, felső végtag hiánya; egyéb testi fogyatékos; értelmi fogyatékos; nagyothalló; siket; beszédhibás; néma; siketnéma; gyengénlátó; egyik szemére nem lát; vak; egyéb: 25.2 Ha több fogyatékossággal él, a megjelöltek közül melyiket ítéli a legsúlyosabbnak? 25.3 Mi okozta legsúlyosabb fogyatékosságát? veleszületett; baleset; betegség; nem tudja)  de: Utazási szokásokra nem kérdezett rá a népszámlálási kérdőív!

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) – Mikrocenzus 2005  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – Változó Életkörülmények Adatfelvétel (VÉKA) (2005- )  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – Életmód és Időmérleg Adatfelvétel  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – A KSH Turizmus- és Szállásstatisztikai Osztályának adatgyűjtései  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) II. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Kar – Társadalomtudományi Tanszék  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat. Dr. Bánfalvy Csaba tanszékvezető úr 1995-ben vezetett egy kutatást („Életminőség 1995), amelynek keretében az ország 13 megyéjében és Budapesten mintegy 1700 fős rétegzett véletlenszerű minta kérdőíves megkérdezésével és számos magnós interjúval a családokban és az intézményekben élő felnőtt értelmi fogyatékosok életmódját és életminőségét kívánták megismerni. De abban nem szerepel konkrétan utazási szokásokra vonatkozó kérdés, csupán a „Mivel tölti szabadidejét?” kérdésre adott válaszokból (pl. 6. sétál, kirándul)következtethetünk valamelyest.

III. A fogyatékosok, a fogyatékos gyermekek illetve fiatalok helyzetével foglalkozó kutatók önálló kutatásai (pl. ELTE Társadalomtudományi Kar/Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék, Dr. Tausz Katalin, Dr. Darvas Ágnes kutatásai)  további kutatásokat igényel

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) IV. A fogyatékos emberek ügyét felkaroló Szövetségek, Egyesületek, Alapítványok, illetve helyi fogyatékos szervezetek, intézmények.  nem tudnak ide vonatkozó kutatásról, kivéve a Kézenfogva Alapítványt, lásd:

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről (Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004, Szerk.: Bass László) A Kézenfogva Alapítvány megbízásából 2002 őszén és 2003 tavaszán a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok országos reprezentatív mintáján készült adatfelvétel elsődleges célja az volt, hogy a társadalmi beavatkozás legfontosabb irányaira felhívja a figyelmet: „Lehet és kell segíteni a családokat abban, hogy emberfeletti vállalásuk ne taszítsa őket a legmélyebb szegénységbe, lehet és kell tenni azért, hogy ezek a gyerekek fejlesztéshez, orvosi ellátáshoz juthassanak, hogy a fogyatékos gyermekek megmaradhassanak családjuk körében.”

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) A kutatás kérdőívében 2 kérdést találunk a családok utazási szokásaira vonatkozólag: 30. kérdés: „Vannak-e a vizsgálati személy gondozására, nevelésére fordítandó különleges kiadásaik? Kb. mennyit költöttek erre tavaly: (a vizsgálati személy) gyógyszerére; orvosi kezelésére; segédeszközre; speciális élelmiszerre; pelenkára; gyermekfelügyeletre; fejlesztő foglalkozásra; NYARALÁSRA; (a vsz.) szállítására; egyéb:, kb. Ft/év. 33. kérdés: „Hol nyaraltak az elmúlt 2 évben? (több válasz is lehetséges) 0- sehol 1- saját hétvégi házukban 2- Mo.-on, rokonoknál 4- Mo.-on üdülőben, szállodában 8- külföldön 16 – egyéb: (Ha nyaraltak) Vitték-e magukkal a (vizsgálati személy)t?0-nem, 1-igen Összesen mennyi ideig nyaraltak? …….. napot

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) Összegzés (In: Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről (Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004, Szerk.: Bass László) „A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek száma ma Magyarországon tizenkétezer fő körül van, közülük mintegy hatezren családjuk körében élnek. E családok összetétele, szociális helyzete a gyermek születése előtt nem különbözik a magyarországi átlagtól, a gyermek születése után azonban életük gyökeresen megváltozik. Mindennapi megélhetésük szinte teljesen ellehetetlenül, a családok háromnegyed része a létminimum alatti jövedelmi szinten él. Az alacsony szintű anyagi támogatások is csak töredékükhöz jutnak el tájékozatlanságuk vagy a bonyolult és megalázó kérvényezési procedúra miatt.”

Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) V. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Csoport Segítséggel élőkről kutatás, és szakdolgozatok  Végh Zsolt: A segítséggel élõk turisztikai lehetõségei Magyarországon; egy elképzelt turisztikai szolgáltatás bemutatása, In: Turizmus Bulletin 2004/4  A Fogyatékosok helyzete a turizmusban, a "más képeségû" embereknek van-e helye a turizmusban (Szakdolgozat, a Magyar Turizmus Zrt. Központjában fellelhető)  A sötétség vándorai: a látássérültek helyzete és esélyei Magyarországon (Szakdolgozat, a Magyar Turizmus Zrt. Központjában fellelhető)

Javaslatok Félstruktúrált kérdőíves adatgyűjtés végrehajtása a korábbi, hasonló témájú kutatások tapasztalataira alapozva (lásd: pl. Bánfalvy Csaba: Életminőség 1995, Kézenfogva Alapítvány és Bass László 2004-es Jelentése). Továbbá véleményem szerint a kérdőíves adatgyűjtés mellett szükség lenne egy mélyinterjús/életútinterjús kutatásra is (lásd: érintett populáció sajátosságai; egészében látnánk a fogyatékos személy életútját, illetve az őt nevelő/gondozó család történetét; fény derülhetne látens tartalmakra is; saját szavaikkal hitelesebb kép rajzolódna ki; előjönnének a „valódi” problémák).

Javaslatok (folyt.) A kérdőív összeállításánál esetleg igazodási pontok lehetnének az EUROSTAT által koordinált EU-SILC (Statistics on Income and Living Conditions), illetve az ahhoz kapcsolódó Változó Életkörülmények (reprezentatív lakossági felmérés, célja a társadalmi egyenlőtlenségek és kirekesztődés, valamint a szegénység vizsgálata) adatfelvételek.