Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás lehetőségei Dr. Köpeczi Bócz Tamás Főigazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Operatív Programok Iránytó Hatósága 2007. Április 16.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv KORMÁNY Tervezés, Stratégia Nemzeti Fejlesztési Tanács Fejlesztéspolitikai Irányító Testület Miniszterelnöki Hivatal Minisztériumok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordináció KIH GPIH KPIH HEPIH KRPIH KPIH RFPIH Koordináció GOP KEOP TÁMOP-TIOP ÁROP-EKOP KÖZOP ROP (7) Lebonyolítás MAG Zrt. KVVM ESZA, OMAI, ESKI VÁTI Pályázó 1 Pályázó 2 Pályázó 3 Pályázó 4 Pályázó n

Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján Az Operatív Programok Mozaikszavak Gazdaságfejlesztés OP GOP Közlekedés OP KÖZOP Társadalmi megújulás OP (ESZA) TAMOP Társadalmi infrastruktúra OP (ERFA) TIOP Környezet és energia OP KEOP Államreform OP ÁROP Elektronikus közigazgatás OP EKOP Regionális OP-k (7 db) ROP

Regionális Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján Az Operatív Programok Mozaikszavak Nyugat-dunántúli OP NYDOP Dél-alföldi OP DAOP Észak-alföldi OP EAOP Közép-magyarországi OP KMOP Észak-magyarországi OP EMOP Közép-dunántúli OP KDOP Dél-dunántúli OP DDOP

Főbb tervezési dokumentumok ÚMFT- (NSRK) – minden OP, általános Operatív Programok (priorizált, meglévő problémákra ad fejlesztési megoldást) Zászlóshajók – 7 évre részletes célokkal Akcióterv – 2 évre konkrét konstrukciókkal Konstrukciók, alapelvei: pályázat a több saját forrás bevonása érdekében, automatikus, egy- és két fordulós. Kiemelt program, állami szolgáltatások fejlesztése érdekében, beruházásoknál egyedi megoldások (hidak, utak, közmű szolgáltatások)

IH és KSZ feladatai A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelően az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetek az IH Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.

Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai Foglalkoztatási ráta EU átlag (2004) EU cél (2010) Magyarország (2004) EU-15 EU-10* EU-25 Összesen (15-64) 64,7 56,0 63,3 (6,5) 70 (13,2) 56,8 (romák 29) Nők 50,2 55,7 (5) 60 (9,3) 50,7 (romák 20) Férfiak 72,7 62,0 70,9 (7,8) - 63,1 (romák 38) 55+ 42,5 32,3 41,0 (9,9) 50 (18.9) 31,1

Állami kiadások szerkezete

Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban EU-átlag: 24,3 (EU19, OECD-tagok) Magyarország: 13,8 Forrás: EUROSTAT 2004

Műszaki és természet-tudományi szakok presztízse

Nyelvi kompetenciák az EU-ban

Iskolai végzettség alakulása F: népszámlálás 2001 2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).

Társadalmi Infrastruktúra OP Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Prioritási tengelyek Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (formális, nemformális, informális) Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 27,87% 50,08% 18,46%

Társadalmi Megújulás OP Specifikus célok A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhang- jának javítása Az aktivitás területi különb-ségeinek csökken-tése A változás-okhoz való alkalmaz-kodás segítése Az egész életen át tartó tanulás elősegíté-se Az egészségi állapot és a munka végző képesség javítása A társadalmi összetarto-zás erősítése, az esély- egyenlőség támogatása Prioritási tengelyek Foglalkoztat-hatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodó-képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén Egészség-megőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése 16% 19,7% 19,7% 11,2% 17,6% Közép-magyarországi Régió 12,21%

Felsőoktatás szerepe a nem felsőoktatás fejlesztési programokban Diplomások LLL részvétele (átlag 3 évente) Tudás esély program Szakképzés - TISZK OKJ – moduláris? Képzést kiegészítő szolgáltatások Pedagógus nélkül nem megy Vállalati képzési programok

A felsőoktatás - LLL Első diplomás képzés, részidős formában (esti, levelező, távoktatás) Újabb diplomás, döntően részidős képzés. Kiegészítő alapképzés. Felsőfokú szakképzés felnőttek számára (esti, levelező, távoktatás). A költségtérítéses hallgatói jogviszonyban lévők felnőttképzésben résztvevőknek tekintendők (a hallgatók mintegy 50% )

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység a felsőoktatási intézményekben OKJ-ba tartozó, iskolarendszeren kívüli szakképzési programok. Kompetencia programok, tanfolyamok. Tanácsadás. Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös projektben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében Személyes tömegtermelés igényének kielégítése: az egyének és a munkaadók igényeihez igazodó rugalmas képzési rendszer (modulrendszer, sztenderdizálás, korszerű IKT)

A felsőoktatási intézmények felkészültsége a felnőttképzési tevékenységre A felsőoktatási intézmények 10%-ában nem folyik a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési tevékenység. Az intézmények 15%-a nem regisztráltatta magát, mint felnőttképzést folytató szervezet. Az intézmények több, mint 50%-ában nincs továbbképzés a felnőttképzésben oktatók számára. Nincs marketingstratégia a felnőttképzési tevékenység vonatkozásában (intézmények, több mint 40%-a). Nem alkalmaznak e-learninges tananyagot (több, mint 50 %). A felnőttképzésből származó többletbevételek kevesebb, mint felét forgatják vissza a felnőttképzés fejlesztésébe (az intézmények 40%-a). Forrás: OM-Felsőoktatási Felnőttképzési Bizottság felmérése 2004.

Fejlesztési célok Az LLL-hez kapcsolódó, oktatási tevékenység fejlesztése különös tekintettel a Bologna-folyamat részeként bevezetésre kerülő új, többciklusú képzési szerkezetre. A felsőoktatási intézmények potenciáljának növelése a LLL szolgáltatások területén. Szoros együttműködés kialakítása az érdekeltekkel (egyének, más képző intézmények, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, kormányzati szervek).

A TÁMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek fejlesztése A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok) Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával; A gyakorlati oktatás fejlesztése; Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása); A tudományos eredmények társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Köpeczi Bócz Tamás főigazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Programok Irányító Hatósága Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16. Telefon: 06 1 354-3680 Fax: 06 1 354 39 11 www.hefop.hu