Projektelemzés, - tervezés Projektmenedzsment Projektelemzés, - tervezés

A projekt készítésének logikai lépései A projekt hátterének és általános céljának vázlatos ismertetése A projekt megvitatása és indoklása a szervezeten belül és mindazokkal, akiknek a projekthez érdeke fűződik A projekthez kapcsolódó politikákat tartalmazó legfontosabb dokumentumok meghatározása (nemzeti / EU rendeletek és programok) A projekt konkrét céljainak és eredményeinek meghatározása A projekt kimenetének, bemenetének és előfeltevéseinek meghatározása Előzetes projektismertetés készítése A projekt költségeinek és forrásainak előzetes becslése Kapcsolatfelvétel a potenciális támogatókkal

A PCM modellje

A projekttervezési módszerek SWOT elemzés Az ötletek közötti választást, a célok meghatározását segíti Problémafa – Célfa elemzés Érintettek elemzése (Stakeholder analízis) Személyek és személyek csoportjai amelyeket ÉRINT akiknek ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA a megvalósuló projekt Kulcstényező a kommunikáció! Logikai keretmátrix (Logframe) módszer A projektjavaslat világos, logikus és strukturált lesz Az érintettek bevonása a készítés folyamatába Alternatívák elemzését teszi lehetővé Az ötletet és a megvalósítás eszközeit illeszti A kockázatok elemzését lehetővé teszi

SWOT elemzés A SWOT négy kategóriája: Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és befolyásolhatók. Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Negatív tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatók a helyzet javítása érdekében. Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan kedvező adottságok, amelyek nem befolyásolhatók, de rájuk építve kihasználhatók az erősségek. Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek nem befolyásolhatók és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek.

A SWOT logikája Projekt cél Helyzetvizsgálat Gyengeségek (Weaknesses) Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) Prognózisok a külső feltételekről (gazdasági, technológiai, társadalmi, politikai, kulturális stb. Veszélyek (Threats) Lehetőségek (Opportunities) Projekt cél

SWOT ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

1. példa GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK VESZÉLYEK LEHETŐSÉGEK Gyártási tapasztalat Új, mindenféle normának megfelelő saját üzemépület Kiépült infrastruktúra Hulladékhasznosítás Tartós beszállítói kapcsolat Egységes vezetés GYENGESÉGEK Kapacitás a maximumnál Elavult géppark Szűkös dolgozói létszám Alacsony szintű közvetlen piaci kapcsolat Kedvező konjunktúra Bővülő keresleti tendencia Átlag feletti munkanélküliség M5 autópálya melletiség LEHETŐSÉGEK Lakóövezeti környezet Több hasonló típusú vállalkozás a környéken Magas munkanélküliség VESZÉLYEK

Logikai keretmátrix- Logical Framework Approach Két szakaszból áll: Problémaelemzés a problémák megfogalmazása, ok-okozati összefüggések meghatározása, problémafa készítése Célkitűzés- elemzés célkitűzések meghatározása a beazonosított problémák alapján; eszköz-eredmény összefüggések meghatározása; célkitűzés-csoportok azonosítása és a projektstratégia meghatározása

Problémaelemzés Azonosítás Ok-okozati összefüggések feltárása SWOT-ból VAGY Ötletroham Ok-okozati összefüggések feltárása Probléma-hierarchia Kiinduló probléma? „Ok-okozat” algoritmus Kapcsolatok felrajzolása Végeredmény: Probléma-fa

Célelemzés „Transzformált” problémafa = célfa A logika igazolása Ok-okozatból - eszköz-cél lesz A logika igazolása A fa átalakítása a logikai keretmátrixba: szintek számának csökkentése, kapcsolódó célok csoportosítása, erőforrás-elemzés.

Érintettek elemzése (Stakeholder analízis) A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis) hátrányt szenvedők előnyt élvezők partnerségi kör projekt megvalósítás >> kompenzáció

Érintett (stakeholder) Azon szervezetek, személyek akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, akik részt vesznek a projektben, a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, a projekt végső kedvezményezettjei a célcsoport (pl. az érintett lakosság, stb.)

Az érintettek kezelése

Érintettek elemzésének lépései Az érintettek azonosítása Információgyűjtés az érintettekről Az érintettek céljainak azonosítása Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése Az érintettek stratégiájának meghatározása Az érintettek viselkedésének elemzése Az érintettek rangsorolása Cselekvési terv kidolgozása

Logikai keretmátrix A módszer előzménye a problémafa-célfa analízis A módszer két elemből áll: a projekt átgondolása: a probléma okaira való koncentrálást szolgálja az elemzési fázis, az elemzés dokumentálása: a tervezés fázisa, ahol a projektötletből részletes projektterv lesz, elkészül a logikai keret-mátrix felépítése (logframe matrix)

Az LKM felépítésében négy oszlopot és négy sort tartalmazó mátrix. Az első oszlop a projekt (beavatkozásainak) magyarázó leírása mind a négy hierarchia szinten. A kitöltés sorrendje (fentről-lefelé haladva) a következő: Az átfogó célok a projekt hosszú távú hatásait mutatják be az érintettekre vonatkozóan. Ezeket a célokat a projekt önmagában gyakran nem tudja elérni, elérésükhöz szükség van további projektek megvalósítására is. A projekt cél az a konkrét cél, amit a projekt megvalósításával közvetlenül el kívánunk érni. Az eredmények a projekt keretében végrehajtott tevékenységek „termékei”, a projekt megvalósítása után rövid távon létrejönnek. (Az eredményeket be kell sorszámozni.) A tevékenységek azok a lépések, amelyeket az eredmények elérése érdekében meg kell tenni. (A tevékenységeknek kapcsolódni kell az eredmények sorszámához: pl. 1.1., 1.2. stb).

A negyedik oszlopban a feltételek / kockázatok értékelése szerepel. Egy projekt sikere nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem külső tényezőkön, illetve olyan konkrét feltételezéseken is, amelyek kívül esnek a projekt hatáskörén. A külső tényezők célszerűen ötletbörze révén határozhatóak. A projekt beavatkozásokon túl a sikerhez szükséges külső tényezők az alattuk lévő sorban találhatóak, így a feltételezések és kockázatok oszlop egy szinttel lentebb kezdődik, mint a másik három oszlop.

A feltételek feltárásában alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint céljának teljesüléséhez mire van még szükség. Ha az előfeltételek teljesülnek, akkor elkezdődhet a tevékenységek megvalósítása. Ha a tevékenységek megvalósultak és az ezen a szinten lévő feltételezések igaznak bizonyulnak, akkor létrejönnek az eredmények. Ha ezek az eredmények és ezen szint feltételei teljesültek, akkor elérjük a projekt célt. Ha a projekt cél megvalósult és a szinthez tartozó feltétezések teljesülnek, akkor a projekt hozzájárul az általános célok eléréséhez.

A feltételezések szerkezete Átfogó cél FELTÉTELEZÉSEK Projekt cél + FELTÉTELEZÉSEK Eredmények + FELTÉTELEZÉSEK Tevékenységek + ELŐFELTÉTELEK

A feltételezések logikája A pr. szempontjából fontos a feltételezés? IGEN NEM Majdnem biztosan IGEN Ne vegyük be a LKM-ba! Teljesülni fog? Valószínűleg IGEN Vegyük be a LKM-ba! Valószínűleg NEM Át tudjuk-e tervezni a pr-et úgy, hogy ez ne legyen feltétel? IGEN NEM Tervezzük át a pr-et, adjunk hozzá további tevékenységeket szükség szerint! Gyilkos tényező, a pr. való-színűleg megvalósíthatatlan

A második oszlopba objektíven ellenőrizhető mutatók (indikátorok) kerülnek, amelyek megmutatják, hogy a mátrix egyes szintjein elhelyezkedő eredmények és célok hogyan mérhetők. Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények mennyiségi (db, fő, m, m2, m3, tonna, Ft, % ...), minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző), vagy időbeni (állandó, időszakos, ... évi) meghatározását adják. A legalsó sorban kerülnek feltüntetésre az eszközök, erőforrások. Az erőforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások tartoznak.

A harmadik oszlopba az ellenőrzési eszközök kerülnek. Itt írjuk le, hogy az objektívan mérhető indikátorokhoz szükséges adatok, információk honnan szerezhetők be, hol találhatók. Az ellenőrzési eszközök révén a mutatókat illetve mérőszámokat rögzítik, és a projekt-menedzsment illetve az értékelést végrehajtó személyek rendelkezésére bocsátják. Meg kell határozni egyrészt a formát, másrészt azt, hogy kinek kell információkat biztosítania, harmadrészt pedig azt, hogy milyen rendszerességgel kell biztosítani azokat.

Műszaki kiviteli terv Építési engedély Sikeres közbeszerzési eljárás, Kiszolgáló infrastruktúra kész Saját forrás 15% Bankhitel 35% Pályázati forrás 50% 4 db gépbeszerzés 15000óra Segédmunka 110 óra projektmenedzser munka 6000m3 betonozás..stb Szerelőcsarnok átalakítás, gépsor beszerzés és üzembe-helyezés Raktárépítés Változatlan Környezetvédelmi, Eü-i és munkavédelmi előírások Fizikai lemérés Szakmunkás bizonyítvány Használatbavételi engedély 1500 db/nap kifogástalan termék kibocsátás 15 fő szakvégzettséggel 1500 m2 raktár Modern technológiát képviselő gyártósor Jól képzett 15 munkás Korszerűraktár Viszonylag stabil makrogazdasági és jogi piac-szabályozási környezet Gazdaságstatisztikai adatok A vállalkozás piaci részesedése 5%-kal növekszik Kedvező piaci részesedés Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai fejlesztése Korszerű technológiát alkalmazók száma 2 %-kal nő a régióban Területi KKV statisztikai adatok A beavatkozási logika Objektíven Igazolható Indikátorok Az ellenőrzés információforrása Feltételezések