Az észak-magyarországi régió idegenforgalma Perge Kinga ELTE-TTK Geográfus 3. évfolyam 2007. 04. 17.

Idegenforgalmi vonzótényezők Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek É-Mo.-on természeti értékeket tekintve 1993-ban: 69 természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet; 7 arborétum, botanikus kert; barlangok; 2 állatkert, vadaspark; 4 nemzeti park

Kulturális és történelmi vonzástényezők Természeti értékek megfelelő módon való bemutatása, környezeti nevelés, tudatformálás, tanösvények Kulturális és történelmi vonzástényezők Történelmi városok pl. Eger, Sárospatak Észak-Magyarországon 117 múzeum, 15 vár, 330 templom, zsinagóga és 77 kastély található Természetföldrajzi adottságok Rendezvényturizmus

Gyógyidegenforgalom, termál- és ásványvizek Forrás: Vajda-Vadas: Magyarország gyógyidegenforgalma I. Bp, 1990. p95

Észak-Magyarország A Cserhát és a Karancs A Mátra és a Bükk Aggtelek és környéke Zemplén és a Hernád-völgy /Egyes elemzések szerint ide tartozik a Tisza-tó és a Felső-Tisza szakasz is/

A Cserhát és a Karancs Cserhát vulkáni vonulatain a várromok (Buják, Hollókő – Világörökség része, Szandavár) 2 önálló tájvédelmi körzet Néprajz - palócok Infrastruktúra nem megfelelő – ok: aprófalvas településhálózat, nagy forgalmú tranzitutak hiánya Jobb ellátás, szállás- és vásárlási lehetőség Salgótarjánban és Balassagyarmaton

A Mátra és a Bükk Magashegységi üdülőhelyek, gyógyintézetek Téli sportok: Kékestet, Galyatető Lillafüred (István- és Petőfi-barlang) Hévizek: Eger, Egerszalók, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Parádfürdő Borvidékek: egri, mátraaljai, bükkaljai Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szempontból kiemelkedő Eger és Miskolc Szálláskapacitás nagy, fejlődik a falusi turizmus

Aggtelek és környéke Baradla-barlang, Béke-barlang Rudabánya: egykor vasércbánya – ma bányászati múzeum Közlekedési szempontból periférikus Kereskedelmi és vendéglátó-ipai ellátottsága szegényes Szálláshelyek Aggteleken és Jósvafőn Kirándulóturizmus jellemző

Zemplén és a Hernád-völgy Zempléni Tájvédelmi Körzet Történelmi emlékek, várak Hegyalja – tokaji történelmi borvidék Hollóháza: porcelángyár Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szempontból gyengébben ellátott, kivételt képez Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely

Üdülőkörzetek, régiók Az országban 27 idegenforgalmi és üdülőkörzet minden régiót érint, bár eltérő mértékben Forrás: KSH Magyarország régiói, Bp., 1999 (p35)

Forrás: KSH Magyarország régiói, Bp., 1999 (p36)

Magyarország idegenforgalmi tájegységei

1998.-2003. közötti trendek elemzése Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma: 42%  Vendégéjszakák száma: 16,5 %  Kereskedelmi férőhelyek: 11,6%-kal Magánszálláshelyek: 53,7%-kal Országos átlagnál gyorsabb növekedés férőhelyek számát tekintve De! vendégéjszakák száma nem nőtt ilyen ütemben

Irodalomjegyzék Dr. Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Eger-Budapest, 2000 Baross Gábor: Aggteleki Nemzeti Park. UNESCO, 1998 Bükki Nemzeti Park. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983 Vajda-Vadas – Magyarország gyógyidegenforgalma I-II., 1990 Idegenforgalmi földrajz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Kft., Budapest, 1998 KSH – Magyarország Régiói. Budapest,1999

Köszönöm a figyelmet!