Légszennyező anyagok hatása a környezetre Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

Üvegházhatás(1.) A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában- rövid hullámhosszú sugárzásként- érkezik A sugárzásnak az egységnyi energiája 342 W/m2 A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó 70% elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört A légkört a felszínről visszaverődött és hosszú hullámhosszú sugárzássá alakuló- infravörös- sugárzás melegíti fel

Üvegházhatás(2.) Az üvegházhatású gázok lefelé átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a felszínről felfelé haladó hősugárzást Az üvegházhatás természetes folyamat elvileg, ez a mechanizmus már az ember előtt is működött Ez a folyamat egyensúlyban volt, ezt bontottam meg az ember A modern kori társadalom óriási mennyiségben kezdte a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, kiirtani az erdőket, a megnövekedett élelemszükséglet fedezésére megsokszorozni a mezőgazdasági területeket és az állatállományt Drasztikusan megnőtt a levegőben a szén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, klórozott szén-hidrogén és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége Manapság a köztudatban globális felmelegedésként emlegetik ezt a problémát Nagy ipari országok nagyban hozzájárulnak a felmelegedéshez

Üvegházhatás(3.) 1. kép: Az üvegházhatás mechanizmusa (Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai)

Savas esők(1.) A savas eső egy légköri folyamat eredménye Fő oka az ipar, járművek és jóval kisebb részben vulkánkitörések által kibocsátott SO2 és NOx A folyamat „kulcsszereplője” az OH- gyök Ez a gyök az NO2-vel salétromsavat, a hidroxil-gyök a vízgőz és az NO reakciójából újratermelődik, míg a SO2-t oxidálja SO3-dá amely kénsavvá alakul A savak esővízzel és egyéb csapadékkal a felszínre hullnak Megtámadják a fák leveleit, a talajvizet és a part menti vizeket elsavanyítják, illetve az építményekre káros korróziós hatásokat fejtenek ki A savas esők kialakulási helyét illetően nagy szerepe van a meteorológiának is (pl. Ruhr-vidék 1960-70-es éveik)

Savas esők(2.) 2. kép: A savas eső mechanizmusa (Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai)

Ózonréteg elvékonyodása(1.) Ózon úgy keletkezik, hogy egy nagy energiájú ibolyántúli foton az O2-t felbontja, ezáltal O szabadul fel. Az O az O2-vel egyesülve ózont alkotnak Az ózon ibolyántúli vagy látható fény fotonjainak hatására ismételten felbomlik, majd ismét ózonná alakul Az ózon akkor „hal meg”, ha egy oxigénatommal ütközve két oxigénmolekula keletkezik belőle A halogénezett szénhidrogének troposzférába kerülve inert állapotban maradnak, majd végül a felső sztratoszférába jutnak, a legnagyobb ózontartalmú rétegek fölé Ezen a szinten ibolyántúli sugárzás már elég erős ahhoz, hogy a halogénezett szénhidrogének molekuláit felbontsa és klóratomokat szabadítson fel, amelyek megtámadják az ózont Első lépésként az ózonból egy oxigénatomot vesz el és ClO-t, valamint egy stabil O2-t képez Ha ClO más O-val ütközik, a két O könnyen kölcsönhatásba lép egymással, és az így felszabaduló Cl újabb O3 megsemmisítésére lesz alkalmas A halogénezett szénhidrogénekből eddig már több millió tonna került a környezetbe A kártékony folyamatok még a kibocsátás azonnali megszűnése esetében is folytatódnak a következő évszázadban is A főbb változatok közül a CFCl3 75 évig, a CF2Cl2 száz évig marad a légkörben

Ózonréteg elvékonyodása(2.) 3. kép: Ózon bomlásának mechanizmusa (Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai)

Felhasznált irodalom Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Dr. Nagy Géza - Dr. Papp Zoltán: Levegőtisztaság-védelem