Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái szeptember 30 - október 1. Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban Dr. Veres Pál osztályvezető OM

2 Az előadás tematikája Bologna – Prága – Berlin - …. A magyar felsőoktatás alapvető problémái A Magyar Universitas Program céljai Az új Ftv. fontosabb szabályozási elvei Az FSZ-re vonatkozó szabályozás Az új Ftv. és a felnőttképzés Korm. rendelet a többciklusú képzésről

3 Bologna - Prága – Berlin Összegzés Az európai térség különböző dimenzióinak integrálása Európai gazdasági térség Európai kutatási térség Európai (felső)oktatási térség ……… Versenyképes Európa Európai polgár Demokratikus és szociális Európa

4 A magyar felsőoktatás alapvető problémái A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés Merev képzési szerkezet, mobilitás hiánya Irracionális finanszírozási szerkezet és mechanizmus Leromlott felsőoktatási intézményi infrastruktúra Motiváció hiánya az oktatói bérrendszerben, az utánpótlás hiánya A kutatás-fejlesztésre fordított támogatások messze az uniós átlag alatt

5 Az összes és az államilag finanszírozott hallgatók létszáma között

6 A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatal felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek relatív bérének alakulása (forrás: Galasi Péter)

7 A Magyar Universitas Program céljai Minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása A hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás Egyenlő esélyek megteremtése A teljesítmény többszintű honorálása, erősen differenciált bérezés Színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése

8 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Osztatlan képzés 4 szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) 6 szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés A képzési szerkezet átalakítása

9 Irányító Testület Tagjai: az oktatási miniszter által javasolt tagok menedzseri/akadémiai kompetenciákkal, a szenátus által delegált tagok (amelyből egy főt a hallgatók delegálhatnak) Elnöke: a rektor Funkciói: stratégiai döntéshozatal Szenátus Tagjai: oktatók, hallgatók, egyéb tagok Elnöke: maga választja Funkciói: akadémiai döntések, IT anyagok véleményezése Rektor Egyszemélyi felelős vezető, az IT elnöke Kompetenciái: akadémiai és menedzseri Funkciói: felelős operatív felsőoktatási intézményvezető Irányítási reform – állami felsőoktatási intézmény vezetése

10 BeruházásIdőszakBefektetési összeg Oktatási épületek bővítése, új korszerű épületek megvalósítása 2000 – között 200 milliárd Ft Kollégiumi férőhelyek bővítése, új korszerű diákotthonok 18 intézmény férőhellyel 2004 – között 30 milliárd Ft Összesen:230 milliárd Ft A Felsőoktatási Infrastruktúra-fejlesztési Program

11 Az új Ftv. egyes szabályozási elvei 3+2 ciklusú képzés B, M, PhD + FSZ + szakirányú továbbképzés Felsőoktatás szakképzési és felnőttképzési intézmény is Felsőoktatás felnőttképzés és szakképzés is Képzési és kimeneti követelmények Munkaadók, szakmai szervezetek nagyobb szerepe FSZ, B és M kettős funkciója Távoktatás mint módszer elterjesztése

12 Az új Ftv. egyes szabályozási elvei Felsőoktatási oktatási intézmény létesítése hatósági eljárás után – Felsőoktatási Hivatal - Országgyűlés Speciális jogállású költségvetési szerv Kapacitás akkreditáció Egyetem elnevezés feltétele: M + PhD 3 pólusú irányítás: IT, Szenátus, Rektor

13 Az új Ftv. egyes szabályozási elvei Fenntartói és ágazati jogkörök egyértelmű elválasztása Adminisztrációs központ: egyes hatósági ügyek Jogosultság államilag támogatott képzésre – 12 félév Költségtérítéses hallgatók teljesítményfüggő támogatása

14 Az új Ftv. egyes szabályozási elvei Külföldi részképzés finanszírozása Diákhitel igénybe vételi lehetősége külföldi tanulmányokhoz Szakkollégiumok támogatása Oktatói teljesítmény kötelező hallgatói értékelése Gyorsított bírósági jogorvoslat

15 Az új Ftv. egyes szabályozási elvei Gyakornoki rendszer kiépítése Hallgatói létszám alapú képzési normatíva Oktatói mozgóbér keret Többes oktatói foglalkoztatás korlátozása: 1+1/2 Magántőke bevonása

16 Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok Felsőoktatás része 2006-tól egységes hallgatói jogviszony OKJ szabályai szerint Munkaerőpiaci orientáció SZVK-k kidolgozása gazdálkodó szervezetekkel Ha gazdasági kamara nyújtja be OKJ-ban közzé kell tenni Egyszerűsített létesítési eljárás Nincs előakkreditáció

17 Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok Szakmai programot felsőoktatási intézmény dolgozza ki SZVK alapján Képzési programja részeként Nincs központi program Általában 4 félév – maximum 6 Szakmai vizsga az Sztv. szerint OKJ szerinti bizonyítvány Szakközépiskolák bevonása lehetséges

18 Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok Szakmai gyakorlaton munkavállalói jogok Gyakorlati képzésben az Sztv. szerinti jogosultságok (juttatások) Gyakorlati képzés hallgatói szerződés alapján Felvételi feltételeket FI határozza meg

19 Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok FTT véleményezi a rendszer fejlesztést Szakképzési hozzájárulás hozzáférhető

20

21

22 Státus Hallg Tanuló Összes A felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása között, fő

23 Az új Ftv. felnőttképzési vonatkozásai M programok felnőttképzés részei Életkor, munka mellett, finanszírozás LL felhasználható képzési jogosultság Szakirányú továbbképzés Felsőoktatási „továbbképző intézmény” FSZ felnőttképzés is Térítéses képzés: felnőttképzés Felsőoktatási intézmény = akkreditált felnőttképzési intézmény + programok

24 Kormányrendelet a többciklusú képzési szerkezetről A jelenlegi helyzet Mintegy 30 szak követelményrendszere megjelent Folyamatban van az indítási kérelmek beadása A szakok többsége csak 2006-ban indulhat

25 KÖSZÖNÖM a FIGYELMET