Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (VGT) Kumánovics György műszaki igh.

1. Bevezetés A hozzászólás célja: Az EU VKI, a VGT eddig elvégzett és tervezett feladatai előkészítése során szerzett területi tapasztalatok bemutatása Tartalom 1. Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés 2. Feladatok és határidők 3. Érdekegyeztetés és a Vízgazdálkodási Tanácsok 4. Összegzés

Részvízgyűjtő: 4. Balaton Részegységek: 4-1 Balaton közvetlen 1-3 Kapos 1-4 Duna jobb part (Tassi zsilip-déli országhatár) Adatszolgáltatás: 1-6 Duna jobb part

Alegységek: 1-4-1 Észak Mezőföld és Kelet Bakony 1-4-2 Velencei-tó 1-4-3 Sió Adatszolgáltatás: 1-2-1 Bakony-ér és Concó 1-1-3 Marcal 1-4-4 Alsó Duna jobb part

2/1. Feladatok és határidők Legfontosabb határidők: 2000. december 22.ˇ Hatálybalépés 2003. december 22.ˇ A VKI átültetése a nemzeti jogrendbe Vízgyűjtőkerületek azonosítása és a hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2004. december 22.ˇ Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés 2006. december 22.ˇ Új monitoring üzembe állítása A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés ütemtervének és munkaprogramjának nyilvánosságra hozatala

2/2. Feladatok és határidők Monitoring programok beindítása Feltáró monitoring: a nem kockázatos víztestek minősítésének igazolása Operatív monitoring: a kockázatosság igazolása és a víztestek minősítése „Szakmai minimum”, a mérési kapacitás volt a meghatározó!! Vizsgálati monitoring: az intézkedési programok megalapozását szolgáló kiegészítő mérések végrehajtása Védett területekre vonatkozó kiegészítő monitoring:

2/3. Feladatok és határidők „Felszíni vizes alapmonitoring”(magyar sajátosság) : VKI szerinti feltáró monitoring VKI interkalibrációs program Természetes víztestek referencia-viszonyainak meghatározása Nemzetközi egyezményekben rögzített monitoring kötelezettségek (határvízi egyezmények, TNMN) EU jogszabályok teljesítésével kapcsolatos monitoring (ivóvízhasználat, halas vizek, fürdővizek, Nitrát-irányelv) Kiemelt területek speciális hazai monitoringja Vízrajzi monitoring felszíni vizekre vonatkozó része Az alapmonitoring nem tartalmazza az operatív monitoringot. Elég nehézkes a VKI nyelvezet, kár újabb csoportosításokat alkalmazni.

2/4. Feladatok és határidők Felszín alatti monitoring Területi monitoring: állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó Vízrajzi hálózatból a f.alatti vizeket érintő (KÖVIZIG) Rendszeresen vizsgált kutak (KTVF) Környezethasználati monitoring: környezethasználók által végzett mérések Vízművek által végzett mérések (KÖVIZIG-höz eljutnak) Ipari üzemek??? (KTVF kézi adattár) Hulladéklerakók??? (KTVF kézi adattár) Egyéb szennyezőforrások és szennyezett területek környezetében végzett mérések??? (KTVF kézi adattár) Az adattárakhoz, adatbázisokhoz(?) való hozzáférhetőség nehézkes, bizonytalan (pl. KvVM társszervek, agrárium, területhasználatok??)

2/5. Feladatok és határidők Monitoring jelentés Felszíni vizek programja: Feltáró monitoring: 143/10 (12) Folyó: 122/4 Állóvizek: 21/6 Operatív monitoring: 344/21 (23) A területi szervek (pl. a KDT- szervezetek) nem képesek csak részben ellátni a biológiai monitoring feladatokat. Felszín alatti vizek programja: Mennyiségi: 1772 Kémiai: 1742

2/7. Feladatok és határidők 2007. évi feladatok: I. félév: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv ütemtervének és munkaprogramnak társadalmi vitája 1./ Az ütemterv kiküldésre került, de nincs előkészítve a „talaj”, nincs előképzés 2./TVT megbeszélés, érdektelenség?, rossz a megszólítás?

2/7. Feladatok és határidők 2007 II. félév: A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása, a vízgyűjtő-gazdálkodási ütemterv és program véglegesítése Jelentős vízgazdálkodási problémák feltárása és nyilvánosságra hozatala (2007. december 22.): A víztestek jellemzésének felülvizsgálata: Kockázatos víztestek azonosítása Erősen módosított víztestek véglegesítése Felszíni víztestek minősítése az ötosztályos biológiai és kétosztályos kémia rendszer alapján 1./Szervezeteink a biológiai minősítésre csak részben képesek. 2./Több víztestre semmi információ nem lesz, ezért a felülvizsgálatok eredménye kérdéses!!! Az emberi tevékenység környezeti hatásainak feltárása (ok okozati kapcsolatok) Meglévő ismeretek alapján!! Idő?? A környezeti célkitűzések első változatának meghatározása

2/8. Feladatok és határidők 2008. évi feladatok: I. félév: A feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák és megoldandó feladatok társadalmi vitája részvízgyűjtőnként 1./Gondoljuk, tudjuk kikkel kellene egyeztetni, idő és forrás szükséges 2./A részvízgyűjtő olyan nagy terület, hogy az érdekeltség nem lesz kézzel fogható! 3./A mai TVT-k bázisát fel kellene használni!! Jogszabály módosítás szükséges!! (de így is megoldható?!)

2/8. Feladatok és határidők 2008 II. félév: A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása, a problémák számbavételének véglegesítése A környezeti célkitűzések végleges meghatározása A vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) tervezetének nyilvánosságra hozatala 1./Nincsenek a kezünkben olyan döntéstámogató rendszerek, amelyek az intézkedési terveket megalapoznák. Szükséges,kell!! 2./ Tervezési egység: alegységek, részegységek?? 3./ Mindezt – VGT - egy félév alatt az alegységektől a részvizgyüjtőkig elkészíteni!?

2/9. Feladatok és határidők 2009. évi feladatok: I. félév: A VGT tervezetek társadalmi vitája Ha már itt tartunk,… II. félév: A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása, A végleges VGT elfogadtatása a részvízgyűjtők területi vízgazdálkodási tanácsai által Az országos terv végelegesítése a 4 részvízgyűjtő VGT-je alapján A vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) végleges változatának nyilvánosságra hozatala, kihirdetése miniszteri rendeletben

3/1. Érdekegyeztetés és a Vízgazdálkodási Tanácsok Országos Vízgazdálkodási Tanács Területi Vízgazdálkodási Tanácsok (A négy részvízgyűjtő területére szervezve.) 1./Az ezek működtetéséhez jogszabály módosítás szükséges! Forrásigényes a működtetés! A mostani TVT-k már jól-rosszul, de működnek, ezek bázisán,…. 2./Az érdekegyeztetést az érdekeltekkel kell lefolytatni. Egy részvízgyűjtőn pl. rengeteg civil szervezet, gazdálkodó, stb.. van, működik. Célszerű – pl. Velencei- tó vízgyűjtő -kisebb területekben pl. az alegységekben gondolkodni.

5/1. Összegzés 1./A monitoring hálózatok működtetése jelenleg a felügyelőségek és igazgatóságok feladata, de Osztott feladatok – a mennyiség és minőség szakmaiatlan elválasztása - az ebből adódó gondokkal.(Lehet jól együttműködni, de a jó struktúra segítene, pl. laborok,..) Az állapotértékeléshez és minősítésekhez szükséges szakemberek az értékelő szervezeteknél nem állnak csak részben rendelkezésre, ezért kp.-i koordináció szükséges a feladatok ellátásához. A monitoring program működtetése többlet feladatokat ró a szervezetekre, a finanszírozás csak részben biztosított

5/2. Összegzés 2./Adattárak, adatbázisok (?) csak részben érhetők el, minden ismeretet, fel kellene használni a VGT-hez. 3./A VGT végrehajtása határozott központi irányítást igényel – ennek részbeni pótlására belső KÖVIZIG egyeztetések -, mert különben a terv nem lesz „értelmesen” összerakható (alegységek,.. részvízgyűjtők) 4./A VGT intézkedési tervek összeállításához a döntéstámogató rendszerek nem állnak rendelkezésre, fel kell gyorsítani!! 5./A Vízgazdálkodási Tanácsok működésének átalakítására (biztos, hogy kell??) jogszabály-módosítás szükséges, tegye lehetővé (pl. albizottság) a tervezési alegység szintű érdekegyeztetést 6./ A társadalom előképzése elmaradt!? Még nem késő. 7./Szervezetség –KÖVIZIG-ek belső koodinációja - javítása, a szükséges források biztosítása. (KEOP??) 8./ Sok a bizonytalanság, össze kell fogni!!!

Köszönöm a figyelmet!