BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye Somogyi Jánosné Biológia 7. évfolyam BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Az élőlény és környezete Életközösségek Az élőlény és környezete
Az erdő életközössége
Életközösségek hazánkban A természetben az élőlények nem elszigetelten, magányosan élnek, hanem életközösségeket alkotnak. A hazai tájak jellemző életközösségei például a tölgy- és a bükkerdők, a füves puszták, a nádasok stb.
Környezeti tényezők Azt, hogy egy területen milyen életközösségek alakulhatnak ki, a környezeti tényezők (csapadékmennyiség, napsugárzás, hőmérséklet, talaj szerkezete stb.) határozzák meg. Középhegységeink csapadékosabb területeire jellemző természetes életközösségek a lombhullató erdők.
Környezeti tényezők Az Alföld szárazabb részeire pedig a füves puszták.
Életközösség /társulás/ A társulásokban növények, állatok, gombák, mikroszkopikus élőlények (egysejtűek, baktériumok) élnek együtt, szorosan egymásra utalva.
Társulások A társulásokat elsősorban az uralkodó növényfajok alapján különböztetik meg egymástól. A bükkös társulásban például a bükk egyedein kívül hóvirág, gímszarvas, őz, széncinege, földigiliszta stb. népességei is megtalálhatók.
Bükkös állatai és növényei
Bükkös állatai és növényei
Tölgyesek állatai és növényei A tölgyerdőkben többek között gyertyán, vadrózsa, kökény, szarvasbogár él.
Társulások változása
Környezeti tényezők Élettelen környezeti tényezők: Szárazföldön: fény, hőmérséklet, csapadék, szél, talaj Vízi környezetben: fény, hőmérséklet, víz nyomás, só koncentráció, szén-dioxid, oxigén
Élő környezeti tényezők: élőlények közötti kölcsönhatások Segítőtársak Vetélytársak Ellenségek
Fogalmak Környezet: az élőlényekre ténylegesen ható környezeti tényezők összessége. Életfeltételek: az élet fennmaradásához nélkülözhetetlen környezeti tényezők.
Köszönöm a figyelmet! „Néztem ezt a szép világot. Mennyi bűbáj, mily talányok! Mind amit körülöttem látok.” /Vajda János/