Mezőgazdasági földterületek Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapota Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült Mezőgazdasági földterületek Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapota Készítette: Kovács Lászlóné

Mezőgazdasági földterületek Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapota

Helyes, vagy jó, mint jelző, ill Helyes, vagy jó, mint jelző, ill. környezeti vagy ökológiai állapot, mint kifejezés használatának tisztázása Cross compliance: Mint fogalom = kölcsönös megfeleltetés (minek kell megfelelni és milyen cél érdekében ?) Fogalom meghatározás konkrétan nincs a 1782/2003/EK rendeletben, de a 796/2004/EK rendelet 2. cikk 30. pontjában igen, mely szerint a „Kölcsönös megfeleltetés: a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkével összhangban.

Mint követelmény rendszer = a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme, továbbiakban: SAPS) felváltó, az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme, továbbiakban: SPS) való áttéréshez kapcsolt, jogszabályokba foglalt gazdálkodási követelmények rendszere.

A KAP reform bevezetésével összefüggésben a közvetlen támogatási kifizetésekhez olyan közös feltételrendszert kapcsolt az Európai Unió, amely elősegíti a környezet megóvásával, az élelmiszerbiztonsággal (annak elsősorban a növény- és állategészségügyi feltételeivel) az állatok kíméletével, valamint a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítását. Az Unió a felsorolt célkitűzéseket egy új követelményrendszer, azaz a cross compliance, — magyarul kölcsönös megfeleltetés — bevezetésével kívánja elérni, amit általánosságban a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) határozzák meg.

Az Európai Unió — a DG AGRI igazgatójának bevonásával— nemcsak fokozott figyelmet fordít arra, hogy ez a közösen elfogadott követelmény rendszer megvalósuljon az egyes tagállamokban, hanem be is gyűjti a tagállamoktól a követelmény rendszer előírásainak nemzeti jogszabályokban meghatározott fogalmait, a teljesítés mérésének módjáról, mértékéről szóló adatokat, valamint a felsoroltakkal kapcsolatban részletes információkat, adatokat gyűjt a gazdálkodóknak a követelmény rendszer megismertetésével, tájékoztatásával kapcsolatban is. A legutóbbi ilyen célú felmérés 2006-ban volt.

A kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszerei: Az egyik követelmény rendszer a 1782/2003/EK rendelet III. számú mellékletével azonos, amely összesen 18 direktívában megfogalmazva, 2005-től 2007-ig tartó bevezetési időszakokra osztva tartalmazza az alapvető köz-, növény- és állategészségügyi; valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket.

A másik követelmény rendszer a 1782/2003/EK rendelet IV A másik követelmény rendszer a 1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletével azonos, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (továbbiakban: HMKÁ) fenntartásának — beleértve néhány természetvédelmi követelményt is — uniós követelmény rendszerét és az ahhoz tartozó uniós előírásokat tartalmazza. Ez utóbbiakat felsorolás jelleggel, amiből a tagállamok a nemzeti sajátosságaiknak megfelelően választhatnak és ahhoz készítik el a tagállami szintű, a gazdálkodókra vonatkozó konkrét, kötelező előírásokat. Ehhez a melléklethez a fenti, III. számú melléklet követelmény rendszerétől eltérően nem tartoznak sem az előírások bevezetési időszakára vonatkozó konkrét időpontok, sem uniós jogszabályokra való hivatkozások.

Mely jogszabályok rendelkeznek (jelenleg Mely jogszabályok rendelkeznek (jelenleg!) a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos követelményekről? Uniós jogszabályok: a 1782/2003/EK rendelet, a 796/2004/EK rendelet, a 2012/2006/EK rendelet, a 1698/2005/EK rendelet és a 1975/2006/EK rendelet. Nemzeti jogszabály: 2007. évi XVII. törvény. A hivatkozott törvény 80. § (5) bekezdése így rendelkezik a követelmény rendszerek bevezetéséről: „A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.”

Mit jelent ez gyakorlatilag. A 2012/2006/EK rendelet 1. cikk 16 Mit jelent ez gyakorlatilag? A 2012/2006/EK rendelet 1. cikk 16. d) pontja szerint a HMKÁ bevezetésének legkésőbbi időpontja az „új tagállamoknál” (kivéve Romániát és Bulgáriát) a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme, továbbiakban: SAPS) 2010-ig felváltó egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme, továbbiakban: SPS) bevezetésével azonos időpont. Mivel Magyarország az SPS támogatási rendszert 2009-től tervezi bevezetni, ezért legkésőbb eddig az időpontig kell kidolgozni a HMKÁ hazai követelmény rendszerét. Az Unió a HMKÁ követelmény rendszer tagállami szintű előírásainak tartalmával kapcsolatban pedig így rendelkezik a 1782/2003/EK rendelet preambulumának (3) bekezdésében: „A mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása céljából előírásokat kell megállapítani, amelyek alapjai vagy fellelhetők az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben, vagy nem. Ezért indokolt egy közösségi keretrendszer létrehozása, amelyből a tagállamok átvehetnek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási rendszerek (földhasználat, vetésforgó, gazdálkodási gyakorlat) és mezőgazdasági üzemszerkezetek.”

Hol tartunk most ebben a folyamatban? Most csak tájékoztatunk, felkeltjük a figyelmet, gondolatokat ébresztünk, azaz felkészülünk tehát folyt. köv.!

Mit kell, ill. érdemes már most tudni a HMKÁ-ról, mint új követelmény rendszerről? Hol tartunk most? Új követelmények, de valójában mégsem? Vagy mégis? Mihez kapcsolódik a bevezetése és mikorra várható? Milyen hasonló tartalmú előírás, feltétel rendszerrel lehet összetéveszteni?

A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott HMKÁ feltételrendszer (összesen 3 előírás) nem azonos a fent hivatkozott uniós rendeletben meghatározott fogalommal és az ahhoz rendelt uniós követelmény rendszerrel. Míg az utóbbi, azaz az uniós követelményeket tartalmazó HMKÁ szigorúan az egységes támogatási rendszer (SPS) hazai bevezetésekor fog életbe lépni és még nem kerültek konkrétan meghatározásra az előírások, addig a jelenlegi HMKÁ előírások az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből (továbbiakban: EMOGA) finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz rendelve (egyszerűsített terület alapú, agrár-környezetgazdálkodási és kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó) kerültek meghatározásra és 2004. évi meghirdetésével már életbe lépett.

Valójában milyen tartalommal és milyen jogszabályi keretek között kell meghatározni a HMKÁ nemzeti előírásait? A válasz részben a 1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletének ismertetésével adható meg. A hivatkozott melléklet 1. oszlopában az uniós követelmények címszó alatt kerültek felsorolásra — négy tematikus csoportba elkülönítve — az Uniónak elsősorban talajvédelmi céljaihoz rendelt követelményei. Ezek a következők: A talajerózió megakadályozása, a talaj szervesanyag tartalmának megőrzése, a talajszerkezet fenntartása, valamint a talajművelés minimális szintje mellett a környezet megőrzése.

A hivatkozott melléklet 2 A hivatkozott melléklet 2. oszlopa tartalmaz néhány, az előzőekben felsorolt uniós követelményekhez tartozó unós előírást, de csak tartalmi felsorolás szintjén, mert ezekből a tagállam maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. Végezetül a 3. oszlopban kerülnek majd felsorolásra a konkrét tagállami előírások, mint gazdálkodói követelmények. Ezzel kapcsolatban felhívnám a figyelmet a 1782/2003/EK rendelet 5. cikk (1) bekezdés első mondatában foglaltakra. „A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet”

Ami „biztos” (?): Az előírások tartalmukat tekintve legyenek általánosak és tükrözzék a hazai sajátosságainkat, mert így minden támogatásban részesülő földhasználóra könnyebben vonatkoztathatók, legyenek közérthetők, egyértelműek, legyenek egyszerűen teljesíthetők könnyen ellenőrizhetők. Mivel a „15”-nek már 2005-ben be kellett vezetni a HMKÁ t, ezért érdemes a rendelkezésre álló információkat, előírásokat tanulmányozni.

Nyitott kérdés: Mennyi és milyen mélységű információt lehet és kell átadni a gazdálkodóknak az itt elhangzottakból. Fontos és meghatározó szerepük van az információk átadásában a szaktanácsadóknak, de nem elhanyagolható a gazdák felelősége sem. Változni kell a szemléletnek és a gazdálkodási gyakorlatnak is. Jogosan felmerül a kérdés: Mégis akkor mit mondjuk?

Fontos és a fentieken túl ide kapcsolódó és átadható információ pl Fontos és a fentieken túl ide kapcsolódó és átadható információ pl. az, hogy az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013. preambulum (59) bekezdés c) pontjában leírtak szerint: „tekintettel a mezőgazdasági üzemek 1782/2003/EK rendelettel létrehozott egységes támogatására és a rendelet 5. cikkében előírt, valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartására irányuló kötelezettségre, nem nyújtható állami támogatás a pusztán e feltételek tiszteletben tartásáról származó költségekre.” Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kölcsönös megfeleltetés HMKÁ követelmény rendszer előírásainak teljesítése kötelező, de a csak azzal összefüggő költségek támogatással nem ellentételezhetők. Tartalmilag ezzel összefüggésben meg kell említeni azt is, hogy 2009-ben a területalapú támogatások közül az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás az SPS bevezetésével egyidejűleg indul és a HGGY helyébe a kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszerei lépnek. Ez szaktanácsadói oldalról többek között azt jelenti, hogy a jelzett időpontig a 1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletben foglaltak alapján meghatározott, a hazai sajátosságok figyelembe vételével elkészített HMKÁ konkrét előírásait meg kell ismertetni a gazdálkodókkal. Fel kell készíteni őket az előírások teljesítésére a meghirdetett támogatások elnyerése érdekében.

Hasonlóan fontos információ lehet az is pl Hasonlóan fontos információ lehet az is pl., hogy a 1698/2005/EK rendelet preambulumának (45) bekezdésében, valamint az 51. cikkében foglaltak értelmében a terület alapú támogatásoknál a HMKÁ előírásait nemcsak a támogatott területeken, hanem a gazdaságuk egész területén be kell tartani. Ezt feltétlenül fontos információnak tartom mind a HMKÁ előírások meghatározása, mind a gazdálkodók kellő tájékoztatása, valamint az előírások be nem tartása esetén alkalmazható szankciók rendszerének (a be nem tartás súlyossága, mértéke, tartóssága és ismétlődése alapján) ismeretében.

Végezetül a HMKÁ követelmények teljesítésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatban a következő lényeges változásokra hívnám fel még a figyelmet. A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket a vonatkozó nemzeti jogszabályban foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2007. évi XVII. tv. 19. §. (1) bekezdése szerint külön jogszabályok alapján folytatják le az adatok kölcsönös (MVH!) átadása mellett. Erről a 796/2004/EK rendelet (2004. április 21.) preambulumának (10) bekezdése így rendelkezik: „A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer felállítása és a megfelelő szankciók meghatározása. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.”

Végezetül a HMKÁ követelmények teljesítésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatban a következő lényeges változásokra hívnám fel még a figyelmet. A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket a vonatkozó nemzeti jogszabályban foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2007. évi XVII. tv. 19. §. (1) bekezdése szerint külön jogszabályok alapján folytatják le az adatok kölcsönös (MVH!) átadása mellett. Erről a 796/2004/EK rendelet (2004. április 21.) preambulumának (10) bekezdése így rendelkezik: „A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer felállítása és a megfelelő szankciók meghatározása. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.”

Köszönöm a figyelmüket és további jó munkát kívánok! Úgy gondolom mindenki számára egyértelmű a fentiek alapján, hogy már most is van feladatuk a szaktanácsadóknak a HMKÁ bevezetésével kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az előírások még nem kerültek meghatározásra. Köszönöm a figyelmüket és további jó munkát kívánok!