Betegelégedettség – mérjük, de hogyan?

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Laboratóriumi munka szerepe a minőségbiztosításban
Advertisements

KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2011 PÜSPÖKSZILÁGYI TÉRSÉG NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
Kormányszóvivői tájékoztató A vizitdíj szabályok felülvizsgálata.
Dr. Matejka Zsuzsanna „Gyógyszerterápiás gondozás”
Dr. Golopencza Pál szolgálatvezető főorvos
Egynapos sebészetek Pest megyében
Szervezetfejlesztési Program
Készítette: Dr. Szabó Péter Főosztályvezető
Önkéntes menedzsment Előzmények Toborzás Szűrés, kiválasztás
Az ápolás minősége és az ápolási dokumentáció
Tájékoztatás a gyakorlatban avagy a gyors információtól az irodalom kutatásig Behálózott irodalom Érd, szeptember 24.
“Hány pontot kapunk érte?” Milotta Lászlóné – asszisztens (Vasútegészségügyi NKK Kft – Pécs) Zsoldiné Turi Edit – fiziotherápiás asszisztens (Egyesített.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
Egészségügy Betegjogok.
Marketing az egészségügyben Dr. Szalkai Iván E-consult 2000 Rt.
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségei
Szeretettel köszöntjük a TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai szakmai fórum résztvevőit! szakmai fórum résztvevőit!
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Rezidensi program Oktató-Mentor-Osztályfőnök Szemszögéből
Az Onkológia Osztály TEAM munkájának bemutatása
Pest Megyei Orvosnapok 2006 Hogyan lássam el a beteget? Járó-, vagy fekvőbetegként? Dr. Domján Gyula.
Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja.
Könyvtári teljesítménymérés
A nem OEP finanszírozott bevételek szervezési rendje és megfelelősége a törvényi előírásoknak Béres György gazdasági igazgató Vezérigazgató Találkozót.
A szervezeti problémák kezelése
,,Marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XII. Országos Konferencia Felnőttképzés jelentőssége az egészségügyi szakdolgozóknál.
Ápolási tevékenységünk központja a beteg SE ÁOK I.sz.Sebészeti Klinika Budapest Mollnár Enikő Zina.
Egészségügyi intézmények kontrollingja Kórházi kontrolling Fekete Daniel, Szőke Kristóf, Zila László 2006.
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
Titokzatos vásárlók.
Egynapos sebészet – telefoninterjú
Az esetmenedzser munkája és szerepe az egynapos sebészet ellátásban
A Down szűrés klinikai audit tervezete, kivitelezése Szy Ildikó OEFI Ritka Betegségek Központ május 19.
Gyermekjogok - egy lépés előre
A Magyar Köztársaság kormánya. Egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításról.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Szike helyett machate-t? avagy lesz-e kiút a „protokoll- dzsungelből”?
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató
SÉRÜLÉKENY BIZTONSÁG Közlekedéstudomány a közlekedésbiztonság szolgálatában „KÖZLEKEDÉSI SÉRÜLÉSEK” KONFERENCIA Budapest, szeptember 26. Előadó :
ADATVÉDELMI OKTATÁS
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
ISO GONDOLKODÁS ELÉGEDETT-E A BETEG?  DR.TAKÁCS EMERENCIA.
2005. május 5. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁSI FELNŐTTKÉPZÉSI BIZOTTSÁG.
Dunaújváros2014. szeptember 15. Projekt eredményeinek disszeminációja – 9. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban.
Fogászati ellátás november Kiosztott ill. kitöltött kérdőívek aránya.
Sajátos képzési igényű hallgatók számára nyújtott szociális szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetemen Horváth Hajnalka SZTE ETSZK IV. évf. Szociális munka.
EGÉSZSÉG ÉS JÓL-LÉT SZÉKESFEHÉRVÁR POLITIKÁJÁBAN Östör Annamária.
A sürgősségi osztály indításával és működtetésével nyert tapasztalataink. CSMEK Hódmezővásárhely - Makó Dr. Lóczi Gerda.
Fekvőbeteg ellátás november. Hányadik alkalommal veszi igénybe az ellátást? %
Hogyan válasszunk iskolát, tudnivalók iskolaválasztás előtt! 8. évfolyamra járó tanulók szüleinek tartandó értekezletre 8. évfolyamra járó tanulók szüleinek.
Visegrád, Könyvvizsgálat, Minőség-ellenőrzés és
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
Fekvőbeteg ellátás november. Hányadik alkalommal veszi igénybe az ellátást? %
A betegellátás keretei és rendszere
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
A minőségügy és helye a Szent Imre Kórházban Dr. Varga Piroska főigazgató helyettes, minőségügyi igazgató.
Gazdik Judit Ápolásfejlesztő, intézményi szakoktató
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlító vizsgálata a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés által VÉR ANDRÁS - CSER.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 3
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Betegelégedettség – mérjük, de hogyan? Bognárné Laposa Ilona Zala Megyei Kórház Budapest, 2009. február 19-20.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A KEZDETEK . . . „HÁNY TÁNYÉR MELEG KRUMPLILEVES EGYENLŐ EGY TISZTA FÜRDŐSZOBÁVAL?” Dr. Gulácsi László OEP, 1998. november 19. Budapest, 2009. február 19-20.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS MEGJELENÉSE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN 1990-ES ÉVEK ELEJE egészségügyi ellátás = szolgáltatás beteg = vevő betegelégedettség = vevői igény 1995 az első kórház tanúsítás Zalaegerszeg – ÖQS Ausztria Budapest, 2009. február 19-20.

DONABEDIÁN (1980) ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT SZEMPONTOK SZERINT: Struktúra minőség: szolgáltatás nyújtáshoz szükséges, amelyet a beteg közvetlenül észlel. (készülék, betegszoba, személyzet, stb.) – A jó struktúra minőség nem egyenlő a jó eredmény minőséggel! Folyamatminőség: mindazon folyamatok összessége, amelyeknek célja az adott erőforrások felhasználásával létrejött szolgáltatás. (Pl.: felvétel, előkészítés, diagnosztika, terápia, ápolás-gondozás, személyes törődés, utógondozás.) Eredményminőség: klinikai-orvosi eredmények, a kezelés szubjektívan érzett haszna, a közvetlenül észlelt struktúra minőséggel és a folyamat minőséggel való elégedettsége a betegnek. Budapest, 2009. február 19-20.

HOGYAN KERÜLT ELŐTÉRBE A BETEG ELÉGEDETTSÉGE? Új személetű vezetőség, korszerű menedzsment módszerek alkalmazása (Dale-Carnegie kurzus a közép- és felső vezetés részére, H-PIP, önértékelés) A tanúsított kórházakban az ISO szabvány követelménye szerint mérni kell a betegelégedettséget, azaz a szolgáltatás színvonalát. Budapest, 2009. február 19-20.

Archívumunkból . . . „ 1994-ben a kiadott 600 kérdőívből 357 érkezett vissza, a válaszolók 53 %-a nő, s 47 %-a férfi volt. A felmérés alapján kapott válaszokból azt tűnik ki, hogy az intézetünkben kezelt páciensek döntő többsége általában elégedett az intézet által nyújtott szolgáltatásokkal, s 97 % ismét a mi intézetünket választaná. Több mint 2/3-as arányban azonnal felvételre került a beteg, a napirendet ismertették velük, ha ágyhoz kötött volt a beteg naponta mosdatták, a beszennyezett ágyneműt azonnal kicserélték, s nem zavarta őket semmi (96 %) a kórházban. A mosdók, WC-k tisztaságával kapcsolatban is hasonló volt az arány.” Budapest, 2009. február 19-20.

Archívumunkból . . . „ Az étkezést betegeink döntő többsége mennyiségileg (88 %) és minőségileg (92 %) jónak találta. Távozó betegek 99 %-a kapott elegendő felvilágosítást a betegségével kapcsolatban. Munkatársaink 77 %-a kapott 8-10-es osztályzatot a bánásmód megítélésben. A látogatási renddel kapcsolatosan a betegek 98 %-a elégedett volt. A betegek 64 %-a jónak, vagy kiválónak ítélte a kórtermet.” Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ PÁLYÁZATBÓL 2006. Budapest, 2009. február 19-20.

NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ PÁLYÁZATBÓL 2006. (2004 évben végzett felmérés az ESzCsM által koordinált országos szintű betegelégedettségi vizsgálat adatait alapján) Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

EGYSÉGES INTÉZETI KÉRDŐÍV ( 2 évente ismétlődő) Előnye pl.: egyazon időben nagyszámú résztvevő azonos kérdések összehasonlítható objektivitás magasabb Hátránya pl.: a kapott válasz helyszíne nem beazonosítható szakma-specifikus kérdések nem alkalmazhatóak, csak általánosságban. Eredményesség feltétele pl.: megfelelő előkészítés a kivitelezésről – team munka betegek tájékoztatása a vizsgálat céljáról, korrekt válaszadás fontosságáról anonimitás biztosítása (zárt boríték) gyors feldolgozást és értékelést követően javító intézkedések megtétele összehasonlított eredmények visszajuttatása munkatársak részére Budapest, 2009. február 19-20.

(Pl: rendelési idők, azonosíthatóság, tájékoztatás műtét előtt) SZEMÉLYES INTERJÚ (Pl: rendelési idők, azonosíthatóság, tájékoztatás műtét előtt) Előnye pl.: pontos információ visszacsatolás lehetősége félreérthetőség tisztázása lehetőség a problémák nyílt feltárására Hátránya pl.: időigényes képzett és kommunikatív munkatárs szükséges az interjúhoz szubjektivitás nem kizárható kevés a mintaszám Eredményesség feltétele pl.: jól képzett, jártas egészségügyi szakdolgozó megnyerő személyiségi kérdező elkötelezettség a szervezet iránt a kapott eredményekre intézkedések, módosítások, esetleges további vizsgálatok újabb problémák feltárására és ok-okozati összefüggések vizsgálata Budapest, 2009. február 19-20.

KÉRDŐÍV A RENDELÉSI IDŐKKEL KAPCSOLATOS IGÉNYÉNYEKRŐL Melyik szakrendelésre érkezett? …………………………………………………… Érkezés:  előjegyzéssel  sürgősséggel  előjegyzés nélkül Lenne-e igénye a 15.00 óra utáni szakrendelésekre?  igen  nem 3.1. Ha igen, mely időpont lenne Önnek megfelelő? ………………………………………………………. ………………………. 3.2. Mely szakrendeléseket venné igénybe ezen időpontban? …………………..……………………………………………………….......…. 4. Javaslata, észrevétele van-e a jelenlegi rendeléssekkel, ellátásokkal? Kérdőív felmérése: 2008. július augusztus Budapest, 2009. február 19-20.

MŰTÉTI ELŐTTI TÁJÉKOZTATÁS MEGFELELŐSÉGE (2008.) – 1. Osztály:…………………… Kitöltés dátuma:…….. 1. Neme:  nő  férfi 2.Életkora: 0-20 év  21-40 év  41-60 év  61 év felett 3. Iskolai végzettsége:  felsőfokú  középfokú  alapfokú 4.Lakhelye:  város  falu 5. Felvételekor ismertették Önnel az osztályos házirendet?  Igen  Nem 6. Milyen lényeges információk ragadták meg a figyelmét a házirenddel kapcsolatosan?  Amit említ az a felvétellel kapcsolatos  A kapcsolattartással  Osztályos napirenddel  Látogatási renddel  Betegjogokkal  Hitélettel:  Szociális ellátással:  Egyéb: 7. Kitől kapott tájékoztatást a műtéttel, beavatkozással kapcsolatban?  orvostól  ápolótól  mindkettőtől  egyéb: 8. Mennyire elégedett Ön a műtétet megelőző szóbeli tájékoztatással ?  Teljesen elégedett a tájékoztatással  Teljesen elégedett a tájékoztatással és a kérdéseire teljes egészében megkapta a választ  Csak részben elégedett  Bizonytalan maradt  Az információhiánytól szorongott  egyéb: Budapest, 2009. február 19-20.

MŰTÉTI ELŐTTI TÁJÉKOZTATÁS MEGFELELŐSÉGE (2008.) – 2. 9. Mennyire elégedett Ön a műtéti beavatkozás írásbeli tájékoztatójával? Kérem osztályozza: 1 2 3 4 5 10. Ha úgy érzi nem kapott megfelelő információt,kérem indokolja meg, hogy miért nem?  Szóban nem tájékoztatták,  Nem értette teljesen amit elmondtak  Nem volt rá alkalom, hogy feltegye a kérdéseit  Nem merte megkérdezni  Nem értette meg a beleegyező nyilatkozat tartalmát  Nem kapott beleegyező nyilatkozatot  egyéb: 11. Úgy érzi, hogy megkapta a szükséges információkat arról, hogy milyen kockázatai vannak a beavatkozásnak?  igen  nem 12. Tájékoztatták arról, hogy mi történik Önnel abban az esetben, ha elutasítja a műtétet vagy beavatkozást?  igen  nem 13. Vissza tudná idézi, hogy mire emlékszik a betegtájékoztatásból ? Szóbeli tájékoztatásból: Beleegyező nyilatkozat tartalmi részéből: 14.Kérem, értékelje a szóbeli betegtájékoztatást érdemjegyekkel: 1 2 3 4 5 15. Igényelné-e azt, hogy a műtéttel kapcsolatban tájékoztató füzetet kapjon?  igen  nem 16. Véleménye, javaslata változtatással kapcsolatban. Budapest, 2009. február 19-20.

BETEGAZONOSÍTÓ CSUKLÓPÁNT HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS OSZTÁLYOS VÉLEMÉNYEK (2003) (1) Megkérdezett osztályok: Általános Sebészet, Traumatológia, Ortopédia, Urológia, Szívsebészet, Fül-Orr-Gége, Szülészet-Nőgyógyászat, Szemészet Összesen: 30 fő Orvos: 10 fő Nővér: 18 fő Egyéb eü. szakdolgozó (gyógytornász, beteghordó) 2 fő 1. Szükségesnek és hasznosnak ítéli a csuklópánt használatát? Igen: 28 fő Nem: 2 fő (orvos) Indoklás: felesleges, mert tudja, hogy ki a beteg, nem volt még probléma az osztályon) 2. Segíti-e a beteg azonosíthatóságát? Igen:29 fő Nem: 1 fő (orvos) Indoklás: a betegdokumentáció elegendő az azonosításra 3. Volt-e rá példa, amikor kifejezetten hasznos volt az azonosító használata? 14 esetben tudtak erre példát mondani, főleg a nővérek, de egy esetben az orvos is. Elkóborolt, eltévedt betegek, volt olyan, aki másik osztályon kereste a helyét, illetve rosszul lett a büfében. Budapest, 2009. február 19-20.

BETEGAZONOSÍTÓ CSUKLÓPÁNT HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS OSZTÁLYOS VÉLEMÉNYEK (2) 4. Utasította-e el beteg a használatát? Szemészeten: egy beteg, aki mindennemű adatközlést megtiltott Urológián: egy allergiás beteg Traumán: egy esetben, a beteg nem indokolta Fül-Orr-Gégén: egy beteg, aki gyermekes dolognak tartotta Szívsebészeten: egy esetben, a beteg nem indokolta Ált. Sebészet: volt ilyen eset Ortopédia: több esetben volt 5. Javasolná-e minden osztályon alkalmazni? Igen: 27 fő Nem: 2 fő (orvos) Tartózkodik: 1 fő (orvos), Indoklás: csak sürgősségi eseteknél, kontaktus képtelenség esetén Budapest, 2009. február 19-20.

BETEGEK VÉLEMÉNYE A BETEGAZONOSÍTÓ CSUKLÓPÁNT HASZNÁLATÁRÓL (1) Megkérdezett betegek száma: 48 fő Férfi: 27 fő Nő: 21 fő 30 év alatt: 7 fő 30-50 év között:14 fő 50 év fölött:27 fő Nem volt betegazonosító karszag 5 betegen , Trauma: 1 beteg letépte (a beteg zavart volt) Ortopédia: 4 beteg (egy elutasította, egynek a műtőben levágták, két betegnek nem tették fel) 1. Elmondták-e miért szükséges a betegazonosító csuklópánt használata? Igen:38 fő, Nem: 3 fő, Egyéb: 3 fő nem emlékszik, 1 fő éppen olvasta (A csuklópántot nem viselő 5 beteg közül: egy aki letépte, nem válaszolt (kommunikáció képtelen), egy- aki elutasította - nem válaszolt a kérdésre, 3-nak elmondták, de nem tették fel, ill. levágták a műtőben a csuklópántot) 2. Ki tette fel a csuklójára? Nővér: 39 esetben Saját maga: - Nem tudja:4 (ébredéskor rajta volt ) 3. Mikor kapta meg? Kórteremben: 19 fő Ambulancián/előtérben/nővérpultnál: 13 fő Egyéb: Műtét után rajta volt: 3 fő, Műtét előtt kapta: 2 fő, Nem tudja: 3 fő Budapest, 2009. február 19-20.

BETEGEK VÉLEMÉNYE A BETEGAZONOSÍTÓ CSUKLÓPÁNT HASZNÁLATÁRÓL (2) 4. Okozott-e viselése kellemetlenséget? Nem: 42 fő Igen : 1 fő (Ortopédián 50 év feletti nő beteg) 5. Szükségesnek ítéli-e használatát? Igen: 40 fő Nem: 1 fő Nem tudja: 1 fő Nem válaszolt: 1 fő Tapasztalatok: A betegek túlnyomó többsége szükségesnek, hasznosnak ítéli a csuklópánt használatát. Viselése kellemetlenséget nem okoz. Az osztályokon a tájékoztatás tesztelése után megállapítottuk, hogy a dolgozók (nővér és orvos) hozzáállása, a tájékoztatás minősége (szóbeli) nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a betegek elfogadják-e a csuklópánt használatát. Több betegtől hallottuk azt a véleményt, hogy a kórház által a betegek biztonsága érdekében bevezetett intézkedéseket a betegnek nincs joga felülbírálni, ellenkező esetben ne vegye igénybe a szolgáltatást. Beteg vélemények: Jó dolognak tartja(2 fő), Célszerű, Előnyös, Főleg gyermekeknél, Mindenkire kell tenni, Jó dolog és viszi haza emlékbe, Nem rossz ötlet! A betegnek pedig föl kell rakni és kész! Saját megnyugtatásomra, biztonságban érzem magam. Szükséges rossz. Budapest, 2009. február 19-20.

MINŐSÉGTECHNIKÁK ALKALMAZÁSA BENCHMARKING TÁRSKÓRHÁZZAL Budapest, 2009. február 19-20.

A KÖZÖS VIZSGÁLAT MENETE Benchmarking tevékenység meghatározott rendjét követtük. Mit mérjünk össze? Hogyan viszonyítsunk? Hogyan férjünk hozzá az aktuális adatokhoz? A vizsgálat lebonyolításának körülményei. Alkalmazott módszer meghatározása (kérdőív). Budapest, 2009. február 19-20.

KÖVETKEZTETÉSEK, KÉRDÉSEK Vannak gyenge pontok! A keleti régióban „kritikusabb” állampolgárok élnek? A két régió lakosainak megoszlása és városi kórházainak aránya befolyásolja-e az ellátás színvonalát? A két régió lakosságának egészségi állapota befolyásolja-e az eredményeket? Budapest, 2009. február 19-20.

Ok - Hatás elemzés Benchmarking Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

MILYENNEK ÉRTÉKELI A TÁJÉKOZTATÁST AZ OSZTÁLYON? a./ Jó a tájékoztatás, mert: 1. a felvételt végző ápoló részletes tájékoztatást adott jogairól, kötelezettségeiről és a házirendről 2. a kezelőorvosa tájékoztatta jogairól, kötelezettségeiről és a házirendről 3. minden beavatkozásról (műtét, csapolás, véradás, gyomortükrözés, vastagbéltükrözés stb.) részletes tájékoztatást kapott 4. az orvos és az ápoló elmondta, hogy panaszaival kihez fordulhat b./ Rossz a tájékoztatás, mert: 1. az ápoló az írásos házirendet csak elolvastatta Önnel 2. az orvos csak az Ön kötelességét közölte 3. az orvos egy „papírt” íratott alá Önnel, amiről azt mondta, hogy az egy Beleegyező Nyilatkozat 4. senki sem közölte, hogy panaszaival kihez fordulhat Budapest, 2009. február 19-20.

AKCIÓTERV Bevezetett intézkedések beleegyező nyilatkozatok felülvizsgálata, átfogalmazása, beteg számára érthetővé tétele, minden lényeges beavatkozásra beleegyező nyilatkozat figyelem felhívás a szóbeli tájékoztatás fontosságára az írásbeliség mellett a feltett kérdésekre érthető válaszok, magyarázatok adása formanyomtatvány készítése a betegjogokról, mely a kórházi felvételekor a betegnek átadásra kerül betegjogi képviselő elérhetőségének kihelyezése minden osztályon intézeti betegtájékoztató füzet aktualizálása az osztály bemutatása az írásos házirend mellett. Budapest, 2009. február 19-20.

A MINŐSÉGCÉLOK ÁTGONDOLÁSA TERVEZÉS HOGYAN TOVÁBB? A MINŐSÉGCÉLOK ÁTGONDOLÁSA TERVEZÉS Rövid távú terv: TQM munka! Személyiségfejlesztő tréning. Közép távú terv: További tényfeltárás. Benchmarking tevékenység a „versenytárssal” Hosszú távú terv: A partnerkapcsolat bővítése. A szociális ágazat bevonása a kutató és együttműködő munkába. Hangsúlyozni az egymástól tanulás elvét. Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

Budapest, 2009. február 19-20.

? A BETEGEK ELÉGEDETTSÉGE BELSŐ SZÜKSÉGLET, VAGY A MARKETING ESZKÖZE A SZERVEZETNEK? Az egészségügyi szolgáltatásokra fokozódó hatékonysági és minőségi nyomás nehezedik, a finanszírozási rendszeren belül már csak akkor eredményesek, ha hatékony és magas minőségű szolgáltatásokat tudnak ajánlani, és eredményes a költséggazdálkodásuk is. Budapest, 2009. február 19-20.

KÖSZÖNET A MUNKATÁRSAIMNAK Tompa Lászlóné - minőségirányítási szervezőnek Magyarné Kondor Judit - PR Iroda vezetőnek Dömötör Józsefné - PR munkatársnak Dr. Bátfainé Szabó Veronika - egészségnevelőnek Szekeres Lászlóné - min. adminisztrátornak és a ZMK valamennyi vezető szakdolgozójának, ápolójának Budapest, 2009. február 19-20.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET Budapest, 2009. február 19-20.