Industrial Organization - alapvető modellek a) SCP modell (piaci szerkezet –magatartás-teljesítmény)-versenyszabályozás b) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell) „Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emlésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek” (A. Smith)

IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezők alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetők a különböző piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) – piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzat: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás – versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzés, esettanulmány (SCP modell) Játékelmélet (stratégiai interakciók)

Struktúra-magatartás- teljesítmény modell (SCP) A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meg-határozza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvető jellemzőitől függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság

Piaci magatartás (viselkedés) Az SCP modell alapfeltételek kereslet kínálat árrugalmasság, helyettesítés nyersanyagok,technológia, vásárlási szokások, gazd.növ Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege-termék differenciáltság, belépési korlátok Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezőség, termékminőség, technikai fejlődés

Verseny szabályozás szerepe az SCP modellben Strukturális szabályozás Struktúra Magatartás Teljesítmény (fúziókontroll) Magatartás szabályozás Verseny szabályozás (Kartell, erőfölény) cél „ideális” állapot- verseny (TV)

Melyik iparág a legkoncentráltabb? Vállalatok A B C D 1 20 60 33,3 45 2 10 3 5 1,25 4 6 7 8 9

A piaci koncentráció és mérése A piaci struktúra megfigyelhető dimenziói: a piacon lévő vállalatok száma (n) egyenlőtlenség (a piaci részesedések különbözősége) Mérőszámok: m (m<n) vállalatos koncentrációs ráta (CRm) (legnagyobb vállalatok együttes piaci részesedése) Herfindahl- Hirschmann index (HHI vagy H): részesedések négyzetösszege

A Herfindahl- Hirschmann index számítása: H = ahol si= vagy si= nagysága:0H  10000 (vagy1) Függ: vállalatok száma egyenlőtlenség

A HHI felbontása, értelmezése di= si-1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) HHI= egyenlőtlenség vállalatok száma HHI inverze (10000/HHI): ekvivalencia mutató - egyenlő részesedésű vállalatok száma

Koncentrációs görbe grafikus ábrázolás 100 90 80 70 piac részesedés % 60 50 40 30 20 10 1 2 3 4 5 6 7 8 vállalatok száma

Pl: mobilpiaci koncentráció és változása 2002 december 2007 Pannon 38,29% 35,11% T-Mobile 49,58% 44,00% Vodafone 12,13% 20,89% HHI 4071 3609

Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.)

Problémák a koncentráció mérésével – koncentráció és hatékonyság A piac megfelelő definiálása szükséges: releváns (érintett) piac (hipotetikus monopolista teszt, kereszt-árrugalmasság) Exogén-endogén tényezők: koncentráció (szerkezet)  jövedelmezőség (profitok) /SCP modell/ Statikus mutató (belépési lehetőségek szerepe) Koncentráció és hatékonyság nagyobb koncentráció  gazdasági erőfölény, ill. összejátszás valószínűsége nő: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja (harvardi iskola) költségelőnyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág  termelési hatékonyság nagyobb (chicagoi iskola)

Piaci erő mérése –Lerner index Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzői ár) fölé emelje Mérése: Lerner index i-k vállalat: Iparág: M= Piaci kimenet eltérése az „ideális” (versenyzői) esettől – hatékonyság!

A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata pl. n szereplő (vállalat)– nem kooperatív (Cournot) oligopólium Iparági szinten a piaci hatalom (L): M= kompetitív piac=0< M <1= monopolista piac

Mitől függ a vállalat piaci hatalma? A vállalat piaci részesedése (si=qi/Q) A piaci kereslet árrugalmassága () adott  (és p): kisebb ci  nagyobb si: pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés): Stratégiai interakció: nem kooperatív -kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet

Összejátszás -kartell lényege Vállalatok koordinálják tevékenységüket (verseny korlátozása)  együttes profitmaximalizálás monopolárak a piacon Verseny: ha egy vállalat csökkenti outputját, az a többiek számára hasznos, de a költséget ő viseli  külső gazdasági hatás Kartell: a külső gazdasági hatás internalizálása  az összes vállalat vissza-fogja termelését, így mindegyik részt vállal a költségekből, és részesül a haszonból

Összejátszás és formái Közgazdasági tartalom: olyan piaci helyzet, ahol az ár a monopolár vagy ahhoz közeli (végeredmény!) Hogyan jön létre ez az eredmény? vállalatok magatartása Explicit: egyezség, megállapodás (szerződés, megbeszélés stb) Hallgatólagos összejátszás: kooperatív magatartás megegyezés nélkül

Kartell-ügyek Magyarországon Év Ügyek száma VH beavat- kozás Bírság mFt 2000 18 11 96 2001 10 1 2002 182,46 2003 20 12 638,5 2004 28 8156,0 2005 25 13 2855 2006 19 8650 2007 15 1069

Lesz-e összejátszás? S2 S1 p1=60 p2= 50 800, 800 0, 1500 p2=50 1500, 750, 750 Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végső eredmény: P=MC)

Csalás a kartellben – egyidősza-kos fogolydilemma alapján 800, 800 0, 1500 p2=50 1500, 750, 750 Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Nash egyensúly (NE): mindkét vállalat p=50 Nincs összejátszás!

Csalás megakadályozása Kartell fenntartása -mi kell ahhoz, hogy ne „csaljanak”? csalás hamar felismerhető többiek reagálása: büntetés (hihető legyen!) Akkor érdemes csalni, ha az ebből származó nyereség > büntetés miatt veszteség Dinamikus megközelítés -ismételt játékok A vállalat stratégiája az előző időszakban a többiek által alkalmazott stratégiáktól függ Idő szerepe az ismételt játékokban: Véges időszak ill. t előre ismert Végtelen időszak ill. t előre nem ismert

Véges és ismert időtartamú játék Lehetséges stratégia: 1.lépés: együttműködés 2. lépés: Együttműködés, ha előző időszakban a másik fél kooperál Büntetés, ha a másik nem kooperált Hihető-e a fenyegetés? Selten tétel: ha egy egyedi NE-vel rendelkező játékot sok alkalommal játszanak le, akkor az ismételt játék egyensúlya: egyidőszakos egyensúly t-szer ismételve (a játék története nem játszik szerepet!)

Ismételt játék - végtelen időtartam (Bertrand modell alapján) kiinduló ár: pM (összejátszás-monopolista ár), n=2 „trigger” stratégia p1(t)=pM ha p2(t-1, t-2..)=pM a másik vállalat minden előző időszakban tartotta magát a monopolista árhoz - ekkor a profit= M/2 p1(t)= p1(t+1)=….=c, ha p2(t-1)<pM ha másik csal, büntetés az összes hátralevő időszakban -visszatérés az egyidőszakos egyensúlyhoz - ekkor a profit: =0 Vállalat célja: profit jelenértékének maximalizálása, ahol =1/(1+r): diszkonttényező

Összejátszás feltétele  t   M

Összejátszás feltétele (folyt.) - Bertrand ha n=2    0,5 (r100%)  összejátszás Több vállalatra (n) profit összejátszás esetén: (egy időszakra) Összejátszás feltétele:    (n-1)/n  r<1/(n-1)

Összejátszás feltétele végtelenszer ismételt játékban - általánosítás Vállalatok száma: n, és t= i-edik vállalat profitja: összejátszás esetén (minden időszakban): iC (mindenki összejátszik ) csalás esetén: iD (többiek összejátszanak) büntetés esetén: iP Profitok jelenértéke (trigger stratégia): Összejátszás: (1/1- ) iC Csalás: iD + ( /1- ) iP egyszeri nyereség büntetési szakasz profitjának PV-je