Makroökonómia Árupiaci egyensúly

C = CA + c * DI c + s = 100% =1 S = - CA + s * DI Fogyasztási és megtakarítási kereslet DI = adózott jövedelem Ha nincs adózás : DI = Y Ha fix összegű (jövedelemtől független) adó van : DI = Y — Tfix C = CA + c * DI Fogyasztási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra. ΔC ΔDI c = C, S Megtakarítási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem fordítanak fogyasztásra. vagyis mennyit takarítanak meg. ΔS ΔDI s = C c + s = 100% =1 S = - CA + s * DI c S CA DI — CA s

A fogyasztási függvény változásai C CA C DI c C C’ c Tfix - c * CA DI Egyösszegű (fix) adót növelik (c.p.) Megtermelt reáljövedelem növekszik (c.p.) C C C’ C C C’ c ’ c c CA CA DI DI Bestseller lesz az „Élj a mának, ne törődj a holnappal” című könyv (c.p.) A fogyasztók hosszú távon várható reáljövedelmük csökkenésére számítanak

Beruházási - és kormányzati kereslet A beruházási függvény jobbra tolódik a következő esetekben: javuló profitvárakozások technológiai fejlődés új állami támogatások / adókedvezmények Beruházási függvény I Ha a reálkamatláb csökken, a beruházások nőnek, mivel olcsóbbá vált a beruházások finanszírozása. (Ilyenkor változatlan beruházási függvény mentén mozdulunk lefelé.)

A beruházási kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. Függ-e a beruházási kereslet a megtermelt jövedelemtől? (RT) A beruházási kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. I Csökkenő reálkamatláb, vagy javuló profitvárakozások, vagy technológiai fejlődés, vagy új állami támogatások / adókedvezmények hatására a beruházások nőnek. I2 I1 Y

A kormányzati kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. Függ-e a kormányzati kereslet a megtermelt jövedelemtől? (RT) A kormányzati kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. G G Y

A keynesi kereszt E=C+I+G E=C(Y-T)+I+G C=C(Y-T) I=Ī G=G T=T Azaz a kiadás a jövedelem és az exogén tervezett beruházás, és exogén fiskális politikai változók függvénye

A keynesi kereszt Egyensúly E=Y A tervezett kiadás a jövedelemtől függ A kiadásgörbe meredeksége (MPC) a fogyasztási határhajlandóság

Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje E = C+I+G Y CA+I+G E Y = Y E = C+I+G Túlkínálat E = Y Túlkereslet 45° Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat

Y = C + I + G Kiadási - és adómultiplikátor /1 KÍNÁLATI oldal KERESLETI oldal Y = C + I + G Ha egy jövedelem-független pótlólagos keresleti tényező ( I, vagy G) adódik a keresleti oldalhoz: + 100 ( I,vagy G) Akkor első körben a kínálat (jövedelem) is ugyanannyival nő. +100 De a jövedelem (kínálat) megnövekedésével a jövedelem-függő fogyasztás is megnő; nem a teljes növekményt költjük el, hanem csak a fogyasztási határhajlandóság-szorosát. (+Y*c) Megint nőtt tehát a keresleti oldal, a fogyasztással (C): +80 (ha c=0.8) A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +80 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +64 A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +64 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +51.2 És így tovább . . . Az egyensúlyi jövedelem az eredeti kereslet - növekedésnél sokkal nagyobb mértékben nőtt az ismételt kínálat (jövedelem)-növekedések   az ezáltal kiváltott (jövedelem-függő) fogyasztás-növekedések  és az ehhez újra felnövekedő kínálat (jövedelem-növekedések következtében. A kiadási multiplikátor által tehát a pótlólagos (I-, vagy G-) kereslet önmagát meghaladó mértékű jövedelem-növekedést eredményez. Az adó-multiplikátor pont e folyamat fordítottját indítja be: az adó emelése csökkenti a fogyasztási keresletet, az így beinduló „negatív spirál” az adó emelésénél nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet.

Kiadási - és adómultiplikátor /2 E E Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor E = Y E = Y E E’ E’ E +ΔG -cΔT Y Y Y’e Ye Ye Y’e ΔY =ΔT*(-c)/(1-c) +ΔY=ΔG*1/(1-c)

Feladat A gazdaságban a fogyasztás 500-ról 600-ra emelkedett két időszakban, míg a megtakarítási határhajlandóság 0,25. Mekkora rendelkezésre álló jövedelem változása, ha a fix adó 100, és a kormányzati vásárlásokat 300 egységgel növeljük? 1c=1-s=0,75 2ΔY= ΔG*(1/(1-c)) ΔY=300*(1/0,25)=1200= ΔDI=Y(2)-T-(Y(1)-T)

Feladat Mekkora a gazdaságban az adónövelés/csökkentés mértéke, ha annak hatására az egyensúlyi jövedelem 900-ról 450-re csökkent és s=0,1? ΔY=Y(2)-Y(1)=450-900=-450 ΔY= ΔT*(-c/(1-c))= ΔT*(-0,9/0,1) -450= ΔT*(-9) ΔT=50, tehát T(2)-T(1)=50 azaz 50 egységgel növeltük a kivetett adót. (Ez természetesen csökkentette a rendelkezésre álló jövedelmet)

Feladat Egy gazdaságban ΔG= ΔT. Hogyan változtatja ez az Y-t? ΔY= ΔG*(1/(1-c)); ΔY= ΔT*(-c/(1-c)) ΔY= ΔG*(1/(1-c))+ΔT*(-c/(1-c)) Specifikusan most: ΔY= ΔG*(1/(1-c))+ΔG*(-c/(1-c)) ΔY= ΔG/(1-c)+-c*ΔG/(1-c) azaz ΔY= ΔG=ΔT

IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. (r, Y) Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás.

Y E 3 4 1 5 IS Y’ Y Y = Y E = Y r r I I E=C(Y-T)+I(r(1))+G 2

IS-görbe reálkamatláb változik (Δr ), az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. r IS Y

IS-görbe Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: A kormányzati vásárlások emelkedése (+G) Az adók csökkentése (-T) A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). (I egz. C egz.) r Y IS IS’ - Ha G nő - Ha T csökken - Ha Iegz. Nő - Ha Cegz. nő Exp. Fisk. Pol.

Fiskális politika döntések a G és a T nagyságáról Expanzív fisk. pol.: +G és/vagy -T (gazdaságélénkítés) Restriktív fisk. pol.: -G és/vagy +T (a gazdaság visszafogása)

IS 1. +ΔG 2. tervezett kiadás 3. jövedelem (+ΔG/(1-MPC)) Az IS görbe (+ΔG/(1-MPC)-vel tolódik IS IS’ -ΔT -MPC/(1-MPC) Y

Lineáris IS Y=C+I+G C=a+b*(Y-T) I=c-d*r Y-b*Y=a+c+G-b*T-d*r

Jean-Baptiste Say „Mivel a javak előállítói azok eladása révén pénzt, jövedelmet szereznek, és ezt más javak vásárlására fordítják, összgazdasági szinten az áruk (ide értve a termelési tényezőket, köztük a munkaerőt is) kereslete és kínálata egyenlő kell hogy legyen.” Igaz-e a Say dogma? Az összes jövedelem szükségszerűen megegyezik az összes kibocsátással, de az összkereslet nem szükségszerűen egyezik meg az összkibocsátással.