prof. Ing. Veronika Stoffová, CSc. J. Selye Univerzity, Komárno Adatbázis orientált számítógépes tudástesztelő rendszerek Database oriented knowledge testing computer systems

A tudástesztelés automatizálása hosszú múltra tekint vissza. A mechanikus, később elektronikus működési elveken alapuló berendezéseket és tudástesztelő automatákat felcserélte a számítógép, mint programmal irányított automata s egyben univerzális módszertani eszköz. A tudásszínvonal tesztelésének szükségessége a növekvő hallgatói létszámmal, a képzés tömeges jellegének növekedésével egyre nagyobb prioritást kapott.

Múlt: Történelmi visszatekintés A tesztelő gépek használatának szerény kezdete a 1924-re nyúlik vissza. Ebben az évben, amerikai pszichológus P. L. Pressey épített egy egyszerű mechanikai eszközt „examinátort”, amely rögzítette a felhasználó válaszait és a teszteredményeket. A feleltetés a négy lehető válaszból választotta ki a helyes választ nyomógomb segítségével.

Ez volt az első lépés egy eszköz kifejlesztéséhez, amely alkalmas volt nem csak tudástesztelésre, hanem tanításra is. A gép beállítható volt olyan üzemmódba, amelyben a hallgató csak a helyes válasz kiválasztása után tudott továbblépni. Szerző úgy gondolta, hogy a tanuló a helyes választ meg is jegyzi – tehát feleltetés közben tanul. A tanító gépek használatáról 1926-ban megjelent egy cikke is „School and society“ (Iskola és társadalom), de munkája hosszú ideig figyelmen kívül maradt.

Harminc évvel később (1958) a tanító-gép gondolatához, B. F. Skinner amerikai pszichológus – a lineáris programozott könyvek szerzője tért vissza - javasolt egy egyszerű mechanikus disk- alapú feleltető gépet. S. L. Pressey és B. F. Skinner lefektették az oktatási számítógéppel támogatott lineáris programra épülő tanítás és tudástesztelés alapjait, amelyek elterjedtek nem csak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában, Nagy-Britannia és Svédországban is.

Később, N. A. Crowder az úgynevezett „elágazó programok” projektje lapján már viszonylag összetett elektronikai gépek és szimulátorok fejlesztése indult el, amely egészen 1970-ig tartott. Fokozatosan, több gépet is terveztek, oktatási eszközként az egyéni tanulásra és a ismerettesztelésre: rendszer PLATO (Programmed Logic Automated Teaching Operations), amely irányító nyomógombokon kívül a szám- és betű billentyűzettel is rendelkezett. Az Illiac számítógép diavetítő és szelektorral bővítve az első úgynevezett CBT (Computer Based Training) rendszernek számít(1960 University of Illinois). A valós CBT rendszereket azonban a 80-as évek második felében kezdték tömegesen gyártani. Ez a folyamat a 90-es évek első feléig tartott.

PLATO (forrás: Computer Museum Amsterdam) PLATO redszer a gyakorlatban

A tesztelésre szolgáló berendezések információ közvetítőként képernyőt használtak. Az információ tárolása közvetlenül a számítógépben vagy dián történt. A felhasználó egy kérdésre válaszként egy állítás helyességéről, döntött. Ezt megerősítette vagy elutasította (igen/nem válasszal). A „kiértékelés” gombon kívül a rendszer „segítség”, „elég”, „ismétlés” … és más nyomógombokat is használt. Világos, hogy Platón irányító programja elágazó a B. F. Skinnerrel megfogalmazott programozott oktatás elvei alapján volt megszerkesztve. Az „on-line chat” lehetőség már 70 évek elején be volt építve az ilyen rendszerekbe, (tehát hosszú évekkel az Internet előtt).

Az U. S. Industries Inc. sokáig sorozatban gyártotta az AUTO-TUTOR oktatógépet, 40 nyomógombbal és mikrofilmen tárolt irányító programmal. AUTO TUTOR és AUTO-TUTOR: Mark II gépek ( USA produkció)

A Stanford Egyetem használtak egy CAI rendszert, amely javította az oktatás színvonalát képernyő és fényre érzékeny optikai toll bevezetésével. Minden tanulónak volt egy saját tolla, amely a helyes feleletek megjelölésére szolgált és fülhallgatója, amelyen az információkat és a parancsokat kapta. Az ismeretek egységes szerkezetbe foglalásra és a helyes válasz megerősítésére akusztikai válasz szolgált. Rossz válasz esetében a képernyőn megjelent a kipipázott helyes válasz.

Fejlemények Szlovákiában (Csehszlovákiában) A 70. években a különböző oktató eszközöket használtak, amelyek tesztelésre is szolgáltak. A Poprádi Katonai Szakközépiskolán ZUZA tudástesztelő gépet használtak. (Szerző: Z. Hochman)

A számítógépet hamarosan univerzális tesztelésre alkalmas gépként kezdték használni, (ez még a nagy mainframe számítógépek idején volt). Számítógépet főleg a tesztek generálására használták. A tesztek összeállítása kérdés- és feladatbázis szolgált alapul, amelyből a tesztbe beillesztett kérdéseket a rendszer véletlenszerűen választotta ki. A számítógép kimenetének általában része volt egy sablon is, amely a válaszok és megoldások helyességének gyors felismerésére - értékelésére szolgált a tanár számára.

A time-sharing számítógépek megjelenésével, a perifér berendezések fejlődésével, bővültek a számítógéppel támogatott tudástesztelés lehetőségei is. Pl. a nyelvtanulásban: A válasz kiválasztásánál a hallgató megtekintheti a teljes szöveget, vagy az egyes kifejezéseket, és megismételtetheti ezeket, ha szükséges. A szöveg ábrázolásával a felhasználó látja a helyesírást is. A megjelenítéshez társult audio- (majd video-) használata. A felhasználók megtanulják a szavak, kifejezések a helyes kiejtését és egész mondatokat intonációját. Ha szükséges mikrofon használatával saját kiejtését összehasonlítja a helyes kiejtéssel…

A PC és a grafikus kommunikációs felület megjelenésével, a perifér és digitális berendezések fejlődésével, bővültek és tökéletesebbé váltak számítógéppel támogatott feleltetés és tudástesztelés lehetőségei is.

Megjelentek a számítógépes hálózatok, az Internet, az LMS rendszerek, az elektronikus tankönyvek és ezzel az interaktív tudástesztelés is. Elektronikus tankönyvekben használat kérdéseket és feladatokat különböző típusokra lehet osztani. Maga a MOODLE keretrendszer 7 különböző feladat és kérdéstípust engedélyez, úgy a tanulás közbeni visszacsatolásra, mint a tanegység utáni komplex tudástesztelésre. Jelen: A feladatok egyes típusainak képernyőn való megjelenítésének formája lehet nagyon ötletes és változatos, tükrözi a szerzők fantáziáját.

Közös jellemzője az ilyen rendszereknek, hogy adatbázisra épülnek, amelyben a feladatok és kérdések vannak tárolva. Az adatbázis táblába szervezett adatokat tartalmaz, amelynek egy-egy sora egy feladathoz vagy kérdéshez kötődik. Tehát a tábla egy sora reprezentálja a rendszerben a konkrét feladatot vagy kérdést. A tábla szerkezete típusfüggő. (Az implementálási formája a táblának: File of record).

Az elektronikus könyvek szerzői általában tapasztalataik alapján a klasszikus tanításban használt feladatokra és kérdésekre támaszkodnak. Megpróbálják a kínált standard típusok között megtalálni azt, amelyek formája közel áll a feladat/kérdés természetes formájához. Ez nem mindig jár sikerrel. Így a kérdés és feladat formáját idomítani kell. Ez nem mindig felel meg a tanítónak. Ezért folyamat gyakran éppen az ellenkezője a megjelöltnek. A Tanító új méretre szabott rendszer fejlesztésébe fog.

Jövő: Szakértő keretrendszer Magyarázó és prezentáló modul Irányító modul Kommuni- kációs modul Probléma orientált modul Ismeret bázis Adatbázis Felhasználó Intelligens tanulásra és tudástesztelésre szolgáló rendszer Magas intelligenciával rendelkező Komplex tanító szakértő rendszerek (adat és tudásbázissal). A neurodidaktika, általános e- didaktika, pedagógiai és pszichológiai ismeretek tökéletes beépítése. Nem csak adatbányászat, hanem tudásbányászat is. A tudás – az ismeret tudásrendszerbe lesz szervezve asszociatív hozzáféréssel. A felhasználó képességének és tudásának felismerése a rendszer alkalmazkodása (adaptációs képessége)...

Feleltetés és tudástesztelés jövője A feleltetés adaptív – idomul a felhasználóhoz. (A felhasználót azonosítja a rendszer.) Pedagógiai, pszichológiai, didaktikai érzékkel irányított feleltetésről lesz szó. A feleltetésnek logikai szerkezete lesz. A feleltetés lefolyása monitorálva, analizálva és rögzítve lesz. A rendszer rendelkezésre bocsátja azt a tudást, amelyre a megoldáshoz szükség van és irányítja a megoldás menetét, támogatja a felhasználó aktivitását...

ö sszegezés Az elektronikus taneszközök és tankönyvek létrehozásakor, fejlesztésekor az e-learning és a felhasznált eszközök gazdaságos és hatásos kihasználására és előnyeire kell fókuszálni. Ezek különösen a következők: a szemléltetés, az interaktivitás, a multimediális jelleg, adaptációs készség, egyéni megközelítés, az egyéni ütem (perszonalizáció, méretre szabottság…) és az egyéni tanítás és tanulás, függetlenség térben és időben... Egy jó taneszköz értékét, rossz használattal csökkentjük. Egy jó tanító-tanár pedagógiai mesterségével (ésszerű) felhasználással, egy átlagos taneszközt hatásos nagy hozadékkal rendelkező eszközzé varázsolhat.

Stoffa Veronika Köszönöm kedves figyelmüket Thank You very much