Szociológia

Szociológia és társadalom  a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, mely segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében Társadalom: különböző közvetítő formák (család, iskola, munkahelyi közösség) révén megvalósuló, egyének közti kapcsolat és viszonyrendszer az egyének társadalmi elvárásokat, hatásokat, igényeket közvetítő közösségek által tagolódnak be a társadalomba egyén és a társadalom viszonya: oda-vissza ható kölcsönös kapcsolat Társadalom- típusok: tradicionális (premodern)  vadászó, gyűjtögető, agrár modern gazdasági alapja: ipari termelés, szolgáltatói tevékenységek, mezőgazdasági tevékenységen kevesebb hangsúly városias egyének között jelentős társadalmi különbségek

Társadalom Szubkultúra  társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra pl. ifjúsági multikulturális társadalmak Szocializáció társas lénnyé válás, mely során az egyén megtanulja a közösség normáit, értékeit színterei: család, formális intézmények, kortárs csoportok, stb. viselkedési minták, jogok, kötelezettségek elsajátítása Státusz társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció pl. anya, testvér, tanár, stb. szerepelvárások, szerepkonfliktusok 3

A szociológiai kutatás célja Funkciója: korrekt adatgyűjtés és elemzés biztosítása tényekre alapozott elmélet megalkotása   Szociológia lényege: a társadalmi valóság megfigyelése, társadalmi jelenségek közötti összefüggések felismerése és feltárása 4

Kutatási módszerek 1.)Problémamegfogalmazó vagy felderítő vizsgálat  információk további kutatások megtervezéséhez 2.)Leíró vizsgálat jelenségek jellemzőit tárja fel 3.)Magyarázó vizsgálat  egyes jelenségek változóinak és a változókban fellelhető különbségek okainak feltárása 5

Vizsgálati lépcsők 1.) Témaválasztás a szociológiai probléma megfogalmazása 2.) Hipotézisállítás elv, ami magyarázatot kínál bizonyos jelenségekre segítségével történik az adatgyűjtés,adatok csoportosítása 3.) Operacionalizálás a módszerek megválasztása: a hipotézis mérhető formában történő megfogalmazása  a téma elfogadható mutatóinak kidolgozása (pl. deviancia mutatója a fegyelemsértések típusa, gyakorisága) 6

Vizsgálati lépcsők 4.) A minta kiválasztása mintavétel  vizsgálati alanyok, csoportok kiválasztása objektívan választott a csoportra nézve reprezentatív/ az alaphalmaz minden elemének egyenlő az esélye a bekerülésre/ lépcsőzetes véletlenszerű reprezentatív 7

Vizsgálati lépcsők 5.) Adatgyűjtési módszerek  személyesen  kérdezőbiztosokkal Számítógépes adatbázisban elemzett kódolható válaszok! statisztikai adatok másodelemzése dokumentumok elemzése (jelentések, sajtóközlönyök) megfigyelés (külső v. résztvevő) esettanulmány kísérlet mélyinterjú kérdőíves adatfelvétel Majd:  kódutasítás elkészítésekódoláskódolás ellenőrzése adatfeldolgozás elemzés kutatási beszámoló 8

Vizsgálati lépcsők 6.) Adatok feldolgozása qualitatív quantitatív   7.) Elemzés hipotézisünk beigazolódott-e? 9

A társadalom szerkezete Társadalmi viszony egyének együttes cselekvései állandó viszonyok  egyes személyek társadalmakon belüli pozíciója Társadalmi pozíciók: általános mindenkire jellemző (pl. nem, kor) konkrét bizonyos időben, bizonyos személyre jellemzők (pl. iskolázottság, foglalkozás, jövedelem) Társadalmi pozíciókmeghatározott szerepek 10

A társadalom szerkezete Társadalmi struktúra: társadalomban élő egyének, csoportok nagyobb egységbe való rendeződése többféle szempont szerint, pl.: azonos, eltérő, ellentétes érdekek munkamegosztásban elfoglalt hely , stb. A társadalmi struktúra vizsgálata a társadalom működésének jelentősebb törvényszerűségei Társadalom egésze felől = makro struktúra felöli megközelítés osztály, réteg Az egészen belüli kisebb egységek vizsgálata= mikrostruktúra felöli megközelítés csoport, kiscsoport 11

A társadalom makrostruktúrája- osztály =a termelési eszközökhöz való viszony Ez alapján: tulajdonosi osztály termelési eszközök birtokosai önállók rendelkeznek megfelelő termelési eszközzel saját maguk foglalkoztatásához munkás osztály termelési eszközt nem birtoklók 12

A társadalom makrostruktúrája- réteg a társadalomban elfoglalt hely, élethelyzet, értékrend alapján egymáshoz közelálló egyének együttese rétegképző szempontok (pl): nem életkor családi helyzet iskolai végzettség foglalkozás jövedelemnagyság lakóhely

A társadalom mikrostruktúrája Csoport: egyének együttese, kiket bizonyos közös tulajdonságok jellemeznek, kötnek össze . Pl: fiatal felnőttek, gyermektelenek, szegénységben élők  A csoport olyan egyének társulása, akik önmagukat csoporttagnak tekintik a csoport többi tagja is elfogadja őket tagként  csoport tagjai közös célja van a cél eléréséhez a tagok összehangoltan dolgoznak Társadalmi csoportok: hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező , nagyobb létszámú együttes politikai, gazdasági, társadalmi csoportok helyzetének módosulása társadalmi struktúrák változása 14

A csoport Közösség Tagok érzelmi bevonódása jellemzi Tagok érintkeznek egymással összetartás konformitás kontroll Társaság formálisabbak és személytelenebbek

A csoport Tulajdonságai tehát: Öndefiniálás (önmagukat csoporttagnak tekintik) Mások általi definiálás (a csoport többi tagja is elfogadja őket tagként ) Közvetlen interakció (nem feltétlenül – pl. internet) Összetartás (pl.katonák a fronton) (próbatétel = kohéziónövelő; árnyoldal: elvész az egyéniség) Normatív elvárások (pl. „pártérdek”) Kölcsönös függőség Közös célok, amelyek megvalósításához a tagok közötti együttműködés koordinálására van szükség A csoportokra jellemző  összetétel (kor, nem stb.) szerkezet (csoportot összetartó szerepek és szabályok) belső folyamatok rendszere

A csoport Csoporttípusok: 1.) Formális A társadalmi rendszer meghatározott társadalmi szükséglet kielégítése érdekében intézményesen létrehozott, szervezett egysége. nagysága behatárolt, tagjai ismertek Pl. egy kórházi osztály ápolói 2.)Informális A tagok közös érdekek, értékeik alapján, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz intézményes mechanizmusok működését nem szabályozzák Pl. baráti kör Vonatkoztatási (vagy referencia-) csoportok: Keretet jelent az egyén számára önmaga és mások megítéléséhez Pl. egy maffiacsoport Centralizált csoportok leghatékonyabbak, Nyitottabb csoportok csoporttagok számára kielégítőbbek (Pl.: műtéti team–anonim alkoholisták csoportja)

A család A család fogalma: emberek együtt élő kiscsoportja, melyet házassági vagy vérségi kapcsolat köt össze = a tagok között leszármazási kapcsolat van társadalmi intézmény a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése  Család változatos formában minden emberi formában létezett. 18

A család Statisztikai megközelítés  családmag, vagy nukleáris család  = szülők + gyermekeik Nukleáris családtípusok: házaspár házaspár gyerekkel egy szülő gyerekkel Háztartás  együtt lakó, megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja   általában, de nem szükségszerűen rokonok  Rokonság   vérségi és házassági kapcsolatban álló, különböző szintű kapcsolatokkal bíró egyének együttese 19

A család A háztartások történeti változásai Európában gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípus agrártársadalmak többcsaládos kapcsolat ipari társadalmak ismét nukleáris családtípus Gyermekek a családban  magas halandóság okozta lelki megrázkódtatás elleni védekezés a XVIII. sz.-ig nincs bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek közt Felnőttek és idős szüleik kapcsolata  hamar „kirepülő” fiatalok önálló nukleáris családok szülők és gyermekek kapcsolata meggyengülhet  az idősek ápolásának megoldatlansága Egyes vélemények : a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye --- sok ellenző 20

A család A család funkciói : termelés fogyasztás reprodukció szocializáció felnőttek pszichés védelme Történelem folyamán társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások  a család funkcióvesztése pl. iskolák :felnőttkorra való felkészítés funkciójának átvétele Modern társadalmak gazdasági funkcióról a hangsúly az érzelmi funkcióra helyeződött Gyerekszerep történeti változása Pl. Taigetosz-hegység sziklájára való kitétel ma már elképzelhetetlen gyerekhalandóság csökkenése miatt érzelmi kötődés nőtt 21

Szegénység Szegénység fogalma összekapcsolódik a szégyen fogalmával alacsony jövedelem hagyományos hátrányos helyzet Abszolút szegénység egyén vagy család helyzete a létminimum alatt egészséges élet biztosításához szükséges alapvető szükségletek kielégítése hiányt szenved korfüggő Relatív szegénység egyén vagy család helyzete az adott társadalom átlagos viszonyaitól elmarad Pl. jövedelem, lakásviszony tekintetében 22

Szegénység Szegénység okai Objektív és szubjektív okok biológiai  szegénység mint öröklődő jelenség fennálló társadalmi-gazdasági rendszer műveltség iskolai végzettség szubkultúra  a szegénység kultúrája kitörést hátráltatja, de körülményeket segít elviselni rossz testi, lelki egészségi állapot életciklusbeli sajátságok pl: gyermek érkezése a családba egyén saját felelőssége rossz életkörülményeiért 23

Szegénység Szegénységi küszöb az a határ, ami alatt valakit egy adott társadalmon belül szegénynek ítélünk meg Szegénységi csoportok kisnyugdíjas, beteg, rokkant, cigány, sokgyermekes, stb. A szegénység mértéke relatívtársadalmi átlaghoz viszonyított létminimum alatt élők száma: kb. 3 millió minimális norma alatti lakáskörülmények között élők: kb. 395 ezer nem lakásban élők: kb. 260 ezer hajléktalanok: 25-30 ezer

Társadalmi mobilitás Meghatározás: az egyén, vagy család társadalmi helyzete megváltozik = egyik társadalmi csoportból átkerülhet egy másikba pl. beosztottból vezető, falusiból városi nemzedékek közötti mobilitás =nemzedékek társadalmi helyzetváltozása Pl. paraszt szülők értelmiségi gyermekei nemzedéken belüli mobilitás Pl. az egyén karrierje: alacsony iskolai végzettségűvezető beosztásban levő igazgató Különböző formában és arányban minden társadalomban jelen van a társadalmi egyenlőtlenség. 25

Társadalmi egyenlőtlenségek Megnyilvánulhat területi települési etnikai oktatási foglalkoztatási jövedelmi  egyenlőtlenségként. 26

Társadalmi egyenlőtlenségek Területi egyenlőtlenségek Magyarország: térszerkezete sugaras centrum-periféria, fölé-alárendeltség jellemzi (község -nagyváros ellentét, nyugat-kelet ellentét) szegregáció: különböző képzettségű, foglalkozású, jövedelmű társadalmi csoportok területi elkülönülése villanegyed- munkás, tisztviselő negyed - cigánysor gettósodás: faji-etnikai alapú megkülönböztetés, elkülönülés falu= hátrányosabb helyzet (elöregedés, munkanélküliség,szolgáltatások hiánya stb.)

Társadalmi egyenlőtlenségek Etnikai egyenlőtlenségek: a legnagyobb etnikum: cigányság vagyoni, települési, oktatási, foglalkoztatási jövedelmi egyenlőtlenségekkel ez az etnikumi egyenlőtlenség szorosan összekapcsolódik 28

Társadalmi egyenlőtlenségek Oktatási egyenlőtlenségek: Oktatás = alap és szakismeretek átadása Jellemzői: jogok,kötelezettségek,hierarchia, jutalmazás-büntetés Iskolaesélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül DE! Nem eltünteti, inkább konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket családban elsajátított kulturális tőke befolyásolja iskolai előmenetelt pl. induló hátrányokat felerősíti megfelelő iskolai végzettség hiánya, ennek szerepe

Társadalmi egyenlőtlenségek Foglalkoztatási egyenlőtlenségek: Iskolai végzettség  foglalkozási életpályát iskolai végzettségek különbözőségeeltérő, egyenlőtlen munkaerőpiaci pozíciók Társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely: gazdaságilag aktív, foglalkoztatott gazdaságilag inaktív vagy eltartott munkanélküli Munkanélküliség főként a pályakezdő fiatalokat, 45-50 év felettieket, szakképzetleneket, községben lakókat, cigányokat érinti. 30

Társadalmi egyenlőtlenségek Jövedelmi egyenlőtlenségek: Iskolai végzettség  foglalkoztatási jövedelmi egyenlőtlenségek rendszerváltás óta kisebb-nagyobb stagnálással folyamatosan nő 31