Egyház, vallás és vallásosság a középkorban SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián

Miről is lesz szó? Definíciós kérdések Ókor A kereszténység kialakulásáról A kereszténység a római császárok korában A hittételek rögzítése Az egyházszervezet kialakulása Kora középkor Szerzetesrendek A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai A Pápai Állam létrejötte Társadalomszervező szerep Az egyház kettészakadása

Miről is lesz szó? Érett vagy virágzó középkor A keresztes hadjáratok Invesztitúraharc A pápaság hanyatlása Megoldási kísérlet Záró gondolatok

Definíciós kérdések Egyház: Vallás: teológiai felfogás szerint „mennyek országa” templom hívők gyülekezete használhatjuk az egyházi hierarchiára, a papi tisztségek összességére Vallás: az ember viszonya Istenhez az erkölcsi érzet mellett a vallás különbözteti meg az embert az állattól alapítója és fenntartója a civilizációnak

A kereszténység kialakulásáról Palesztina a római korban: Nagy Heródes (Kr.e. 37-Kr.u.4.) idején születik Jézus Krisztus 6-tól Júdea provincia Pontius Pilátus (26-36) helytartó a római elnyomás miatt a zsidók a Messiás eljövetelét várják Jézus tanítása: a szeretet parancsa a kereszthalál monoteizmus az Újszövetség kialakulása, az apostolok feladata a „páli” fordulat jelentősége Már nemcsak a zsidók, hanem minden nép körében terjesztik a kereszténységet.

a római császárok korában A kereszténység a római császárok korában Kezdetben nem különböztetik meg a zsidó vagy a misztériumvallásoktól Nero idején (64) – első keresztényüldözések Domitianus, Detius, Valerianus és Diocletianus, ui. a keresztények nem ismerték el a császárt istenként váltás: Nagy Konstantin idején „e jelben győzni fogsz” – ez a kereszt 313. milánói edictum – türelmi rendelet 391. államvallássá teszi Theodosius

A hittételek rögzítése az Ószövetséget nem tagadja meg a kereszténység a zsidók és keresztények Istene azonos Nagy Konstantin, 325. niceai zsinat ez az első egyetemes zsinat=megbeszélés a fő kérdés a Szentháromság egylényegű (homousziosz) vagy hasonló lényegű (homoiusziosz) a Hitvallás (Credo) megfogalmazása ezután az ortodox (azaz igaz hitű) kereszténységtől eltérő nézeteket eretneknek nevezik

Az egyházszervezet kialakulása 4-5. sz. a birodalmi egyházszervezet kiépítésének kora az egyes közösségek vezetői az episzkoposzok, azaz püspökök mellettük működik az idősebbek, a presbiterek tanácsa a papok segítői a diakónusok további tisztségek: érsek, bíboros, pápa összefoglaló néven: a klérus világi segítők: laikusok a szertartások rendje a liturgia legfontosabb központok a patriarkátusok: Róma, Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly, Jeruzsálem

A pápai tisztség a VI. sz.-ban még minden püspököt megillet a pápai cím a VII. sz.-tól a pápa Szent Péter utóda Róma püspökeként legfőbb és teljes joghatósági hatalma van az egyház felett egyházi rendeletei a kánonok hatalma független a világi hatalomtól a legfőbb vallási tanító és egyházi kérdésekben tévedhetetlen a bíborosok gyűlése, a konklávé választja legfőbb jelképe a halászgyűrű, az egyenes pásztorbot mellett a pápai tiara

Szerzetesrendek ősének a remeteség tekinthető az evangéliumi tanácsokat próbálják megvalósítani az aszkézisen keresztül engedelmesség szegénység szüzesség keleten a bazilita rend alakult a IV.sz.-ban, egyedüli rendként, a reformok igénye nélkül nyugaton elsőként Szt. Benedek gyűjti össze a remetéket, létrehozza a bencés rendet 529-ben Regula; „Imádkozzál és dolgozzál!” Írországban is megjelenik a szerzetesi életforma jelentős képviselőjük Szent Patrik fontos részt vállalnak a hittérítésben

Szerzetesrendek Fő érdemük: a pogányok (=paganus=vidéki) megtérítése kódexkészítésen keresztül az antik kultúra átörökítése az embereknek új hitet adnak a zűrzavaros világban

Szerzetesrendek a XI.sz.-tól megjelennek új szerzetesrendek karthausi rend, akik némasági fogadalmat is tettek ciszterciták, akik az új mg.-i és ipari technika terjesztéséhez járulnak hozzá premontreiek, akik térítettek és prédikáltak a XIII.sz.-ban koldulórendek alapulnak, melyek városokban éltek domonkosok, akik pogányokat térítettek, megkapták az inkvizíció jogát ferencesek, akik egyetemeken oktattak

A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai Szent Ágoston és a hét szabad művészet Szent Ambrus milánói püspök Boethius, Arisztotelész fordítója Sevillai Izidor, aki kigyűjtötte az antik ismeretanyagot Nagy Szent Gergely pápa (590-604) Rómához csatolta a környező területeket gregorián énekek összegyűjtése a liturgia megreformálása nagyarányú térítések kezdődnek „a szegények Bibliája”

A Pápai Állam létrejötte 751-ben a langobárdok elfoglalják Ravennát, és környékét ugyanebben az évben Kis Pippin, és a Karoling-dinasztia formálisan is felveszi a frankok felett a királyi címet a pápa veszélyben érzi magát, Pippinhez fordul egyezség: pápa megkoronázza, cserébe Pippin megvédi, sőt neki adja a ravennai Exarchátust, a római Ducatust és a dél-itáliai Pentapolist (754) Ezzel létrejön a Pápai Állam, mely már világi hatalomnak is birtokosa ezentúl. http://www.vatican.va

Társadalomszervező szerep a frank birodalom felosztása (843) után Európában nincs erős feudális hatalom sehol az egyházra hárul a társadalom kordában tartása „Isten békéje” (treuga Dei) mozgalom tilos a termelőket bántalmazni a lovagok fegyverhasználatát is korlátozza a lovagok átnevelése: hivatásuk legyen a vallás, az elesettek, szegények védelme az írástudás miatt kiemelt helyzetben van a papság nagy fontosságú a vallás szerepe a letelepülő népek történetében önálló, szilárd államot csak a kereszténységet felvett népek tudnak létrehozni meghatározó, hogy nyugati vagy keleti kereszténységet vesznek-e fel

Ezek miatt 1054-ben megtörténik az egyházszakadás, Az egyház kettészakadása Okok: alapvetően Kelet és Nyugat különbségei Nyugat: 476 után nem egységes világi és egyházi hatalom latin Róma pápa Kelet: császárság cezaropapizmus görög Konstantinápoly pátriárka Emellett jelentősek a szertartásbeli különbségek is. Ezek miatt 1054-ben megtörténik az egyházszakadás, a skizma.

A keresztes hadjáratok Előzmények: szeldzsuk törökök elfoglalják a Szentföldet zarándokutak megtisztítása nyugaton túlnépesedés, kellenek új területek levantei kereskedők hasznot remélnek pápa az újraegyesítést szeretné 1095-ben II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton meghirdeti a keresztes háborút.

A keresztes hadjáratok I. keresztes hadjárat: 1096-99. Szentföld visszaszerzése, majd ott 3 önálló államot hoztak létre Antiochia, Edessza és Jeruzsálem központokkal II. és III. hadjárat: 1146-48 ill. 1189-92. a szeldzsukok visszaszorítására, illetve az időközben elvesztett Jeruzsálem elfoglalására indul – sikertelen, de béke: zarándokhelyek biztosítása IV. hadjárat: 1202-04. Velence vezetésével beveszik Bizáncot Latin Császárság (1204-61) 1212: gyermekek hadjárata II. András hadjárata 1217-ben

A keresztes hadjáratok Mérleg: a XIII.sz. végéig zajlanak Hispánia és Németország területei nőnek Európába jut az antik és iszlám kultúra Bizánc kereskedelmi uralmát átveszi Velence és Genova nem egyesül az egyház, de a Pápai Állam befolyása megnő Anglia és Franciaország európai szerepre tesz szert a világ kitágul

Invesztitúraharc avagy a pápaság és a császárság küzdelmei egy időben zajlik a keresztes hadjáratokkal két kard elmélete: Krisztus a lelki kardot a pápaságnak, az anyagi kardot a világi uralkodóknak adta, azaz kettéosztotta a hatalmat két hatalom elmélete: I. Gelasius pápa (494) – a papi hatalom nagyobb a világi hatalomnál az invesztitúraharc lényege, hogy kié lesz az európai vezető szerep: a pápáé vagy a német-római császáré? XI. sz. a pápa szeretne világi hatalomra is szert tenni ez az igény összefonódik az egyház reformjával

Invesztitúraharc clunyi reformmozgalom: a papok ne éljenek világiasan a papi tisztségek kiárusítása szűnjék meg cölibátus bevezetése invesztúra (=püspökök kinevezésének és beiktatásának joga) megszerzése az egyház számára egy korábbi clunyi bencés lesz a pápa 1073-ban, VII.Gergely 1075. Dictatus papae avagy Dekrétum a pápai hatalomról 1076. wormsi zsinat – IV. Henrik 1077. Canossa-járás

Invesztitúraharc 1122. wormsi konkordátum (=világi és egyházi hatalom közötti egyezség) megosztják az invesztitúra jogát császár a birtokot adja, pápa a vallási tisztséget 1123-ban, az I. lateráni zsinaton szentesítik Barbarossa Frigyes német-római császár szemet vet a lombard városokra 1176. Legnano – veszít a Lombard Liga és III. Sándor pápa ellen

A pápaság fénykora III. Ince (1198-1216) idején kiépül az egyházi bürokrácia abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen

A pápaság fénykora III. Ince (1198-1216) idején kiépül az egyházi bürokrácia abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen a XIII. sz.-ban a pápaság Itália hatalmi viszályaiban merül el

A pápák avignoni fogsága IV. Szép Fülöp francia király (1285-1314) pénzzavarba kerül háborúi miatt, megadóztatja az egyházat a pápa, VIII. Bonifác kiközösíti Fülöp elfogatja a pápát, halála után a székhely Avignonba kerül át 1309-78. ez mutatja a pápaság válságát ezután születik meg a visszaállítás igénye, a konciliarizmus 1378-ban a pápa visszatér Rómába, de francia nyomásra két pápát választanak a konciliaristák, köztük sok bíboros 1409-ben le akarják mondatni a két pápát és újat választani, helyette lesz egy 3. pápa Bolognában

A válság tovább mélyül emellett komoly problémát jelentenek az egyház számára az ébredező nemzeti törekvések az őskeresztény szegénységhez való visszatérést, a királyi hatalom pápától való függetlenségét akarta John Wyclif (1320-84), hatására fordították angolra a Bibliát, elvetette az egyházi hierarchiát az ő nézeteit Husz János (1369-1415) átvette, de a nemzeti törekvés a cseheknél birodalomellenes éllel is párosult

Megoldási kísérlet 1414-18. Konstanz – egyetemes zsinat Luxemburgi Zsigmond elnököl a középkor legnagyobb szabású tanácskozása 3 pápával, 29 bíborossal és 33 érsekkel célok: a hármas pápaság megszüntetése az egyház általános reformja a tévtanok, ezen belül is a huszitizmus leküzdése eredmények: a 3 pápát letették, újat választottak Husz máglyahalála öt reformdekrétumot hoztak a XV. sz. közepére túljut az egyház a válságon

Záró gondolatok a kereszténység vezet át a bukó Rómából egy olyan világba, ahol az egyén legalább az üdvözülésben reménykedhet ezt használja ki a kezdetben szükségszerűen szerveződő egyház mely hol segíti, hol verseng a világi hatalmakkal a kultúra átörökítése a kereszténység érdeme hatása is jelentős az irodalomban, a művészetekben saját belső vetélkedéseinek következtében válságba kerül, de ennek is van történetileg haladó jellegű hatása, mégpedig az ébredező nemzeti öntudat a vallás terén ez ötvöződik majd a kor többi kihívásával és vezet el az egyház megújulásához, vagy inkább megváltozásához, a reformációhoz

Köszönöm a figyelmet! http://www.sulaco.hu/toriszekcio