A közoktatás fejlesztését célzó NSRK-támogatások értékelése Balás Gábor Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30.

Az értékelés céljai és fókuszai Cél: a 2007-13 időszak közoktatási célú fejlesztéseinek tartalomfejlesztés pedagógusképzés eszközállomány ingatlan fejlesztés vizsgálata öt szempontból: relevancia (célzottság) az intézményi integrációval való kapcsolat keresletet és forrásabszorpciót befolyásoló tényezők eredmények, hatások szinergiák Kiegészítő jelleggel más (pl. KEOP) kiírásokat is az óvodákat pedig csak az ingatlanfejlesztésnél vizsgálva

Az értékelés háttere, módszere Három fontos háttér folyamat 2007-től: „PISA-sokk” forráscsökkenés az iskolai intézményrendszer átalakulása A javaslatok szempontjából releváns két új fontos esemény: az új köznevelési törvény előírásai a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása Vegyes kvalitatív kvantitatív módszertan: ökonometriai elemzés (EMIR-kompetencia felvétel-TEIR), 16 iskolai esettanulmány, 18 szakértői interjú, dokumentumelemzés

Relevancia vizsgálat Stratégiai illeszkedés 2010 előtt: A vitatott alap: a középtávú fejlesztési stratégia (OM 2003); 2007-8 elhúzódó egyeztetési folyamat (OKM, HEP-IH) A vizsgált kiírások illeszkednek. Stratégiai illeszkedés 2010 után: markáns paradigmaváltás (köznevelési törvény); A legújabb kiírások ezt követik, de kezelik a kockázatokat; a közoktatási intézmények fenntartóváltása több, de kezelhető kockázat.

Célzottság vizsgálat - 1 Ahol van pályázati bírálat (pl. ingatlan): A közoktatási célokon kívüli fejlesztési szempontok hatnak (fenntarthatóság területi kohézió vs. Kompetencia eredmények, eszközellátottság) Esélyhányadosok az ingatlan fejlesztési kiírásoknál, konvergencia régiókban Változók Pályázott Pályázók közül elutasított Pályázók közül érvényes szerződést kötött a fenntartó társulás 0,2256 -0,0224 -1,8590 egy főre eső települési gazdasági erő -0,0577 0,0826 5,4826 3–5 éves korosztály létszámának változása 0,0078 0,1827 15,5673 intézmény nagyközségben található 0,3776 -0,2553 2,6154 intézmény megyei jogú városban található -0,4045 0,2117 21,0628 komplex programmal fejlesztendő LHH kistérség 0,3276 -0,2619 1,4801 aprófalvas kistérség 0,1580 -0,2653 9,0678 N 14150 790 Forrás: EMIR - kompetencia mérés – TeIR A szürkével jelölt változók szignifikánsak

Célzottság vizsgálat - 2 „Permetező„ elvű pályázatoknál (pedagógus, eszköz, tartalom): a pályázói aktivitás és kapacitás dönt, a gyengébb kapacitású intézmények maradnak ki. Esélyhányadosok a pedagógus képzési kiírásoknál, konvergencia régiókban Változók Pályázott Pályázók közül elutasított Pályázók közül érvényes szerződést kötött   koefficiens egy főre eső települési gazdasági erő -0,1188 0,1542 -0,1159 intézmény községben található -0,4604 0,1968 -0,0985 intézmény nagyközségben található -0,3577 0,4764 -0,8154 intézmény megyei jogú városban található 0,1425 0,1594 -0,0549 ÖNHIKI -0,1722 -0,2110 0,1190 magas munkanélküliségű település -0,1731 0,3514 -0,1783 N 14150 406 Forrás: EMIR - kompetencia mérés – TeIR A szürkével jelölt változók szignifikánsak

Keresletvizsgálat Intézményi integrációval való viszony: Nincs közöttük kapcsolat, de nem is találtunk ilyen szándékot, ugyanakkor segítette az integrációt (pl. közös képzések stb.). Népszerűséget befolyásoló tényezők: pályázati kényszer, de saját célokra igazíthatóság széles engedélyezett tevékenységi kör nagy keret (átjárhatóság, rugalmasság) Illeszkedés a már létező (forrást kereső) programokhoz A kereslet tényezői és fontossága A kereslet jobban befolyásol, mint a pályáztatói szándék Az oktatási teljesítmény csak a területiségen keresztül hat A pályázatírók fontosak, nagyoknál épült saját kapacitás

Keresletvizsgálat – illusztráció 1. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó eszközállományt fejlesztő támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

Keresletvizsgálat – illusztráció 2. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó pedagógusok képzését célzó támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

Keresletvizsgálat – illusztráció 3. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó ingatlanállományt fejlesztő támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

Keresletvizsgálat – illusztráció 4. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó oktatási programok minőségét javító támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

Hatások Rövid még az adatbázisok hossza az adatelemzéshez, de az esettanulmányaink szerint vannak pozitív hatások, pl. intézmények szervezeti felépítésére, tárgyak népszerűségére, igazolatlan hiányzások számának csökkenésére, amelyek a jövőben hathatnak a kompetencia eredményekre. Kérdéses: milyen gyorsan konvertálódnak a kompetencia eredményekké; Fennmaradnak-e hosszú távon (pl. a pedagógus nyugdíjazása negatív kockázatot jelent).

Szinergiavizsgálat 1. A kiírások kapcsolódásai: az OP-k közötti átjárhatóság nőtt; Nem a kiíró szándékai szerinti együttpályázások a gyakoriak Intézmény szintű szinergiák az intézmények igyekeznek egymásra építeni a fejlesztéseket pályázati rendszer nem segít, de vannak sikeres példák; A fő motiváció azonban a forráshiány mellett a programjai folytatása.

Szinergiavizsgálat 2. példa: pályázati csoportok korrelációja a konvergenciarégiókban Eszköz- állomány Oktatási program Pedagógus- képzés Ingatlan- állomány Egyéb TÁMOP KEOP Egyéb 1,0000 0,2460 0,0000 0,0183 0,2424 0,2563 0,3781 0,2466 0,1049 0,0354 0,2849 0,3026 0,1525 0,0282 0,1318 0,2043 0,1400 0,1245 0,2062 0,1993 0,2670 0,1935 0,3881 0,2452 0,1463

Javaslatok 1. A fejlesztések hatékonyságának hiányosságai mögötti okok: a szinergiát nehezítő magas koordinációs költségek a fejlesztési igényekkel kapcsolatos információk hiánya Új lehetőségeket hoz, de kihívást is jelent az állam fenntartói szerepének megjelenése az iskolarendszerben is. Javaslatok: a fejlesztések megtervezése és megvalósítása szorosabban integrálódjon az oktatásirányítás szövetébe; A szinergiát az átjárhatóság erősítésével, ne pedig a párhuzamos kiírások rendszerével segítsük; a fejlesztést támogató módszertani kiemelt projekteket kell először elindítani;

Javaslatok 2. Részletes kereslet- és kapacitásfelmérést kell indítani a közoktatási rendszer céljai mentén, de teljes körűen; A pályáztatás helyett a kötelező feladatok finanszírozására, ezen problématérképekre alapozott , igényalapú (normatív) finanszírozási rendszert vezessenek be, tankerületi felügyelettel; A nem kötelező feladatokhoz kapcsolódóan továbbra is maradjanak fenn olyan pályázatok, amelyek jutalmazzák a kreativitást, az innovációt, egyúttal fenntartják az iskolák motivációját és erősítik vezetési kapacitásait.

Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu